Magyar zsidó arcképcsarnok: Hajós Alfréd (1878-1955)

2020. December 09. / 15:08


Magyar zsidó arcképcsarnok: Hajós Alfréd (1878-1955)

Hajós Alfréd 1878-ban Budapesten született és 1955-ben hunyt el. Polihisztor volt, aki két, egymástól távoli területen – az építészetben és a sportban – is kimagaslót alkotott, és a sport több ágában is rendkívüli eredményt ért el, versenyzőként és edzőként egyaránt. Az első magyar olimpiai bajnok és a világ első olimpiai bajnok úszója is volt. Tornában, atlétikában is eredményes volt, bajnoki címeket szerzett, labdarúgásban pedig úszóteljesítményét megközelítő eredményeket ért el.

1896. április 11. sporttörténelmi dátum: ezen a napon rendezték az olimpiatörténet első úszóversenyét az első újkori játékokon Athénben, amelyet Hajós Alfréd nyert meg: a 100 méteres távon diadalmaskodott. Nem sokkal később 1200 méteren is győzött, elindítva a magyar úszósportot világhódító útján. 

Hajós Alfréd 1878-ban egy szegény budapesti zsidó családban született, négyévesen tanult meg úszni. 1894-ből a Magyar Úszó Egyesület tagja. 1895-ben, a nem hivatalos Európa-bajnokságon első helyet szerzett 100 méteren és az 1896-os első újkori olimpiai játékokon a magyar sport első és második olimpiai bajnoki címét szerezte meg, a Pireuszi-öbölben rendezett 100 méteres, majd 200 méteres gyorsúszásban, ami után a görög trónörökös „Magyar Delfinnek” nevezte el. 1899-től tiszthelyettesként szolgált a vártüzérségnél, majd a Műegyetemen építészként diplomázott. 

A kor neves építészeivel, többek között Lechner Ernővel dolgozott, majd 1907-ben önálló tervezőirodát nyitott. Futballistaként első nyilvános mérkőzése egy edzőmeccs volt 1895-ben a Budapesti Torna Club játékosaként, amelynek ezután 1904-ig tagja, és amellyel 1901-ben és 1902-ben bajnoki címet nyert. Tagja volt a magyar válogatottnak is, és részt vett az első magyar válogatott mérkőzésen. A válogatottnak később szövetségi kapitánya lett. 1897-től játékvezető, és Európában egyike a legtöbb nemzetközi válogatott meccset vezető bírónak. 

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), az Úszó- és a Tornaszövetség társelnöke, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is volt, és jelentős szerepet játszott a magyar olimpiai mozgalomban. Stadionterveivel 1924-ben a párizsi szellemi olimpián második helyet ért el Lauber Dezsővel, azonban mivel az első helyet nem osztották ki, Hajós és Lauber érdemelte ki a legjobb helyet. Sportújságíróként is tevékenykedett, a Pesti Napló munkatársa és a Sportvilág szerkesztője volt. 1930-1934 között kormányfőtanácsos. 

A soá alatt először mentességet élvezett, de a nyilasok hatalomra kerülése után bujkálnia kellett, azonban ez idő alatt is megpróbált más zsidó sportolókon segíteni. A második világháborút követően számos súlyosan megrongálódott épület, többek között a Vajdahunyad vára és a Tőzsdepalota rekonstrukciójában vett részt, és 1949-ben az ő tervei alapján készült el a Kozma utcai temető Mártír-emlékműve. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Építészeti stílusát először a szecesszió és eklekticizmus jellemezte, majd a konstruktív, modern stílusok tettek rá nagy hatást. Nevéhez fűződik többek között a debreceni Aranybika Szálloda, a budapesti Református Egyházi Zsinati Központjának épülete, az Újpest stadionja, a Millenáris Sportpálya, a Nemzeti Sportuszoda és több városi sporttelep tervezése is.

Számos fontos díjat és kitüntetést megkapott, többek között Építész Aranydiplomát, a sportérdemérem arany fokozatát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oklevelét, posztumusz Ybl Miklós-díjat. Az Úszósport Hírességeinek Csarnoka és 1981 óta a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagja. Emlékét többek között egy szobor őrzi a Nemzeti Sportuszodában, egy emléktábla egykori, Báthori utca 5. szám alatti lakóházán, és nevét viseli a XX. kerületi Hajós Alfréd Általános Iskola és több más iskola is. Emlékét őrzi a Hajós Alfréd társaság is, Debrecenben pedig a város díjat alapított tiszteletére, amellyel a versenysportban, a szabadidősportban, az utánpótlás-nevelésben, a sportvezetői, edzői területeken elért kimagasló sportolói, edzői, oktatói tevékenységet díjazzák.

Címlapfotó: Wikipedia)

Felhasznált források:

1.) Frojimovics Kinga (é.n), „
Hajós Alfréd”, in: https://yivoencyclopedia.org/article.aspx/Hajos_Alfred
2.) Hajós Alfréd (1956), Így lettem olimpiai bajnok. Sport Lap- és Könyvkiadó
3.) Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
4.) Siegman, Joseph (2000), Jewish Sport Legends. The International Jewish Sports Hall of Fame. Brassey’s: Washington D.C.
5.) Ujvári, Péter (2017) [1929],  Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó : Budapest (reprint)
6.) https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/dijazottak/debrecen-varos-hajos-alfred-dija 
7.) http://www.sportmuzeum.hu/?id1=neveklegek&idcikk=543
8.) http://www.hajosalfred.hu/
9.) https://www.zsidokivalosagok.hu/hajos-alfred/

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek