Magyar zsidó arcképcsarnok: Bródy Sándor (1863-1924)

Bródy Sándor, az egyik legjelentősebb magyar író, drámaíró és publicista 1863-ban Egerben született, és 1924-ben Budapesten hunyt el. Bródy már nemcsak a magyar irodalom élvonalába tartozó alkotó, a magyar irodalmi nyelv mestere, de jelentős hatást tesz a magyar irodalom olyan szerzőire, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Szomory Dezső vagy Molnár Ferenc, miközben öntudatos zsidó író is maradt.

Édesapja gabonakereskedő volt, az egri érsek gabonaértékesítője és közeli barátja. Bródy Sándor még gyerek volt, amikor édesapja tönkrement, majd elhunyt. Tanítónak készült, de tanulmányait nem fejezte be, ügyvédként dolgozó bátyja mellett kezdett dolgozni annak gyulai irodájában. Gyulán jelent meg első újságcikke is. 1884-ben jelent meg első novellája, a Nyomor, amelynek nyomán a kritika a magyar Zolaként kezdte ünnepelni, aki – hasonlóan Jókaihoz – óriási hatással volt munkásságára, de akitől írásművészete számos fontos ponton eltért. Bródy különböző lapoknak dolgozott Kolozsváron, majd Budapesten, többek között Herczeg Ferenc Új Idők című lapjában is rendszeresen publikált, és maga is kiadott egy rövid életű folyóiratot Fehér Könyv címmel, amelynek cikkeit egyedül ő írta.

Hatása nemcsak az irodalomra volt óriási, hanem stílusával, öltözködésével, írói személyiségével is divatot teremtett. Byron megkésett magyar utódjaként vagy korabeli rocksztárként legendásak voltak szerelmi hódításai is – az egyik miatt öngyilkosságot is megkísérelt – Hunyady Margit színésznőtől született fia, Hunyady Sándor szintén sikeres író lett. A Tanácsköztársaság után el kellett hagynia az országot, és 1923-ban tért haza. Ekkor írta meg a munkássága egyik csúcspontját jelentő Rembrandt-novellaciklusát. A folyamatos anyagi gondokkal küszködő író 1923-ban hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Leghíresebb munkái között novelláit, novellaciklusait – mindenekelőtt az említett Rembrandt-novellákat –, A nap lovagja és Az ezüst kecske című regényeit, valamint drámáit emelhetjük ki. A dada és A tanítónő a naturalista magyar drámairodalom legjelentősebb művei közé tartozik Az asszimilálódó zsidó nagypolgárság identitásválságával foglalkozik Timár Liza házassága című darabja, a Lyon Lea pedig az első világháború tragikus hatását mutatja be egy kis galíciai zsidó közösségre. 

Bródy Sándor nevét országszerte számos utca, közterület és az egri közkönyvtári viseli, szobra az egri Érsekkertben található.

Felhasznált források:

1) Földes, Anna (1964), Bródy Sándor. Gondolat Kiadó: Budapest
2) Hegedűs Géza (é.n.), Bródy Sándor, in
3) Juhász, Ferencné (1971), Bródy Sándor. Akadémiai Kiadó
4) Ujvári Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.– Láng Kiadó: Budapest (reprint)