Hercz Dániel rabbi: Mit üzennek a fák?

Hamarosan beköszönt tu bisvát, a fák újévének ünnepe. Ebből az alkalomból osztjuk meg olvasóinkkal Hercz Dánielnek, a Mazsihisz Szeretetkórház templomkörzete rabbijának írását. (Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy a Szeretetkórházban elrendelt látogatási tilalom miatt a tervezett ünnepi faültetés, valamint az ima elmarad.)

– Mert ember-e a mező fája (5Móz 20:19) – szól a tórai versrészlet, amit előszeretettel használunk párhuzamként tu bisvát, azaz a fák új éve ünnepén.

Adódik a kérdés, hogy meddig is növekszik egy fa és hogyan lehet megállapítani egy fáról, hogy életteli? A fák ugyanis – ha nagyon pici, már-már szemmel nem is látható mértékben, de – életük végéig növekednek. Egy fáról ezért is nehéz megállapítani, hogy élő-e még vagy sem, de akadnak olyan árulkodó jelek, amelyek alapján jó eséllyel megtudhatjuk. 

Az egyik ilyen lehetséges jel, ha egy fa nem hajt leveleket. Ha egyik ágán sem hoz új hajtást, rügyeket, leveleket, akkor feltételezhető, hogy a fa megállt a növekedésben. Élete végéhez ért. 

A judaizmus által képviselt értékeknek megfelelően tu bisvátnak több más mellett talán ez az egyik lehetséges üzenete számunkra. 

Ahogy egy fa is addig él, ameddig növekszik, úgy az ember is – akit a mező fájához hasonlítanak bölcseink –, ha nem is fizikai, de szellemi vagy spirituális értelemben addig él, amíg, ha a legcsekélyebb mértékben is, de képes a növekedésre.