Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, kritikus, a legendás Holmi folyóirat nem kevésbé legendás alapító főszerkesztője ma ünnepelné 91. születésnapját. A kortárs magyar irodalom kimagasló alakja 86 éves korában, 2016-ban hunyt el.
Réz Pál 1930. július 25-én született Aradon magyar zsidó családban: édesapja Raffy Ádám orvos és író volt, míg testvére, Réz Ádám ismert műfordító lett. 1944-ben családjával együtt a nagyváradi gettóba hurcolták, ahonnan megszöktek és egy román internálótáborban élték át a vészkorszakot.
Ráz Pál a világháború után, 17 évesen került Budapestre, egyetemi tanulmányait magyar–francia szakon végezte. Még egyetemistaként, 1951-ben lett a Szépirodalmi Könyvkiadó munkatársa, ahol egészen 1990-ig dolgozott szerkesztőként. A magyar irodalom olyan klasszikusaival került szoros kapcsolatba, mint Déry Tibor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Ottlik Géza, Petri György, Szabó Lőrinc, Tamási Áron vagy Weöres Sándor.
Hatalmas életművet hagyott hátra: sajtó alá rendezte többek között Kosztolányi Dezső, Déry Tibor, Ottlik Géza, Örkény István, Vas István, Tersánszky Józsi Jenő műveit, írt monográfiát Voltaire-ről, Apollinaire-ről, Szomory Dezsőről. 1988-ban József Attila-díjat kapott, háromszor lett az Európa Könyvkiadó Nívódíjasa, 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben Széchenyi-díjas, 2008-ban pedig Prima díjas lett.
Író- és szerkesztőbarátaival 1989-ben alapította meg a Holmit, amely az ezredforduló egyik legjelentősebb irodalmi folyóiratává vált. Réz Pál olyannyira elválaszthatatlan volt a laptól, hogy miután betegsége miatt már nem tudta ellátni szerkesztői teendőit, a szerkesztők 2014-ben inkább megszüntették a folyóiratot, mert nem találtak méltó utódot a helyére.
A saját életéről szól a Bokáig pezsgőben című munka, amely 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadó Tények és Tanúk sorozatának első köteteként.
Fakadjon áldás emlékéből!
