A budapesti gettóból Gettysburgig – elhunyt Gabor S. Boritt, Lincoln világhírű kutatója

Február 2-án, a pennsylvaniai Chambersburg hospice-házában, nem messze a Gettysburg College campusától, 86 éves korában elhunyt Gabor S. Boritt magyar származású amerikai történész, a világ egyik legismertebb Abraham Lincoln-kutatója. Életútja a budapesti gettóból vezetett az amerikai tudományos élet élvonalába: túlélte a holokausztot, részt vett az 1956-os forradalomban, majd menekültként érkezett az Egyesült Államokba, ahol az amerikai polgárháború történetének kiemelkedő tudósává vált.

1940. január 26-án született Budapesten, Róth-Szappanos Gábor néven, zsidó családban. A német megszállás idején családját a gettó szélére kényszerítették; a Wesselényi utcában, egy ideiglenes kórházzá alakított iskola gondnoki szobájában találtak menedéket. Vidéki rokonaik Auschwitzban pusztultak el. A háború után édesanyját elveszítette, édesapját és bátyját bebörtönözték, ő és húga árvaházba kerültek.

Tizenhat évesen csatlakozott az 1956-os forradalomhoz. A leverést követően húgával Ausztriába menekült, majd a mintegy negyvenezer magyar menekült egyikeként – Dwight D. Eisenhower elnök döntése nyomán – az Egyesült Államok befogadta. New Yorkba egyetlen dollárral a zsebében érkezett.

1957-ben

Angolul Abraham Lincoln írásain keresztül tanult; az elnök gondolkodása és sorsa egész pályájára meghatározó hatással volt. Tanulmányait Dél-Dakotában kezdte, majd 1968-ban doktori fokozatot szerzett a Bostoni Egyetemen. Később Vietnámban amerikai történelmet tanított a katonáknak.

1981-től a Gettysburg College professzora volt, ahol megalapította a Civil War Institute-ot, és meghatározó szerepet játszott a rangos Lincoln-díj létrehozásában. Tizenhat könyvet írt vagy szerkesztett Lincolnról és a polgárháború korszakáról; munkásságát 2008-ban George W. Bush elnök a Nemzeti Bölcsészettudományi Éremmel ismerte el.

Boritt neve az Egyesült Államokban összeforrt Lincoln alakjával. Tudósi pályája és személyes története – a budapesti gettó túlélőjéből az amerikai nemzeti emlékezet egyik formálójává válni – a 20. századi zsidó sors és az amerikai szabadságeszmény különleges metszéspontját jelképezi. „Megvolt benne a bevándorlók szenvedélye” – mondta róla David Blight, a Yale történészprofesszora.

Emlékéből fakadjon áldás, báruh dáján háemet!

Forrás: gettysburghistory.org, Telex, Wikipédia