Egy emlékműben él tovább az egykori zsinagóga utolsó darabja Tállyán

Az egykori zsinagóga egyetlen megmaradt darabját, a tartóoszlop egy talapkövét is beépítették abba az emlékműbe, amelyet ezen a héten avattak fel a tokaj-hegyaljai borvidéken fekvő Tállyán. A településről elhurcolt és elpusztított 191 zsidó lakosnak emléket állító köztéri alkotás felavatása alkalmából egy kiállítás is nyílt neves művészek alkotásaiból Szétszór a szél címmel.

Az új emlékmű felállítását Gyulavári Tamás, holokauszt túlélő kezdezményezte. A kőtáblákat az ország talán utolsó kézműves kőfaragó mestere, Kolyanovszky István készítette el, aki műhelyében egészen mostanáig az egykori zsinagóga utolsó megmaradt darabját a tartóoszlop kövét is őrizte.

Gyulavári Tamás

Az avató rendezvényen beszédet mondott Serfőző Szabolcs, Tállya polgármestere, dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, dr. Hörcsik Richárd, Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője, Bánné Dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, valamint Markovics Zsolt, miskolci főrabbi.

Az ünnepségen részt vett többek között Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) elnöke, akinek családja Tállyáról származik valamint Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai vezetője és Csejdy Júlia, művészettörténész is, aki mintegy tíz éve kutatja Tállya zsidó múltját.

A holokauszt tállyai áldozatainak tiszteletére állított emlékmű avatásán dr. Grósz Andor elmondta: „egy kőoszlop-aljzat és két emléktábla, rajtuk közel kétszáz név – ennyi maradt a nagymúltú tállyai zsidó közösségből. A kő, egy oszlop aljzata több mint 120 évig, 1840-től tartotta a rajta lévő oszlopot, tartotta a zsinagógát. Tanúja volt a közösség gyarapodásának, az aranykornak, amikor az 1860-as 70-es években mintegy 400 fős zsidó közösség alkotta Tállya lakosságának több mint tizedét.”

A zsidók ebben az időben jelentős szerepet töltöttek be a község gazdasági életében, szőlőt műveltek, és kereskedtek. Volt időszak, amikor a falu 13 kocsmájából 12 tulajdonosa, működtetője zsidó volt. 1944-ben már csupán 143 zsidó élt Tállyán, őket Pészah ünnepén gettósították, majd szállították Auschwitzba. A világháború után közülük csupán 30 tállyai és környékbeli túlélő tért vissza, akik megpróbálták újraéleszteni a közösséget, rendbe hozni a lóistállóként használt zsinagógát, eltemetni az összetépett, alomként használt tóratekercset és visszaállítani a feldöntött sírköveket. 1949-ben még 23 tagja volt a közösségnek, amely azonban már nem volt képes fenntartani a zsinagógát. A 60-es években a templomot lebontották, mára csak a most felavatott emlékművön elhelyezett faragott kő maradt belőle.

Az emléktáblán felsorolt nevekről szólva a Mazsihisz elnöke azt mondta: „az emléktáblán felsorolt mártírokról személyesen nem tudok semmit. Nem tudom, ki volt Laufer Sarolta, milyen jövőt tervezett magának Schwartz Dóra, mit mondott egymásnak Farkas Imre és Farkas Imréné, amikor az Auschwitzba tartó vonatra tuszkolták őket. Semmit nem tudunk ezekről a sorsokról, csak a nevük maradt fenn, amelyet megőrzünk a kőtáblákon és a szívünkben.”

Az emlékműavatás alkalmából szervezett „Szétszór a szél” című kiállítást Kocsis Katica kurátor, valamint Márton Péter, a tokaj-hegyaljai Tállyán lévő Oroszlános Borbirtok tulajdonosa nyitotta meg. Márton Péter és felesége, Berger Anna az Art and Vine kezdeményezés megálmodóiként azon dolgoznak, hogy a környéket művészparadicsommá alakítsák és vidékre is elhozzák a kortárs művészetet. Az általuk vezetett szállodát és a borászatot átitatja a képzőművészet. A most megnyílt kiállítás már a harmadik művészeti fókuszú projektjük a környéken. Kocsis Katica a kiállítás kurátora a holokauszt áldozatainak tiszteletére állított emlékmű avatásához hangolva az otthonkeresét, a sorstalanságot jelölte meg a kiállítás fő témájaként, a tárlat ezért kapta a címét Radnóti Miklós Nyugtalan órák című verséből. A kiállítás első terében a bolyongás, a középsőben az otthonkeresés, míg a harmadikban az otthonra találás témája jelenik meg.

A Szétszór a szél című tárlaton olyan művészek alkotásai láthatók, mint Fehér László, Kossuth-díjas festőművész, Csatlós Asztrid, Határ Attila, Király Gábor, Koltai Barbara, Simon Luca Katalin, Soós Nóra, Verebics Ágnes, Verebics Katalin és Weiler Péter.