„A múlt kötelez bennünket” – Egyedülálló darab bemutatása a Gólem Színházban

December 2-án különleges estére gyűlt össze a közönség a Gólem Színházban: Anat Gov „Jaj, Istenem!” című darabjának bemutatóját megemlékezés kísérte.

Ebben a hihetetlenül tömör, mégis gondolatébresztő komédiában Anat Gov a társadalmi és lélektani problémákat minimalista eszközökkel tárja fel. A történet szerint Isten egy halandó pszichológusnőhöz, Ellához (Gryllus Dorka) fordul, hogy segítséget kapjon isteni gondjainak feltárásában. A darabot Borgula András rendezte.

Kálid Artúr és Gryllus Dorka

Az eseményen dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke mondott beszédet, amelyben a humor, a hit és a gyász egymást kiegészítő szerepéről beszélt. Köszöntőjében rámutatott, hogy az előadás napja súlyos történelmi évforduló. „1944. december 2-án… bezárultak a pesti gettó kapui. Ettől a naptól kezdve több tízezer magyar zsidó honfitársunk szenvedett a falak mögött” – idézte fel. A gettóban uralkodó éhezésről, betegségekről és a reménytelenség mindennapjairól szólva hangsúlyozta, hogy ha nem érkezik másfél hónap után a felszabadulás, a magyar zsidók európai sorstársaikhoz hasonlóan nem élték volna túl a gettót.

Kiemelte, hogy az emlékezés nem lehet pusztán visszatekintés. Figyelmeztetés és egyben felelősség is: „A szabadság, a méltóság és az emberi élet tisztelete… olyan érték, amelyet újra és újra meg kell védenünk.”

A „Jaj, Istenem!” különlegessége, hogy a darab a humor eszközével közelít a hithez és az emberi felelősség kérdéseihez. Ahogy a zsidó kultúra mindig is a kérdezés, a vitázás, a gondolkodás kultúrája volt, a darab szellemisége pedig összhangban van ezzel: bátran kérdez, és mer új válaszokat keresni.

Dr. Grósz Andor személyes hangú zárógondolataiban arról beszélt, hogy a mű bátorsága – az Örökkévaló emberi vonásokkal való ábrázolása – valójában közelebb hozhatja a nézőt a transzcendenshez is. „Ha az Örökkévaló is küzd, akkor mi, emberek nem vagyunk egyedül a küzdelmeinkben.”

Gryllus Dorka