Fekete nap: a kiugrási kudarc és a nyilas hatalomátvétel évfordulója

Horthy Miklós 1944. október 15-én tett erőtlen kísérletet arra, hogy Magyarország kiszálljon a háborúból. Az akció kudarcát többek között az okozta, hogy rosszul készítették elő, s nem volt mögötte kellő politikai, katonai támogatás az erősen németbarát állami és katonai vezetésben. A németek elrabolták és kiiktatták a számukra veszélyes személyeket, estére pedig már a nyilasoké volt a hatalom. 

A magyar zsidóság számára rettenetes tragédia évfordulója a mai: 1944. október 15-én került hatalomra Szálasi Ferenc és kezdődött meg a nyilas terror, amely sok ezer ártatlan ember életét oltotta ki. De miért bukott el Horthy Miklós kiugrási kísérlete és miért nem ütköztek a németek jelentős ellenállásba az országban?

Előre kódolt kudarc

A történészek szerint a kiugrási kísérlet végrehajtásának nem megfelelő előkészítése magában hordozta a sikertelenséget. Erre jó példa, hogy magának a kiugrásnak a fogalmát sem sikerült helyesen elmagyarázni, ennek következtében a Magyarországgal hadban álló Szovjetunióban úgy értelmezték a fejleményeket, mintha Horthy Miklós át akarna állni, azaz a náci német birodalommal szemben a továbbiakban a Vörös Hadsereg oldalán folytatja a harcot – holott erről szó sem volt. 

Előrevetítette a kiugrási kísérlet kudarcát az is, hogy a Lakatos Géza miniszterelnök által 1944. augusztus 29. és 1944. október 16. között vezetett Lakatos-kormány a szakirodalom szerint nem részesítette kellő támogatásban a háborúból való kilépést, sőt, egyes állami  és katonai vezetők (miniszterek, tábornokok, főtisztek) a háttérben folyamatosan informálták a németeket. Erre jó példa, hogy amikor a kiugrás előtt pár nappal, október 11-én Horthy közölte dálnoki Miklós Béla vezérezredessel, hogy mi lesz a jel a kiugrásra, a megbeszélésen elhangzottakat megtudva Geréb László alezredes azonnal továbbadta az információt a németeknek. 

Nyilas áruló  Horthy ezredében

A kudarc egyik okaként tartják számon azt is, hogy az akció fegyveres biztosítására Budapesten kevés katonai erő állt rendelkezésre. Az igaz, hogy a fővárosban volt a szegedi 9. gyalogezred egyik zászlóalja, amelynek személyesen Horthy Miklós volt az ezredtulajdonosa, de az ezred parancsnoka az elsők között árulta el a kormányzót: Mészáros István ezredes október 15-én átállt át a nyilasokhoz, és ő lett Szálasi testőrségének parancsnoka. 

A főváros belső védelmének megszervezésével megbízott Bakay Szilárd altábornagyot a németek már október 8-án elrabolták, a helyettesítésével megbízott Aggteleky Béla altábornagyot pedig október 15-én  a saját beosztottja, Hindy Iván vezérőrnagy tartóztatta le. 

Ha ez még nem lett volna elég, Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a kiugrás előtt elhagyta Budapestet, és október 14-én Balatonalmádiban tartott előadást a Hadiakadémia hallgatói előtt. A források szerint Vörös János egyszerűen csak megsértődött Horthyra amiatt, mert a kormányzó nem fogadta meg a tanácsait. Az egyik javaslata az volt, hogy Horthy ne Budapesten, hanem Huszton, az 1. hadsereg parancsnoki törzsszállásán jelentse be a fegyverszünetet, ezt azonban Horthy elutasította. Vörös János október 14-én este ment vissza a Budai Várba, ahol ismét javasolta Horthynak, hogy utazzon Husztra, azonban a kormányzó  ismét nemet mondott. Ugyanakkor elfogadta Lakatos Géza miniszterelnök javaslatát, hogy a másnapi rádióbeszédéből törölje ezt a tagmondatot: „a németekkel a mai naptól kezdve Magyarország harcban lévőnek tekinti magát”. Ha ez elhangzik, az fontos támpontot jelenthetett volna a szovjetek ellen a németek oldalán harcban álló magyar katonák számára, igaz, az erősen németbarát katonai vezetők ellenállását ez sem törte volna meg.

A végzetes nap 

Október 15-én délelőtt 10 óra 30 perckor összeült a koronatanács, ahol a kormányzó bejelentette, hogy fegyverszünetet kér, és kimondta, hogy Magyarország elvesztette a háborút. A Lakatos-kormány azonnal lemondott, majd a kormányzó kérésére ujjáalakult, háromnegyed kettőkor letette az esküt, a történtekre azonban már nem volt befolyása. Ennél nagyobb jelentősége volt annak, hogy reggel a németek tőrbe csalták és elrabolták ifj. Horthy Miklóst, amivel nyíltan megzsarolták a kormányzót.

Horthy beszéde a kiugrásról háromszor hangzott el a rádióban: október 15-én 12 óra 30-kor, 13 óra 10-kor és és 14 óra 10-kor. Az előzetesen tervezett „fegyverszünetet kötöttünk” kifejezés helyett Horthy a „fegyverszünetet kötünk” formát használta, ami félreérthető volt a harcoló magyar csapatok számára. Az igaz, hogy Moszkvában korábban az előzetes fegyverszüneti feltételeket írták alá, nem magát a fegyverszünetet, de sokan úgy értelmezték Horthy szavait, hogy a tárgyalások még csak ezután fognak megindulni. 

Mintha el sem hangzott volna

A hadsereg lényegében megtagadta az engedelmességet: a Honvéd Vezérkar híradó osztályának vezetője, Porzezinszky Ádám ezredes megtiltotta a kormányzóságról érkező bármilyen parancs vagy közlemény továbbítását a csapatok felé; Nádas Lajos vezérkari ezredes közölte, hogy a proklamációt nem szabad fegyverszünetként értelmezni; majd a vezérkarfőnök nevében 14 óra 50 perckor (mintha Horthy rádióbeszéde el sem hangzott volna) parancsot adtak a csapatoknak a harc folytatására a szovjetek ellen. 

Délután 15 óra körül  a németek és a nyilasok megkezdték a főváros stratégiai pontjainak megszállását, 16 óra után elfoglalták a Magyar Rádiót. Ugyancsak 16 óra körül Szálasi Ferencet a Hatvany-palotából átvitték a német követségre, ahol megkezdődött a kormányalakítás. A Honvéd Vezérkar főnökével, a már említett Vörös Jánossal új hadparancsot fogalmaztattak, ami 17 óra 20-kor hangzott el a rádióban: „A Kormányzó Úr rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mind ez ideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó, amelyeknek kimenetele még bizonytalan. Ezért minden katona és egység változatlan erővel folytassa a harcot bármilyen oldalról jövő támadással szemben”. 

A rádióban 21 óra 40 perckor beolvasták Szálasi proklamációját a hatalom átvételéről és a harc folytatásáról. A németek által támogatott nyilas hatalomátvétel Budapesten október 16-án estére vált teljessé. 

(Felhasznált irodalom: Arcanum kézikönyvtár – Magyarok a II. világháborúban)