A pészáh nyolcnapos ünnep, jelentősége sok mindenben tetten érhető, úgy az előkészületekben, mind a különleges és szimbolikus ételekben, amik ellepik ilyenkor az ünnepi asztalokat. Róna Tamás főrabbival beszélgettünk arról, milyen volt a széder a kecskeméti zsidó közösségben.
– Kellően maceszos, ahogy annak lennie kell – hangzott a főrabbi frappáns válasza, majd elárulta, hogy közel hatvan fő vett részt rajta, és nem csak Kecskeméten, hanem a térségben több helyszínen is hasonló lélekszámmal tartottak szédert, így Kiskunhalason és Nagykőrösön is.
Vasárnaptól kezdve folyt a készülődés az ünnepre hangolódva. Az ilyenkor szokásos munkálatok jelentős részét a helyi Nő kör tagjai végezték el, akik más alkalmakon is gondoskodnak a rendezvények előkészületeiről.
A bajdekolásra hétfőn került sor. Ilyenkor az arra alkalmas edényeket forrásban lévő vízben kikóserozzák. Reggel hétkor kezdték az imádkozást, mindenki tfilint és taleszt viselt, ahogy azt ilyenkor kell. Ezt követte a közös tanulás étkezéssel, a szijum, amivel hagyomány szerint a résztvevők mentesültek az elsőszülöttek böjtje alól. Az előírások alapján ezzel a tanulással oldható fel a böjt.
Kecskeméti zsinagóga / Forrás: Csodálatos Magyarország
Az otthon megmaradt homecot marékszám hozták el az emberek, így a davenolást követően megkezdődött annak elégetése – amit a biztonság kedvéért még a földbe is beletapostak, hogy biztosan ne maradjon belőle egyetlen morzsa sem.
A másnap délelőtti, majd délutáni ima után elérkezett a széder ideje. Hangulatos közösségi esemény volt, amin kicsik és nagyon is jól érezték magukat. A széder végére késő este, jócskán az összes csillag feljövetelét követően került sor.
Érdekesség, hogy Kecskeméten több mint fél ezer macesz készült el, és mind el is fogyott. Kiskunhalas és Nagykőrös települések is hasonló számmal büszkélkedhetnek.
Az ünnepet dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke – aki egy személyben a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke is – nyitotta meg egy rövidköszöntővel, majd a kecskeméti zsinagógába is ellátogatott, és közösen imádkozott a helyi hívekkel.
Az első este közösségi széderét a zsinagóga dísztermében tartották meg, a második este pedig Róna Tamás főrabbi otthonában megrendezett családi széder volt. Ide várták azokat a közösségi tagokat, akik a közelmúltban valamilyen tragédiát szenvedtek el, veszteség érte őket. Ez a második esti, lélekerősítő és lelket gyógyító széder talán az egyik legszebb és legfontosabb zsidó hagyományhoz kapcsolódik, amikor vendégeket, akár idegeneket is leültetünk az asztalunkhoz. Ezen az estén pedig külön szép gesztus és igazi támogatás az, ha megvendégeljük azt, aki nehéz időszakon megy keresztül.
Ebben is és az ünnep levezetésében is példásan járt el a kecskeméti zsidó közösség.
Mindenkinek kóser pészáhot kívánunk az ünnep hátralévő napjaira is!
Címlapfotó: Róna
Tamás, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke beszédet mond a kecskeméti zsidó
hitközség megújult nagy imatermének átadásán (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)
Zucker-Kertész Lilla
