A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Lajta Béla építész sírjának felújítása alkalmából megemlékezést és ingyenes temetői sétákat tart a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőben temetőben szeptember elsején, délelőtt 10 órától. A séták ingyenesek, de regisztrációhoz között. Jelentkezni ide kattintva lehet.
A zsidó családban született Lajta Béla építész alig két évtizedes pályája alatt rendkívül változatos, épületről épületre új megoldásokat felmutató, egyenletesen magas színvonalú életművet hozott létre. A budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temetőben a historizmus és a szecesszió számos jelentős építészének alkotásaival találkozhatunk, ám az e mesterek által jegyzett síremlékek között is különlegesek Lajta Béla művei. A sírkertben tizenegy síremlék mellett a kapu- és szertartási épületeknek is ő volt a tervezője, sőt egy évtizeden át ő irányította a temetőben folyó műszaki munkákat is.
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) két ingyenes sétával, és az építész felújított sírjának átadásával emlékezik Lajta Bélára szeptember 1-jén, délelőtt 10 órától a Kozma utcai zsidó temetőben. A megemlékezésen a a megjelenteke Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója köszönti, majd beszédet mond Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. (Helyszín: 3/J parcella, 74. sor 41. sír.)
Lajta Béla (1873–1920)
A Lajta által tervezett építmények a 20. század eleji magyar funerális építészet nemzetközileg is kiemelkedő példái. Legkorábbi alkotásai Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseihez csatlakoztak. Első jelentősebb figyelmet kapott, fővárosi épületei – az Izsó utcai Malonyay-villa vagy a Wechselmann-féle Vakok Intézete a Mexikói úton – 1906 után az angol Arts and Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet és a hazai népi építkezés tanulságait ötvözték.
1910 táján a Bárczy-éra városvezetése nemcsak iskolaprogramjának legigényesebben kivitelezett darabját, a Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskolát, de az új városi könyvtár és kultúrpalota monumentális feladatát is Lajtára bízta, az utóbbi megvalósítását azonban a háború megakadályozta.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati kapuja
A pesti zsidó szentegylet építészeként működésének fontos terepe volt a síremlékművészet is, ahol rendkívüli díszítő-fantáziája nemes anyagokban ölthetett testet. Lajta 1910 körüli érett alkotásai – például a mai Új Színház a Paulay Ede utcában, testvéreinek Szervita téri üzletbérháza vagy az említett iskolaépület – a korszak európai élvonalába sorolhatók, sok tekintetben pedig már az 1920-as évek art decóját, modernizmusát előlegezik.
Az 1930-as évek magyarországi progresszív építészete éppen Lajta Bélában lelte meg egyik elődjét.
