Mikor szabad vitatkozni Istennel? Koráh és a nők – Jó szombatot!

2021. Június 11. / 13:36


Mikor szabad vitatkozni Istennel? Koráh és a nők – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 8 óra 22 perckor köszönt be, a királynő holnap este 9 óra 43 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából a Koráh (Mózes 4. 16:1–18:32.) hetiszakaszt olvassuk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk!

Egy lázadó szerint Mózesnek semmi joga nincsen parancsolgatni, hiszen senki nem uralkodhat a másikon Izrael közösségében, és ebben igaza is van. Miért bukik el mégis, ki ér célba helyette? Melyik vita szolgálja „az Ég üdvét”?

Izrael népét szörnyű csalódás érte, az előző hetiszakaszban derült ki, mi lesz a kémek vétkének büntetése: azt mondták, hogy nem lehet az országot elfoglalni és szavaik beteljesedtek rajtuk. Ők, a sivatagi nemzedék, soha nem léphetnek be az országba, csak a gyerekeik.

A frusztráció mindig hatalmi villongásokhoz vezet, Mózes is megkapja a kihívóját. Egy. Koráh nevű ember és szövetségesei nekitámadnak, persze, az egyenlőség nevében, noha a Tóra fontosnak tartja tudatni róluk, hogy neves és előkelő emberek voltak. A papok törzsét adó Lévi és az elsőszülött Rúben leszármazottai, akik az egyenlőség jelszava mögé bújva valójában régi dicsőségüket követelték vissza. Mózes ezért kérdezi Koráhékat: miért nem elég nekik a meglévő rangjuk, miért akarnak még többet? Ez az elitek lázadása még több hatalomért, amelyet, az érthető kétségbeesést kihasználva, elitellenes lázadásként szeretnének eladni. Isten is így látja és így is kezeli a kérdést.

De azt jelenti-e ez, hogy minden lázadás minden tekintély ellen, minden változtatási kísérlet, amely a nagyobb egyenlőségre irányul, minden jogkiterjesztés Isten rendjét támadja? Hogy nem, azt öt bátor árvalány Kpráhéra rímelő története tanúsítja.

A közeli Pinhász hetiszakaszban értesülünk majd róla, hogy meghal egy Celofhod nevű ember, aki után a lányai elvileg nem örökölhetnének az ország földjéből. Abból a földből, amelyet majd – 40 év múlva – birtokba vesznek, és a lányok kétely nélkül hiszik – szemben a kémekkel –, hogy így lesz (nem véletlenül jegyzi meg egy híres rabbi a 17. század elején, hogy jobb lett volna nőket küldeni kémnek Izraelbe).

A lányok, akiket éppen úgy külön megnevez és kiemel a szöveg, mint a Koráh-lázadás vezetőit, reklamálnak Mózesnél az igazságtalan döntés miatt, lázadnak, ha tetszik. Mózes éppen úgy Istenhez fordul tanácsért ügyükben, ahogy Koráhék esetében tette – veszi észre a feltűnő párhuzamokat Rachel Rosenthal Talmud-kutató, ortodox zsidó feminista. A lányok utalnak is Koráhra, elhatárolják az ő családjuk lázadását az övétől.

És az eredmény is más: Isten, Mózessel konzultálva, belátja, hogy a lányoknak igaza van és új törvény születik Izraelben, amely igazságot szolgáltat nekik. Rachel Rosenthal szerint azért, mert ők nem „összegyülekeztek” a közösség ellenében, hanem „közelléptek” hozzájuk, hogy elmondják, mit tartanak igazságtalannak, mit kell szerintük megváltoztatni. Lázadásuk célja nem a közösség megosztása volt, hanem az összetartozás erősítése. Az igazi közösség az egyenlők közössége, amelyet nem az uralom, hanem a bizalom ereje tart össze.

Minden lázadást, minden változtatási javaslatot az mér meg Isten előtt, hogy ezt szolgálja-e. Ha igen, akkor van helye új törvényeknek, a nőkre vonatkozóan is, Izrael közösségében.

Jó szombatot kívánunk!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Közélet
A spanyol diplomata
2021. Június 16. / 11:48

A spanyol diplomata

Kommentek