A menórát a bibliai Becalél készítette a Szentély számára, tiszta aranyból, pontos előírás alapján, melyet az Exodus 25:31-36, 38 szöveghelyen olvashatunk. A menóra a legősibb, és hosszú időn keresztül a legelterjedtebb zsidó szimbólum. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár e heti hírlevele a gyűjteményben lévő hanukai menórák történeteiből válogat.
A Szentély lerombolása után a menóra ábrázolása a zsidó művészet legáltalánosabban használt motívuma lett, Izraelben és a diaszpórában egyaránt. Megjelent a zsinagógák mozaikpadlóján, olajlámpásokon, ékszereken csakúgy, mint bekarcolt, bevésett alakja zsidók sírköveken, katakombákban etc.
A menóra a lerombolt Szentélyt, Jeruzsálemet és a megváltás reményét szimbolizálja, ezért szerepel a zsidó nép történelmi és nemzeti szimbólumai között. Az emancipáció időszakában háttérbe szorult, de a zsidó nemzeti mozgalmak újra használni kezdték. 1948 óta a hétágú menóra Izrael Állam címerében szerepel. A címerben szereplő menóra modellje a Titus diadalívén látható relief menórája: az a menóra, melyet Titus seregei a Szentély kincsei között Rómába szállítottak. A címerben helyreállított menóra szimbolikájának üzenete: Izrael Állam szimbolikus örököse annak a zsidó államnak, melyet a rómaiak 70-ben elfoglaltak.
A vasárnap este kezdődő hanuka ünnepén a jeruzsálemi Szentélyben álló menóra olajának csodájára is emlékezünk, ennek egyik módja, hogy nyolc napon keresztül lángokat gyújtunk egy erre a célra megfelelő, nyolc ágú hanukai lámpásban, menórában, vagy modern kifejezéssel hanukiában.

