Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (91. rész) – Bondi György és Deutsch Jenő

2021. December 14. / 14:02


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (91. rész) – Bondi György és Deutsch Jenő

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Bondi György 1915. április 20-án született Pincehelyen.

Bondi-György-az-ismert-zeneszerző www.dizma.hu (002).jpg

1931 decemberében számolt be a Somogyi Újság a kaposvári zeneiskola növendékhangversenyéről. Mint írták „Bondi György zongorajátékával (Reinhold impromtu) az átlagtudáson hatalmasan felülemelkedő, művészi elhivatottság benyomását tette.” Az ezt követő években a zenei eseményekről tudósító újságok, mint érett pianistát említik Bondi Györgyöt.

1934-től már budapesti művészként írnak róla a lapok. A Magyar Hírlap márciusban tudósított arról, hogy egy szerzeményét énekelték az OMIKE Kultúrotthonának rendezvényén. Zeneszerőként lépett fel egy év múlva a Zeneakadémián, amikor Kuti László költő verseit zenésítette meg. 1935 szeptemberében szerzői estje volt Dombóváron, ahol vezényelt is egy jazz-zenekart. Ugyancsak Dombóváron mutatták be novemberben „Az első szerelem” című operettet, amelynek zenéjét a húszesztendős Bondi szerezte. 1937 elején továbbra is Dombóváron marad. Az Új-Somogy beszámot egy estről, amelyet a Dombóvári Izraelita Nőegylet rendezett. Ebben volt ez a mondat:

„Stílusosan illeszkedtek a sikerült estély keretébe Bondi Györgynek, a fiatal, jó nevű zeneszerzőnek megrázó erejű imarészletei…”

Bondi György Tolnai Világlapja 1936. 1_ (002).jpg

1938-tól újra Budapesten volt és szerzeményeit játszották a Terézkörúti Színpadon, illetve vezényelte a Józsefvárosi Színház zenekarát.

1940-től az OMIKE Művészakcióban szerepelt karnagyként és zeneszerzőként

Nádasi László: Nizza kaland és Kellér Dezső: Muki című zenés vígjátékainak zeneszerzője, illetve karmestere volt. 1941-ben zeneszerzőként jelen volt a budapesti revük műsoraiban.

Bondi_Gyorgy_kicsi www. hungarian composers. com (002).jpg

1944-1945-ben a rokonai a lapokon keresztül keresték, mint eltűnt munkaszolgálatost. Halálának helye és ideje nem ismeretes.

Deutsch Jenő

A Miskolci Napló 1927 júniusában ismertette a városi zeneiskola tanévzáró hangversenyének műsorát. Az egyik műsorszámban, amelyet nemes egyszerűséggel „Zongorahármasként” harangoznak be megtalálható volt a 17 éves (tehát 1910-ben született) Deutsch Jenő neve. Az ifjú zongorista 19298-1934 között Zalánffy Aladár és Bartók Béla tanítványa volt a Zeneakadémián. 1931-ben elnyerte a Főiskola Liszt Ferenc pályadíját.

1933-ban már hangversenyestje volt a pesti Vigadó nagytermében. Így számolt be erről a Pester Lloyd :

„Deutsch Jenő, aki annak idején tehetségével már a magasabb iskolában a figyelmet maga felé vonta, a nagyközönség előtt is bizonyságot adta tehetsége és zenei szempontból kitűnő, kivételes virtuozitásának.”

Deutsch Jenő Tolnai Világlapja 1934. 02 (002).jpg

Ha nem is sűrűn, de voltak hangversenyfellépései az 1930-as évek folyamán, zongoraművészként és orgonistaként egyaránt. Ezekben a klasszikus zongorarepertoár darabok mellett kortárs (Veress Sándor, Kadosa Pál) művek is szerepeltek. Az Újság 1937 októberében írt Deutsch Jenő önálló hangversenyéről:

„Szombaton este önálló hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Legnagyobbrészt klasszikus szerzők alakításaiból egybeállított műsort adott elő…. Feltétlenül igen ízléses, nagyképzettségű, tehetséges muzsikus. A technikája tiszta és biztos, stílusérzéke kifogástalan.”

Bartók Béla és Kodály Zoltán oldalán Deutsch népzenei fonográf felvételek lekottázásával a népzenekutatásban jelentős szerepet vállalt. 1937-ben az ő kézírásának hasonmásában jelentek meg Bartók egynemű karai és ő másolta Bartók török gyűjtését továbbá a román dallamok zömét is.

Deutsch Jenő Kecskeméti Közlöny Képes Hiradója 1935 (002).jpg

1940-ben többször lépett fel szólistaként a Budapesti Szimfonikus Zenekar néven létrejött fiatal együttes estjein, valamint zsidó szervezetek rendezte műsorokban (de a Zeneakadémián rendezett Bartók-esten is). Az OMIKE Művészakció hangversenyein 1939-ben, majd 1941-ben lépett színpadra.

Az Izraelita Siketnémák Országos Intézete 1946-ban az intézet halottairól írt beszámolójában írta, hogy zenetanára „Deutsch Jenő zongoraművész … mint munkaszolgálatos eltűnt”.

Keszi Imre az Élet és Irodalom 1961. szeptember 23-i számában Bartókra emlékezve írt zeneakadémiai tanulótársáról néhány mondatot:

„… felbukkant Deutsch Jenő. Sörtehajú, kajlafülű, ó-lábú, rendkívül csúf fiú volt szegény Jankó, szeméből tehetség, okosság, jóság ragyogott ki és esetlenségében valami mély, érett, férfiúi báj volt, Ukrajnában pusztították el Jány Gusztávék. Bartók is, Kodály is nagyon szerette, mindkettőjüknek növendéke, Bartóknak egy kissé titkára is volt.”

Képek:

1.) Bondi portré, www.dizma.hu
2.) Tolnai Világlapja 1936. 1.
3.) Bondi portré. www.hungarian composers.com
4.) Deutsch Jenő Tolnai Világlapja 1934. 02.
5.) Deutsch Jenő Kecskeméti Közlöny Képes Híradója 1936.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael
Pá, (cseppet sem) kedves maszk!
2022. Április 25. / 12:58

Pá, (cseppet sem) kedves maszk!

Izrael
74 éves lett: Boldog Születésnapot, Izrael!

Kommentek