Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (54. rész) – Ajtay Viktor

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) - a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben - a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

„Amikor elkezdem az ötvenedik évadot a Chicagói Szimfonikus Zenekarban, azon kapom magam, hogy visszatekintek életem legörömtelibb éveire. Nagy büszkeséget jelentett számomra, hogy ennek a hihetetlen zenekarnak a koncertmestere lehettem, a legfinomabb zenészekkel játszottam, és többször körbejártam a világot. Az elmúlt fél évszázadban a világ legnagyobb karmestereivel, szólistáival és zeneszerzőivel zenélni igazi kiváltság volt.”

Ezeket a sorokat Victor Aitay vetette papírra 2003-ban. A híres hegedűművész Budapesten született 1921-ben, Adler Viktor néven, de később Ajtay(i) Viktor, vagy/és Ajtay-Adler Viktor néven lépett a hangversenytermek pódiumára.

Hat éves korától Studer Oszkár növendéke a Zeneakadémián, a kamarazenében Weiner Leó volt a mestere. 1936-1939 között Adler Viktorként lépett fel, mint a Zeneművészeti Főiskola hallgatója. A Népszava némi kritika mellett így méltatta fellépését 1939 júniusában: „Adler Viktor igazi hegedűstehetség, egész mozgása olyan, mintha össze lenne nőve a hangszerével.”

Pályakezdése egybeesett az első és második zsidótörvénnyel. 1939 novemberében lépett fel előszőr az OMIKE Művészakcióban, a Művészakció legelső hangversenyén. A Művészakción kívül még játszhatott 1941-ben már mint Ajtai Viktor, Komor Vilmos egyik koncertjén. Ennek alapján ajánlatott tett neki egy svájci művészügynökség, de a második világháború kitörése miatt ez kútba esett. 1940 és 1942 között már csak az OMIKE Művészakció keretében működhetett, mint az ottani zenekar egyik hangversenymestere, illetve kamaraesteken játszott. Trietsch Györggyel, Horváth Lászlóval és Lukács Pállal vonósnégyest is alakított, akikkel 1942 májusában mutatkozott be a Goldmark-teremben.

Az OMIKE Művészakcióban töltött időszaknak a munkaszolgálat vetett véget. Több táborban megfordult, többször megszökött, az életét először az mentette meg, hogy az utolsó szökésénél egy zenekedvelő bíró elé került az ügye. Raoul Wallenberg segítségével bekerült egy svéd védelem alatt álló házba. Családját elvesztette a holokausztban.

A felszabadulás után megalakította új vonósnégyesét Pintér László, Gáti István és Frank Lajos voltak tagjai. Szinte azonnal meghívást kaptak egy amerikai rádiótól. 1945 novemberében feleségül vette az Auschwitzból visszatért Kellner Évát (1924–2008). 1946 júniusában Weiner Leó ajánlólevelével elindultak emigrációjukba.

Július 5-én hajóztak ki Brémából és tíznapi utazás után érkeztek New Yorkba.Ajtaynak először az akkor épp a Pittsburghi Szimfonikus Zenekart vezető Reiner Frigyes adott munkát. 1948-ban, Reinerrel együtt elhagyták a zenekart, Ajtay a Metropolitan Opera zenekarának lett tagja, 1952-től már „associate” hangversenymester. 1954-ben újra Reiner Frigyes hívta, aki ekkor már a Chicagói Szimfonikus Zenekar élén állt. Ezzel megkezdődött Ajtay példátlanul hosszú pályafutása egyetlen zenekarnál. 1967-től nevezték ki első hangversenymesternek. Ezt a posztot megőrizte Solti György korszakában is, egészen 1986-ig, majd 2003-as végleges visszavonulásáig, mint tiszteletbeli koncertmester szolgált.

2012-ben hunyt el, Highland Park, Illinois.

Képek:

1) 1954. csoarchives.wordpress.com
2) OMIKE Művészakció műsorfüzet részlet
3) 93 évesen www.theyplayedfortheirlives.com
4) csoarchives.wordpress.com Remembering Victor Aitay