Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (27. rész) – Gárdonyi Lajos

2020. Augusztus 19. / 16:47


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (27. rész) – Gárdonyi Lajos

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Gárdonyi Lajos-1.jpg

Az 1896-ban született Gárdonyi Lajosnak, a 1920-1930-as évek népszerű epizód-színészének pályája némi döccenéssel indult. Ő maga számolt be erről 1926-ban, a Tolnai Világlapjá-ban:

„1919-ben iratkoztam be a Színészegyesület színésziskolájába, de már hat hónap múlva kisütötték rólam, hogy tehetségtelen vagyok, nem tudok semmit s a rostavizsgán kibuktam – nem a színész pályáról, hanem csak a színészegyesületi iskolából. Erre átmentem a Rákosi-iskolába s innen három hónap múlva a Belvárosi Színházhoz szerződtettek.”

Sok színpadon lépett fel ezt követően: 1920-1925 között a Belvárosi, 1925-től 1938-ig a Vígszínház tagja volt. 1923-1924-ben a Magyar Színházban, 1930-1931-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1935-1936-ban a Budai Színkörben is színpadon volt. 1926-1937 között rendszeresen szerepelt a Terézkörúti Színpad műsoraiban is. Gárdonyi Lajosra így emlékezett Hegedűs Tibor, az 1981-ben megjelent, az „Én a komédiát lejátsztam…” című kötetben:

Gárdonyi Lajos-2-Színházi Élet 1924.jpg

„A szorgalmas, becsületes kispolgárt senki nem tudja jobban színpadra állítani nála. A kétszázszor egyhuzamban játszott Gazdag lány […] neki is meghozta a sikert. Forrai Rózsival való jelenetéről egész Budapest beszélt. […] 1927-ben egy ötvenen felüli kopott tisztviselőt játszott és a húszas évek után ő volt az egyetlen színész, akinek kétéves szerződése volt.”

Rengeteget és sokfélét játszott, és erről 30 évesen így nyilatkozott az Az Est-ben: „Megtörtént velem, hogy egyetlen napon voltam nyolcvanéves öregember, tizennégyéves diák, ötvenéves ékszerész.” A sok és sokféle szerep sikerét igazolta vissza Az Est egy másik cikke, 1927-ből:

gardonyi_lajos-3.jpg

„Ez a Gárdonyi Lajos ma az egyik legnagyobb epizodistája a magyar színészetnek. Korlátlan diktátor a nyolcszavas szerepekben. Bűvész, aki elkápráztat és órákig tartó élmény illúziójába ringat ezekkel a nyolc szavakkal. Mozdulatai, hangja, a ruhája, a nadrágján a vasalás, a mellényén a gombok, a maszkja – egyetlen szív és egyetlen egész ember!”

1938-ban – még a zsidótörvény kihirdetése előtt – új dologgal próbálkozott, hangutánzó artistákként léptek fel egy pesti mulatóhelyen Feleki Kamillal, mint Tip és Top, majd Lipi és Lupi paródiakettős.

1939-ben, bár a Színészkamarába felvették, de a Vígszínházban, vagy valamely másik színházban szerződést már nem kapott. Párizsba utazott fellépést remélve. Mint erről Az Est 1993 áprilisában beszámolt - „betanult egy artista számot, amellyel nemzetközi varieté-színpadokon is felléphet”. A terv minden bizonnyal meghiúsult.

Gárdonyi Lajos-4.jpg

1941 és 1944 között az OMIKE Művészakció foglalkoztatta. Sokszor lépett fel, hol főszerepben, hol mellékszereplőként, hol színdarabokban, hol kabaré tréfákban. 1941 októberében bemutatkozásként főszerepet játszott Márkus Alfréd: Csöpi című operettjében. Az is előfordult ezekben a hónapokban, hogy egy este, két darabban két szerepet játszott: az első részben egy bohózatban főszerepet, majd a második részben, a Szulamit című daljátékban egy szerecsen szolgát. Főszerep, 1942-1943-ban több is volt: Kellér: M.U.K.I., illetve Első emelet 7., Molnár Ferenc: Az ismeretlen lány, Erdősi: Kezeket fel, Lakner bácsi: A kis csavargó.

1942-ben ő is megírta visszaemlékező könyvét Véletlenül történt címmel. Az ebben leírt kis történetek érdekes képet adtak pályakezdéséről, a színház előtti hivatalnoki munkáról és a színházi élet sok apró történéséről.

1965 februárjában, a Film Színház Muzsika róla írt visszaemlékezésében volt olvasható:

Gárdonyi Lajos  Film Színház Muzsika 1971. január.jpg

„A pesszimizmusáról mesélte valaki: – Amikor a Goldmark-teremben játszottunk, együtt szoktunk hazamenni a Wesselényi utcán át. Nem egyszer előfordult, hogy láttam közeledni a 6-ost és mondtam neki: ott jön a villamos, siessünk. – Miért siessünk – legyintett. – Úgyse érjük el. Állítólag csak egy órán múlt, hogy biztos helyre meneküljön a géppisztolyosok elől. De akkor már teljes letargiában élt. Ha siet, elérte volna a felszabadulás útját.”

Nem érte el. 1945-ben Borban megölték.

A filmrészlet az 1931-ben készült „Kék bálvány” című filmből való. Rendező: Lázár Lajos. A filmrészletben partnerek: Gózon Gyula és Sárossy Andor

Képek:

1 ) Portré. A felvétel ideje nem ismeretes, Fényképező: Mészöly László. OSZMI Archívum
2 ) Színházi Élet, 1924
3 ) Portré. A felvétel ideje nem ismeretes. Ismeretlen fényképező. OSZMI Archívum
4 ) OMIKE Művészakció műsorközlő lap, 1941. október.
5 ) Film Színház Muzsika 1971. január, Feleki Kamillal

***

A sorozat korábbi részei IDE kattintva olvashatók el

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek