Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (117. rész) – Medák Sári

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

1928 májusában a Dunántúl című pécsi lap a Carmen bemutatójáról írva, így dicsért egy 1907-ben született, így akkor 19 éves énekesnőt:
„Medák Sári a budapesti opera énekesművésznője pályájának még csak az elején van, de máris közel van a teljes beérkezés felé. Hangja kristálytiszta, finoman gyöngyöző, gyönyörködtető és a felsőbb regiszterekben nagy erejű. Bájos megjelenésű a színpadon és a játéka is behízelgő.”

A helyenként suta megfogalmazásról el lehet tekinteni, a kérdés inkább az, hogy Medák ekkor valóban a budapesti operaház énekesnője volt-e? Az Operaház adatai szerint ugyanis csak másfél év múlva, 1929 szeptemberétől lesz az Operaház ösztöndíjasa, amely 1930 júniusáig tartott. 1928 második felében a rádió műsoraiban hangversenyénekesnőként mutatták be.

1929 márciusában újra a Carmen következett, de már Budapesten, a Városi Színházban, ahol, ahogyan a lapok írták „megérdemelt sikert aratott”. Folytatódott a sikersorozata a Faustban, Margaréta szerepével. Ezt követte a már említett operaházi ösztöndíj, ahol kapott kis szerepeket kapott. Igaz viszont, hogy a lapok felfigyeltek rá és dicsérték fellépéseit. Egy példa az ösztöndíj-korszak végéről. A Pesti Hírlap 1930 áprilisában számolt be a Parasztbecsület operaházi felújításáról. Ebben így írt a fiatal művésznőről:

„Lolát Medák Sári énekelte először. Kellemes megnyerő megjelenése, üde, friss hangja, éber muzikalitása feltétlenül komoly s joggal állapíthatjuk meg, hogy elismerést érdemel. Figyelemreméltó tehetséget üdvözölhetünk benne, aki még hallatni fog magáról.”

1931 júniusában Medák Sári próbát énekelt a müncheni operaházban és azonnal leszerződtették. Novemberben, mint az Újság írta: „nagy sikerrel debütált”, természetesen a Carmenben. Majd újabb siker következett: énekelt a Turandotban, Liu szerepében.

1933 áprilisában férjhez ment Fischer Adolf énekeshez, a prágai operaház tagjához. A körülményekről és az ezt következő időszakról így számolt be 1934 júniusában az Újság:
„Medák Sári – akit ekkor már Lotte Medak néven ismert a publikum –, Koburgba szerződött, Adolf Fischer – pedig – Prágába s így a regény félbeszakadt. A német fordulatok azonban a koburgi operát sem kímélték meg s Medák Sári magyar állampolgár létére nem újította meg szerződését. Pillanatig sem maradt azonban szerződés nélkül: a prágai német színház állandó vendégszereplésre hívta meg és itt találkozott újra Adolf Fischerrel. … Most mind a ketten a prágai Deutscher Theater művészei.”

1936 nyarán Budapesten vendégszerepelt, többek között Euridiké szerepét énekelte Offenbach: Orfeusz az alvilágban című operettjében. Maradt továbbra is, vendégművészként lépett fel operaelőadásokban, majd pedig állandó szereplőként a Városi Színház filléres esti opera sorozatában. Ez utóbbiról az utolsó közlés 1938 májusában jelent meg. Ezt követően fellépéséről újsághír 1942-ben jelent meg, amikor egy amszterdami zenekari hangversenyen énekelt.

Az OMIKE Művészakcióban 1943-1944-ben szerepelt. Először 1943 novemberében lépett fel Farnadi Edittel közös hangversenyen. Ezt követően 1944 első negyedévében Gounod Faustjának Magdalénáját, majd pedig Mozart Figaró házassága operájának grófnő szerepét énekelte.

1945 novemberében fellépett a Zeneművészek Szabad Szakszervezete által rendezett hangversenyen. 1946-tól Bécsben, majd Hollandiában élt ahol 1948-ban állampolgárságot is kapott. 1948 végén részt vett – sok más emigráns magyar művésszel együtt – egy new-yorki hangversenyen, amelynek jövedelmét az éppen megszületett Izraelnek szánták. Ezután London következett. A hangversenypódiumtól való visszavonulása után impresszárióként Helga Dernesch, Geszty Szilvia, Hamari Júlia, Sass Sylvia, Leonie Rysanek és Anja Silja művészi pályáját egyengette. Magyarországi kapcsolatai végig megmaradtak

Londonban hunyt el 1975 májusában.

Képek:

1.) Portré maibeeldbank.nl
2.) Délibáb, 1929. 11.
3.) Színházi Élet 1935. 38.
4.) Színházi Élet 1936. 32.
5.) Magyar Hírek, 1971.