Tóth Klári, a salgótarjáni hitközség vezetőjének emlékére

Tóth Klári, a Salgótarjáni Zsidó Hitközség elnöke átadta lelkét az Örökkévalónak. Mélységesen lesújtó ez a hír. Ismét eggyel kevesebben vagyunk, ismét egy olyan személyiség távozott közülünk, akinek élete, a közügyeinkhez való hozzáállása példaértékű lehet valamennyiünk számára. 

Tóth Klári mindig partner volt temetőink megmentésében, mindig állhatatosan, önzetlenül képviselte közös ügyünket, mindig ott volt, ahol lennie kellett és mindig elérhetőnek bizonyult azok számára, akik a segítségét igényelték. 

Óriási szerepe volt abban, hogy a salgótarjáni temetőnk a város építészeti és művészeti örökségének mind a mai napig elismert része. Munkáját ugyanakkor példátlan szerénységgel látta el – épp a szerénysége akadályozta abban is, hogy a ranglétrán feljebb lépjen: hiába buzdítottuk többen is, nemet mondott arra, hogy megméresse magát a Mazsihisz alelnöki posztjáért folytatott versengésben. Tóth Klári élete teljes értékű volt. Életét szolgálatnak tekintette, s ha van az Örökkévalónak tetsző élet, akkor az övé bizonyosan olyan volt. 

Mi a magunk szerény eszközeivel e szolgálattal teli, gazdag élet előtt azzal tudunk tisztelegni, hogy Klárit a Mazsihisz saját halottjának tekinti. Ez, meglehet, formális gesztusnak tűnhet, de nem az: azt jelenti, hogy olyan személy távozott el, aki közülünk volt egy, akit a részünknek tekintettünk.  

Vigasztalásunk csak annyi lehet, hogy emléke valóban velünk marad, miként az az érték is, amelyet a salgótarjáni hitközség élén létrehozott.

(Tamás Péter megemlékezése)