Különleges alkalom: levetítik a 9 és fél órás Shoah című filmet Budapesten

Az Izraeli Kulturális Intézetben levetítik Claude Lanzmann francia rendező 1974 és 1985 között készült, Shoah című filmjét, amely tanúvallomásokat tartalmaz az európai zsidóság ellen a nemzetiszocialista uralom idején elkövetett népirtásról. A filmben túlélő áldozatok, valamint tettesek és szemtanúk szólalnak meg. A 9 és fél órás filmet négy részletben vetítik le január 27-én, hétfőn délelőtt 10 órától.

A Goethe Intézet és az Izraeli Kulturális Intézet közösen szervezésében a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából vetítik le Claude Lanzmann Shoah című filmjét. A két intézmény a berlini nemzetközi irodalmi fesztivál és a Goethe Intézet által világszerte közzétett felhívása alapján emkékezik így a holokauszt áldozataira. Különleges alkalom, hogy ezt a 9 és fél órás filmet teljes egészében megtekinthetjük.

A Shoah című film (a héber szó jelentése: megsemmisítés) több mint tizenegy évig készült 1974–1985 között, és tanúvallomásokat tartalmaz az európai zsidóság ellen a nemzetiszocialista uralom idején elkövetett népirtásról. A filmben túlélő áldozatok, valamint tettesek és szemtanúk szólalnak meg. Sokan közülük harminc év elteltével első alkalommal mondják el történetüket. Claude Lanzmann szerint a Shoah nem a túlélésről szól, hanem „tanúvallomás a halálról”. Nem arra kéri a tanúkat, hogy emlékezzenek vissza a tapasztalataikra; kérdezési technikája arra készteti a kérdezetteket, hogy újra átéljék a múltban történt eseményeket. Kérdései olyan helyekre vonatkoznak, ahol zsidókat gyilkoltak meg – ilyen volt például Helmno, Treblinka, Auschwitz-Birkenau és a varsói gettó. Az elbeszélések leleplezik a megsemmisítés bürokratikus mechanizmusát, amely a gettókban kezdődött, és a koncentrációs és megsemmisítő-táborokban folytatódott. 

A kilenc és fél órás film csak egyetlen archív dokumentumot használ fel. Egyébként kizárólag tanúvallomásokra és azokra az újonnan felvett filmanyagokra támaszkodik, amelyek a halál helyeit mutatják be abban az állapotban, amelyben a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején voltak. A film erős hatása ennek a radikálisan új megközelítési módnak tulajdonítható, amelyben egymás mellé kerülnek a tanúvallomások és a filmfelvételek azokról a helyekről, amelyekre a tanúk emlékei vonatkoznak. A rendező filmje kapcsán azt mondta: „Egyedül utaztam ezekre a helyekre, és rájöttem, hogy kombinálni kell a két szempontot. Tudni és látni kell, de ugyanúgy látni és tudni kell. Emiatt jelentenek nagy problémát a helyek. Ez a film a földön jár, ebben a filmben rendkívül fontos szerepet játszik a topográfia és a földrajz.” 

A rendező

Claude Lanzmann 1925-ben született Párizsban, és tinédzserként élte meg a német csapatok bevonulását Franciaországba. 1943-ban  Clermont-Ferrand-ban csatlakozott az ellenálláshoz, és illegalitásba vonult. A háború után filozófiát tanult, 1947-ben doktorált, és 1948-ban a berlini Freie Universitäten kezdett tanítani. 1953-ban Lanzmann, aki Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir köréhez tartozott, állandó munkatársa lett a Les Temps Modernes nevű, legendás politikai és irodalmi folyóiratnak. 1970-ben tette meg első próbálkozásait a filmkészítésben. Ennek során kifejezésre juttatta politikai elkötelezettségét is a francia állam algériai politikájával szemben. Az algériai háború végén Lanzmann is aláírta a Manifeste des 121 című kiáltványt, amely szót emelt a francia háborús bűnök ellen. Pourquoi Israel? című filmjében saját zsidó identitásának eredt a nyomába. Egy évvel később kezdett bele a Shoah forgatásába. 2018. július 5-én halt meg.

Claude Lanzmann két részre osztotta a filmet, de január 27-én – hogy több szünet legyen – négy részletben fogják bemutatni: 1. rész: 10–12:15; 2. rész: 13–15:00; 3. rész: 15:15–17:55 , 4. rész: 18:10–20:45.

Shoah – francia film, 1974–1985, színes, DCP (16 mm), kb. 566 perc, német, angol, francia nyelven, angol felirattal. Rendező: Claude Lanzmann, operatőr: Dominique Chapuis, Jimmy Glasberg, William Lubtchansky, vágó: Ziva Postec, Anna Ruiz, hang: Bernard Aubouy, Michel Vionnet.

További részletekért kattintsanak ide.