Grósz Andor: Ez a kor az új törekvések, mozgalmak, elképzelések ideje

2024. Március 14. / 19:29


Grósz Andor: Ez a kor az új törekvések, mozgalmak, elképzelések ideje

"Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc az emancipáció okán vált fontossá a zsidók körében, viszont az egyenjogúsítás a kiegyezés keretében valósult meg. Ekkor bontakozott ki az izraelita 48-as részvétel történeti emlékezete" – Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének ünnepi gondolatai az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából.

1848 a modern magyar állam és a modern magyar nemzeti közösség szimbolikus megtestesülése. A magyar zsidóság nemzethez tartozásának a 19. századi kifejeződése. Minden jelenséget a maga környezetében kell megérteni. Ezért fontos, hogy március 15-ikét az emancipáció korának kontextusában szemléljük, és így tekintsünk a zsidók forradalomban való részvételére. Ez a kor az új törekvések, mozgalmak, elképzelések ideje. Ezekkel a modern jelenségekkel viszont együtt éltek a régi világ testületei, gondolkodásmódjai és emberi viszonyai.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc az emancipáció okán vált fontossá a zsidók körében, viszont az egyenjogúsítás a kiegyezés keretében valósult meg. Ekkor bontakozott ki az izraelita 48-as részvétel történeti emlékezete. A magyar nemzet részévé vált zsidó polgár, és az újonnan, törvényesen bevett izraelita felekezet büszkén tekintett vissza a múltra. 48 nagyjainak kijelentéseit a felekezet útmutatásként is értelmezte a társadalom számára. Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Jókai Mór szavai a zsidóság melletti kiállásokat jelentették, abban az esetben, ha később megkérdőjeleznék a zsidók nemzetben betöltött helyét. Nemcsak a társadalomban volt egyfajta többszólamúság, hanem a zsidóságon belül is. A vallási tanítások, parancsolatok ugyanúgy hatottak, mint ahogyan a koronás főben az Örökkévaló saját dicsőségét látták megtestesülni, még ha annak nem is teljes valójában, hanem sokkal inkább visszatükröződésében. Annak ellenére, hogy a zsidó elöljárók egyenlő szabad emberek voltak, továbbra is ügyek pártfogóiként tekintettek a zsidósággal nem ellenséges arisztokratákra, főpapokra.

kokárda-03-15-cikkbe.jpg

Löw Lipót és Löw Immánuel, szegedi rabbik példája jól illusztrálja ezeknek a viszonyulásoknak bonyolultságát és összefonódását. A Bach-korszak megtorlását elszenvedő Löw Lipót Szegeden magyar nyelvű imát írt Ferenc József koronás királyért és a hazáért. Fia, Löw Immánuel a megpróbáltatások idején a hozzá, és a közösségéhez szóló királyt, valamint az emancipáció és recepció aláíróját tisztelte benne. Ugyanakkor Kossuthról, Széchenyiről, Eötvösről és március 15-ről is számos ünnepségen megemlékeztek.

Így tekintsünk ma 48-ra. 

Egyszerre lássuk benne a zsidók egykori szerepét a közösségi emlékezetben és annak mai örökségét, amely az önmeghatározásunk egyik fontos elemét képezi.

Az 1848-as események zsidó résztvevőinek, hőseinek és áldozatainak emlékéből fakadjon áldás!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Felavatták ma Benedek István Gábor (BIG) emléktábláját
Judaizmus
Ima az ellenségeink ellen
2024. Október 30. / 12:00

Ima az ellenségeink ellen