A kertész és a Messiás: Bálint György, Bálint gazda emlékére

2020. Június 21. / 21:50


A kertész és a Messiás: Bálint György, Bálint gazda emlékére

„Ha egy facsemetét tartasz a kezedben és valaki azt mondja Neked, gyere gyorsan, mert megjött a Messiás”, először ültesd el a facsemetét és csak azután menj a Messiás köszöntésére”

Ez a midrás olyan, mintha Bálint gazdáról, Bálint Györgyről írták volna, ő épp így, ilyen megfontoltan, higgadtan, bölcsen, ilyen végtelenül gondos szeretettel élt 101 éven keresztül egy egész ország színe előtt.  

Életének 101. évében vasárnap este csöndben elment Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő. Munkásságát többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Prima Primissima Díjjal is elismerték, Budapest és Gyöngyös díszpolgára is volt.

Izrael Állam 70. születésnapján Bálint gazda fát ültetett a Szent István Parkban a Mazsihisz felkérésére. Megtisztelő volt együtt ünnepelni vele. Amit ültetett, tanított, megmarad. „Aki fát ültet az bízik a jövőben, de ennek van egy ellentmondása is, mert aki fát ültet annak először egy gödröt kell ásnia és ezt a gödröt a fa ültetése közben betemetik tehát ez egy temetési folyamat is, de nem igaz, mert egy új életnek ad kezdetet ezért nagyon szeretek fát ültetni.” – fogalmazott az eseményen az akkor 99 éves Bálint gazda.

Bálint György 1919. július 28-án Gyöngyösön gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született. Édesapja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték.

1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.

Kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg, majd 1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát is szerzett. Dolgozott főagronómusként és főkertészként, agrártankönyveket írt, különböző kertészeti szaklapokat szerkesztett és több újságban rendszeresen publikált is.

1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik „Bálint gazdának”.

1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

bálintgazda-gyász.png

Tavaly, a 100. születésnapján így köszöntöttük.

Nehéz lenne száz folytonos „jó évet” találni az emberiség történetében, de az a 100, amelyik 1919 júliusa, a rövid életű Tanácsköztársaság és a mai nap között telt el, bizonyosan dobogós a legrosszabb 100 évek történetében. És Bálint György kertészmérnöknek még volt néhány külön pechje is. 

Egy összeomlott világ kellős közepén látta meg Isten felettébb borúsnak tűnő napvilágát. Egy összeomló birodalom, egy összeomló ország, egy összeomló, rossz rend törmelékei közé.

A világban aztán, mire fiatalemberré érett, a zsidótörvények köszöntötték: ez volna hát az érett férfikor. Magyar patrióta volt, cserkész, a gazdálkodás, a természet, a kertészet ismerője. És saját országából kitagadott zsidó. Aztán kulák, amikor kivételként családjából túlélte a holokausztot.

Tanult, dolgozott és tanított. Tette a dolgát, az volt a titka. Az, ami a Misnában, Az Atyák tanításaiban áll: Szeresd a munkát, fütyülj a pozíciókra, és kerüld minden hatalom közelségét. Ez a hosszú élet titka Bálint gazda szerint is. A hosszú élet titka az értelmesen élt élet.

Bálint gazda, egy egész ország közösen imádott, bölcs, „falusi” nagypapája mindörökre civil maradt, hiába ő a leghíresebb újságíró Magyarországon. Sosem tartozott a híres emberek közé, mindig közénk tartozott. Akik nem hittünk a csillogó szemekben, a fényes szelekben, a rendszerváltásban se nagyon, a nyugatban, a történelem főutcájában, a kiskertben hittünk, a barátságokban, a munkában és a családunkban. Szerencsés esetben a helyi, kicsi közösségeinkben és észre sem vettük, hogy nem az aktuális történelmi és politikai üdvtan, hanem ő és a hozzá hasonlók voltak mindenkiéi, ők kötöttek össze minket egymással, ők tettek bennünket néppé és országgá. Magyarokká.

Ami történt, ma már sárguló lapokon őrzött történelem. Nincs már itt semmi, ami megpróbálta tönkretenni az ő derűs kedélyét, felszívni életkedvét és eltéríteni a munkájától, hogy kelő nappal keljen, oltson, tanítson, növeljen. Hogy ne törődjön semmi mással, csak a beojtott virággal. Hogy a dolgával törődjön, amiért ideküldte őt Isten a földre. Nem hagyta magát kizökkenteni és ez a hosszú élet titka. Tudd, hogy van dolgod, amit senki más nem csinálhat meg helyetted és végezd el. A többi nem rajtad múlik.

Legyen része az Eljövendő Világban.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek