Zsidónak lenni a nyóckerben, rabbiképző és nagyfuvar

Szilágyi Iván Péter

Jiddis színház, belzi csodarabbi német egyenruhában és pesties beszólások

Ma már kevesen tudják, de a legendás és izgalmas történetekben gazdag kerületnek, a Józsefvárosnak a Vészkorszak előtt és után is pezsgő zsidó élete volt.

A 19. század közepe táján Józsefvárosban nagyszámú zsidó telepedett le, Óbudáról és Lengyelországból jöttek. A Kiskörút és a Nagykörút közötti területen a többiektől jól elkülönülve laktak a tehetősebb zsidók, míg a szegényebb kiskereskedők, kisiparosok és zsibárusok igyekeztek a környék akkori "üzletközpontjának" számító, mindmáig meglévő és kihagyhatatlan atmoszférájú Teleki Téri piacnak a közelébe költözni. Erről a piacról szól Bereményi Géza legendás filmje az Eldorádó (Eperjes Károly élelmes és családjáért oroszlánként küzdő piaci árusként hihetetlent alakít benne). A Teleki téri piac zsidósága ruhákat és háztartási cikkeket árult, magyar zsidók magyar parasztokkal üzleteltek. Bár sokat alkudoztak és nagyokat vitatkoztak az árakon, alapvetően jól megvoltak. Szerves részeként a nyüzsgő környéknek.

A zsidó lakosságot békebeli kávéházakban fellépő jiddis nyelvű színtársulatok szórakoztatták, sajnos a kelet-közép-európai zsidóság módszeres kiirtásával ez a csodálatos kultúra, beszélt és irodalmi nyelv is oda lett. A héber és német szavak keverékéből felépülő jiddis teljesen nem veszett ki. Jiddist tanulni is egyfajta hagyományőrzés és csendes emlékezés a szinte utolsó szálig halálba küldött lengyel zsidóságra. Életük része és szervezője volt ez a legendás és rejtélyes nyelv.

A Rákóczi térnél lévő "Mágnás negyedben" alapították meg 1877-ben az Országos Rabbiképző és Tanítóképző Egyetemet, külön zsinagógával. Mind a zsidó egyetem, mind zsinagógája napjainkban is működik. Vallási és világi szakokkal és a magyar zsidóság szellemi központjaként.

A Bérkocsis utcában lévő Zsidó Egyetem imaterme mellett napjainkban már csak egyetlen egy józsefvárosi zsinagóga működik napi rendszerességgel, reggeli és esti imákkal. A Budapesti Zsidó Hitközség Nagyfuvaros utcai Zsinagógája. Az Emberbarát Egyesület az 1920-as években vásárolta meg a Nagyfuvaros utca 4. számú épületet, amely korábban kaszinóként működött és ezt alakította át zsinagógává: a földszinten működik a mindmáig aktív közösség temploma, míg az első emeleten a közösségi helység és a "tanterem". A nácik pusztítása előtt számos haszid és szefárd imaház működött a VIII. kerületben, külön zsinagógája volt a fuvarosoknak és a Tóra-másolóknak. Itt működött egy ideig a Lengyelországból átszöktetett belzi csodarabbi is. A volt Tisza Kálmán téri (mai Köztársaság tér) haszid imaházban mondta el híres búcsúbeszédét, majd a szomszéd házban leborotválták, felöltöztették német tiszti egyenruhába és így menekítették ki Magyarország területéről.

Visszatérve napjainkra, a sok kicsi és nagyobb zsinagógából, magánlakásokon működő imahelyből csak fájóan kevés maradt. A Nagyfuvaros utca 4-ben mindmáig aktív a hitélet, a körzet tagjai és látogatói tipikus pesti srácok, mindenki külön egyéniség, emberes és karcos belpesti humorral felvértezve. Darvas István rabbi fiatal és hihetetlen beszólásokban bővelkedik. Szeretettel fogadnak zsidót és a közösség iránt érdeklődő nem zsidót, józsefvárosit vagy más kerületekből érkezőt egyaránt. Itt senkit sem kérdeznek arról: "Zsidó vagy e?", nem közösítenek ki senkit sem, mindenki kedves vendég. A fiatal rabbival (aki a Zsidó Egyetem tanára) lehet Talmudot tanulni, valamint felnőtt és gyerek vallásoktatást is tartanak. Héberül is tanítanak és a vallásba betérőkre is gondolnak. A kis közösség elnöke, törzstagja és motorja Streit Sándor. Igazi, autentikus józsefvárosi figura: itt, ezeken az utcákon nőtt fel és már kissrácként is mostani zsinagógájába járt. Itt gyerekeskedett még Schőner Alfréd főrabbi, a Zsidó Egyetem rektora és számos más zsidó vezető, ismert arc és hívő.

darvasistvan.JPG
Darvas István rabbi

Darvas István a kerület rabbija igazi pesti vagány, mindent meg lehet kérdezni tőle és sosem tesz lakatot szájára: Józsefváros toleráns kerület, a környékbeliek rég befogadták a kis közösséget. Nem szólnak be, ha kipás (zsidó fejfedő) embert látnak. Igaz sokan a zsinagógába vezető Népszínház utcát rázós, meredek helynek tartják.

Ha laza, vagány és kellőképpen nyitott vagy, hamar befogad ez a szép kerület. Ha Józsefvárosban járunk vagy a Teleki téri piacon vásárolunk, gondoljunk egy pillanatra azon hazaszerető magyar zsidókra, piaci árusokra és szmokingos úriemberekre, akik Nyócker utcáin laktak, zsinagógáiban imádkoztak, s akiknek emlékét, hagyományait és feledhetetlen történeteit ma a Nagyfuvaros utcai zsinagóga viszi tovább.