Mazsihisz-közgyűlés: Van költségvetés, stratégiai program és új taghitközség

2024. December 01. / 16:32


Mazsihisz-közgyűlés: Van költségvetés, stratégiai program és új taghitközség

A Mazsihisz elnökének beszámolója, a jövő évi költségvetés, a szervezet stratégiai programja és egy új taghitközség felvétele – ezek voltak a Szövetség mai rendes évi küldöttgyűlésének főbb napirendi pontjai, amiket a küldöttek megvitattak, majd elfogadtak.

A közgyűlés a közelmúltban elhunyt hittestvéreinkről való megemlékezéssel kezdődött, majd a nyitóimát Markovics Zsolt miskolci főrabbi mondta el.

Ezután dr. Grósz Andor tartotta meg elnöki beszámolóját. Mint kifejtette, hogy a  Mazsihisz szervezeti működését illetően több területen tapasztalhatók komoly eredmények. Az egyik legfontosabb, hogy sikerült a rabbik szerződését rendezni, most már kiszámítható keretek között dolgoznak. A világi dolgozók munkájának hatékonysága érdekében is tettek előrelépéseket pl. a kommunikációs munka, ingatlanfejlesztés, civil élettel való kapcsolattartás terén; fontos előrelépésnek nevezte a Mazsihisz stratégiai programjának kidolgozását. 

Beszámolt a vidéki hitközségekben tett látogatásairól, a vidéki városokban szervezett rendezvényeken való részvételről, a magyar kormány tagjaival folytatott tárgyalásokról, és arról is, hogy a Mazsihisz elnökeként számos külföldi politikussal, diplomatával folytatott egyeztetéseket, köztük a Zsidó Állam több miniszterével.

– Fogadott Orbán Viktor, akivel nemcsak  a Mazsihisz, hanem az egész magyarországi zsidó közösség életét, helyzetét áttekintettük, utána egy héttel Lázár Jánossal tárgyaltam a Síp utcában. A kormányfővel való egyeztetés eredményeként az államtól forrásokat kapunk a Szeretetkórház, az OR-ZSE és a Síp utcai székház korszerűsítése  – mondta dr. Grósz Andor.

Hozzátette: a miniszterelnök közölte, hogy az állam hatvan-negyven százalékban hozzájárul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tulajdonában lévő székház modernizálásához. A kórház számára 2,8 milliárd forintot a közelmúltban utalnak, és egy év alatt remélhetőleg befejeződnek a munkálatok.

Az elnök a beszámolójában megjegyezte: a Mazsihisz alapvető érdeke, hogy jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal, és itt a hangsúly a „mindenkori” szón van. Kiemelte a Mazsihisz Izrael melletti kiállását, izraeli miniszterekkel való megbeszéléseit, valamint az október 7-i terrortámadás egy éves évfordulója alkalmából a Dohány utcai zsinagógában megrendezett, telt házas megemlékezést. Felsorolta a holokauszt 80 emlékév keretében lezajlott rendezvényeket, eseményeket.

20241201_112853.jpg

Ezután dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója ismertette a Szövetség 2025-ös költségvetését. Ezen belül elmondta, hogy az OR-ZSE felújításának tervezésére több mint 600 millió forint áll rendelkezésre. A kivitelezési munkálatokat úgy kell majd folytatni, hogy az oktatási-tudományos tevékenység zavartalan legyen.

– Némileg meglepő módon a kormányfőtől azt az ajánlatot kaptuk, hogy az egész Síp utcai székházat teljes körűen rendbe kell hozni, holott mi egyelőre nem a teljes felújításban gondolkodtunk forráshiány miatt. De az elnökünkkel folytatott tárgyaláson kiderült: Orbán Viktor miniszterelnöknek tudomása volt róla, hogy a székházépület felújítandó állapotban van – mondta az ügyvezető igazgató.

* * *

A  napirendi ponthoz fűzptt hozzászólásában Streit Sándor azt kifogásolta, hogy az állami egészségkassza által is támogatott Szeretetkórházban miért kell napi 13 ezret fizetni, hiszen ez – mint érvelt – nem magánkórház, és fontos, hogy minden zsidó ember megfelelő ellátáshoz jusson. 

Erre a Mazsihisz-elnök azt válaszolta: a Mazsihisz több száz millióval támogatja a kórházat, de a működés nagyobb részét az állam finanszírozza, azaz az ellátást illetően meg kell felelni a jogszabályoknak. Erre Streit Sándor a hozzászólását így pontosította: ő a zsidó emberek ellátásáról szólt, számukra kellene könnyebb anyagi feltételeket teremteni. 

Dr. Shemesh Assaf, a Szeretetkórház főigazgatója elmondta: a kórházban elsőbbsége van minden zsidónak, ezen belül a listán mindig a holokauszt-túlélők, a másodgenerációs túlélők és a hitközségi tagok az elsők. 

– Nem a pénz számít, ha egy zsidó betegnek elfogy a pénze, és szerintünk az ellátás továbbra is indokolt, akkor megoldjuk – tette hozzá. – Nem volt olyan eset, hogy aki támogatást kért volna, az nem kapott volna. 

Kifejtette: egy beteg után mindössze napi 6600 forintot kap a kórház az államtól, s ha azt akarjuk, hogy korszerű kórház maradjon, ehhez nélkülözhetetlen a betegek anyagi hozzájárulása.

Ehhez az ügyhöz kapcsolódva Goldmann Tamás is hozzászólt, azt javasolta, hogy hozzanak létre alapítványt a rászoruló hittestvéreknek a kórházi ellátásaik fedezésére. Dr. Kunos Péter a kórházi téma kapcsán tájékoztatta a közgyűlés tagjait: ha ingyenes volna az ellátás, akkor a Szeretetkórház évi több mint 300 milliós támogatása elé nyugodtan oda lehetne írni egy 1-est, azaz 1,3 milliárdot kellene a Mazsihisznek a Szeretetkórház számára utalnia minden évben. 

Dr. Grósz Andor a Szeretetkórházzal kapcsolatban kialakult vitát így zárta le: vallási hovatartozás szerint nem lehet különbséget tenni beteg és beteg között egy OEP által is finanszírozott intézményben, majd közölte, hogy ad hoc (eseti) bizottságot hoz létre a kórházi ellátással kapcsolatos vitás kérdések megvitatására. 

20241201_112904.jpg

Hozzászólásában Gerő Péter hiányolta a költségvetésből a kultúra, Vadász Magda pedig a Gólem színház, mint egyetlen zsidó színház támogatását, ugyanakkor Gerő Péter kifogásolta azt is, hogy a szervezet működéséről nem jutnak el szükséges információk a küldöttekhez. Dr. Grósz Andor elmondta: tárgyalásokat folytat a zsidó színházzal, remélhetőleg lesz mindenki számára előnyös megegyezés. 

A felvetésekre válaszolva Paszternák Tamás pénzügyi vezető elmondta: a jövő évre megemelt összegek találhatók a kulturális rendezvényekre a büdzsében, ez benne van a költségvetésben; a Mazsihisz-elnök pedig hozzátette: a kultúra nagyon is fontos a vezetés számára, olyannyira, hogy egyesek ezt már soknak tartják, mondván, hogy a Mazsihisz nem kulturális szolgáltató.

* * *

Goldmann Tamás a költségvetés kapcsán azt javasolta: ha az eddigi minimális összeggel is, de támogatni kellene a Szombat folyóiratot, mint fogalmazott, „legyünk jó zsidók és tartsuk meg a Szombatot”. Dr. Grósz Andor kijelentette: a Szombat szerkesztésére nem lehet azt mondani, hogy objektív, megjelennek benne olyan cikkek, amik ellentétesek a Mazsihisz törekvéseivel.

Heisler András kifogásolta a Mazsihisz két társult tagjának nyújtott támogatás összegét, szerinte az évi 15-15 milliós támogatást meg kellene emelni 20-20 millióra. Egyetértett Goldmann Tamással abban, hogy a Szombat folyóiratot támogatni kell, akkor is, ha kritizálja a Mazsihiszt, ez így demokratikus, ezért 3 milliós támogatást javasolt a Szombatnak. Dr. Grósz Andor azt válaszolta: azért nem szerepel emelt összeg a társult tagok támogatására, mert azt a közgyűlés tavaly sem szavazta meg. 

* * *

Tamás Péter, a vidéki temetőkért felelős csoport vezetője közölte: a költségvetési javaslatban szereplő évi 150 millió forintból 500 hektár vidéki zsidó temetőt nem lehet karbantartani, a szükséges összeg 500-600 millió volna. Reményét fejezte ki, hogy sikerül erre további forrásokat szerezni. Horváth József erre közölte: Tamás Péter nyugodtan forduljon a ZSIMA-hoz, melynek elnöke itt ül a közgyűlésen a rabbitestület elnökeként, hiszen ez az az egyesület, amely a Mazsihisztól hiányzó százmilliókat megkapja a temetők fenntartására. Dr. Grósz Andor közölte: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a magyar állam a ZSIMA-t nem a Mazsihisz terhére támogatta. 

Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Mazsihisz alelnöke azt közölte: nem kellene elvtelenül támogatni a Szombatot, ha a Szövetség kommunikációja megjelentet majd cikkeket a Szombatban, akkor azok a cikkek ki lesznek fizetve, amúgy a Szombat gazdasági társaság, szerezzen előfizetőket a működéshez. Hozzátette: a Szombatnak szánt 3 milliót oda lehetne adni a Goldmann Tamás által javasolt alapítványnak.

Ennek kapcsán Selmeczi Péter kifejtette: erkölcsileg vállalhatatlan, ha a Szombat a Mazsihiszt ért kritikák miatt nem kap pénzt a Mazsihisztől, hiszen a kritikákból építkezni kell, ilyen esetben nem szabad filléreskedni egy több évtizede létező zsidó folyóirattal. Frölich Benjámin erre azt mondta: a Szombat folyamatosan támadja a Mazsihiszt, és mi miért fizessünk azért, ha pofán vágnak minket? Dr. Grósz Andor ehhez hozzátette: nem helyes, hogy a Szombat automatikusan kapjon 3 milliót, azt viszont támogatja, hogy a Mazsihisz cikkeket jelentessen meg a lapban, és így juttasson pénzt a Szombatnak.

A vita után a közgyűlés a módosító indítványokról szavazott. A küldöttek a Szombatnak megszavazták a javasolt 3 millió forintot a jövő évi költségvetésből; a társult tagoknak indítványozott 20-20 milliós támogatási javaslatot a küldöttek leszavazták; azt az indítványt viszont támogatták, hogy a társult tagok 15-15 milliós jövő évi működési támogatását emeljék meg 17-17 millióra forintra. A Mazsihisz költségvetését (benne az OR-ZSE és a Szeretetkórház büdzséjével) a küldöttek elfogadták. 

* * *

A stratégiai program újbóli megvitatása következett, a napirendi pont kapcsán Németh Tamás, a program koordinátora foglalta össze a legfőbb tudnivalókat. Kifejtette: a májusi közgyűlés után folytatódott a program kidolgozása, többekkel egyeztetett az anyagról. Bekerült az anyagba, hogy az Emih-en kívül a ZSIMA is kihívást jelent a Mazsihisz számára. Elfogadható, támogatható anyag született, mint Németh Tamás hangsúlyozta: ez nem az ő műve, hanem csapatmunka eredménye, megköszönte a közgyűlési tagok és a többi résztvevő munkáját. 

Heisler András keményen bírálta a ZSIMA működését, amely szerinte pénzosztó szervezet,  képes befolyásolni a Mazsihisz független működését azzal, hogy a Mazsihisz munkavállalóinak (rabbiknak, kántoroknak) fizet. Ezért került be a stratégiai programban a kockázatos elemek közé. 

Róna Tamás, a ZSIMA elnöke erre azt mondta: könyveket adnak ki, táborokat szerveznek hazai és határon túli zsidó közösségeknek. A ZSIMA egyházi egyesület, erős szövetség van az egyesület és a Mazsihisz között, az együttműködés a neológ híveknek jobb közérzetet biztosíthat. 

Dr. Grósz Andor megismételte, hogy a ZSIMA nem a Mazsihisz kárára kap pénzt, s az a kormány dolga, hogy a kormánytól az egyesület mennyi támogatást kap. Hozzátette: az egyesület vidéken fontos munkát végez pl. a temetőgondozás terén, ugyanakkor véleménye szerint le kell ülni a ZSIMA-val megbeszélni a jövőt. Összhangot kell találni az együttműködésben, hiszen a Mazsihisz költségvetéséből százmilliók hiányoznak. 

Selmeczi Péter is hozzászólt, s mint mondta: nem nyugtatta meg az, amit a ZSIMA működéséről hallott, nem győződött meg róla, hogy ott a pénzköltés a zsidó közösséget szolgálja. Hozzátette: erről részletesebben és hosszan kell beszélni a küldöttek előtt. Dr. Grósz Andor ezt a kérdést azza zárta le: a következő közgyűlésen a ZSIMA működésének áttekintése lesz az egyik napirendi pont. A stratégiai programot a közgyűlés elfogadta. Megszavazták Horváth József azon javaslatát is, hogy a stratégiai program szellemében készüljön cselekvési terv a következő közgyűlésre. 

* * *

Ma került napirendre az Egri Zsidó Hitközség csatlakozási kérelme a Mazsihiszhez. Vajda János, az egriek elnöke elmondta: Egerben a hitközséggé alakulás és a Mazsihiszbe való felvételi kérelem egy folyamat része, hiszen két és fél éve működik az Egri Zsidó Kulturális Egyesület, amely a zsidóságot illetően pezsgést hozott az egri közéletben és közemlékezetben. Tárgyaltak az egri városvezetéssel arról, hogy az egykori kis zsinagóga épületében kaphatnak helyet, s ha ez megtörténik, az további pezsgést hozhat a működésbe. 

Selmeczi Péter kérdésére, hogy hányan vannak és mit csinálnak, Vajda János kiemelte: szabadegyetemet működtetnek, rendezvényeket, megemlékezéseket szerveznek. Dr. Grósz Andor hozzátette: nehéz kérdésről van szó, mint a nagykállóiak esetében, most is kikéri az országos főrabbi véleményét. 

Ennek megfelelően dr. Frölich Róbert elmondta: ugyanaz a helyzet, mint Nagykállóban, Vajda János bemutatta több mint tíz alapító férfi papírjait, mint egykor Nagykállóból Blajer Gábor. 

– De a háláchá a város lakosairól beszél hitközség kapcsán, és úgy nem lehet egri hitközségi tagnak lenni, hogy az ember Miskolcon vagy Budapesten lakik. Eger nem felel meg a hitközségi feltételeknek – jelentette ki. 

A napirendi pont kapcsán Horovitz Tamás kifejtette: ha már Nagykállót a közgyűlés tavaly megszavazta, akkor szavazzuk meg Egert is, ha pedig a döntést felül kell vizsgálni, akkor majd vizsgáljuk felül. Heisler András egyetértett Horovitz-cal és Frölich főrabbival is, mint mondta, az országos főrabbinak vallásjogilag igaza van, de ez most valláspolitikai kérdés, szerinte fel kell vennie az egrieket a tagjaink közé.

Dr. Grósz Andor is hozzászólt, mondván: Frölich főrabbinak vallásjogilag teljes mértékben igaza van, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy habár Nagykálló csatlakozási kérelmével voltak gondok, most már minden második héten van szombatköszöntés a településen. A már Kecskeméten is megjelent Chabadra utalva azt mondta: nem kellene meghagyni a másik felekezetnek az egri lehetőséget, hanem segíteni kell az ottani hitközség munkáját. A közgyűlés megszavazta az Egri Zsidó Hitközség felvételét a Szövetségbe.

A záróimát Hercz Dániel rabbi mondta el. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Binjomin rabbi Ábrahám egyedülálló erejéről
Zsidó ünnepek
Az Örökkévaló nevének megszentelése és a Neila ima