Baktay Ervin: A zsidó Kőrösi Csoma Sándor, aki magyarra fordította a Kámaszútrát

Festő volt, aztán India-kutató, ismeretterjesztő és kalandor, aki népszerű ismeretterjesztő könyvekben ismertette meg a magyarokat a jógával, ő tette naggyá Kőrösi Csoma Sándort és ő mutatta meg nekünk a Kámaszútrát. Ő vezette be a magyarokat Indiába.

A mesés kelet felfedezéséhez Magyarországon a zsidók rendkívüli szenvedéllyel járultak hozzá, a keleti világ kutatásának hősei közül Ábrahámtól ered Vámbéry Ármin, Germanus Gyula (a leghíresebb magyar muszlim néven emlegetett figura, akinek édesapja zsidó volt), Goldziher Ignác, az iszlám nagy tudósa és Baktay Ervin is, aki az elősoroltak többségéhez hasonlóan egyszerre volt tudós és világutazó. Könyvei egyszerre utazási beszámolók, tanító és szórakoztató ismeretterjesztő munkák és tudományos művek.

Festőnek készült a színes családi háttérből érkező fiatal fiú, Végh Alpár Sándor írja róla a Heti Válaszban, hogy zsidó ősei mellett akadtak a családban osztrák arisztokraták, francia márkik és német tábornokok. Édesapjának még Gottesmann volt a vezetékneve, neki is 35 éves koráig. Az első világháború után, amelyet rádiósként vészelt át, India kezdte izgatni, ahová a lánytestvére férjhez ment egy szikh főnemeshez. Az ő gyermekük volt Amrita Sher-Gil, az egyik leghíresebb indiai (vagyis magyar zsidó) festő, aki Baktay révén élt egy darabig Magyarországon és nagyon fiatalon eltávozott közülünk, átment az Eljövendő Világba.

Baktay keresztül-kasul becsavarogta Indiát, mindenkivel megismerkedett, mindent megértett, miközben portrékat festett, abból élt, hogy a rádzsákat, úgymond, megörökítette.

Amikor 1929-ben, három év múltán hazajött, már elég sok mesélnivalója volt. A jógáról, amelyről ő számolt be az elsők egyikeként, és amelynek maga is híve lett, Kőrösi Csoma Sándorról, akinek a nyomaiban járt Indiában és akit voltaképpen ő fedezett fel Magyarország számára és azt, hogy ma tudjuk a nevét, Baktay Ervinnek köszönhetjük. Továbbá Indiai vallási életéről, történetéről, társadalmáról és még valamiről, egy életvezetési kérdésekkel foglalkozó filozófiai munkáról, amely kitér a házasságra és a házaséletre is meglehetős alapossággal, úgy nevezik, hogy Kámaszútra. Ezt a könyvet is egy zsidó fordította le magyarra, jórészt ő ismertetett meg minket, magyarokat a védák bölcsességével is. És még maláriát is kapott pechjére, de még 45 évet élt hazaérkezése után.

Kőrösiről, székely elődéről Háromszéktől a Himalájáig címmel közölte életrajzát a második világháború közepén, 1942 során.

Az India iránt érzett vonzalmon túl még az indiánok szerelmese is volt, Verőcén alapított indián törzset, amelynek a főnöke volt, minden, ami távoli volt és romantikus, izgatta. Egyáltalán nem lehetett korlátozni az érdeklődését, igyekezett belakni a világot.

Ő is messziről indult és távolra elért, mint felfedezettje, a jóval előtte élt Kőrösi. Életútja a legérdekesebb történetek egyikét rajzolja ki a magyar zsidóság sokszínű történetén belül.