„… A jó zsidó egyúttal jó hazafi is…”

2012. Április 23. / 23:35


„… A jó zsidó egyúttal jó hazafi is…”

Dr. Bernstein Béla rabbi / Dr. Balázs Edit írása

Az emancipáció, a szakadás és a recepció után a hazai zsidóság jelentős része az asszimiláció útjára lépett, s ez bomlasztóan hatott a vallási életre. Az előírások követése terén a neológ hitközségekben nagy változatosság érvényesült.



bernsteinb__la.jpg
A neológ zsidóság vallásos életét nagyban befolyásolta a rabbik szellemi arculata, mely az 1877-ben alapított Rabbiképző Intézetben formálódott. A neológ hitközség elvárta a rabbitól, hogy ne csak hagyományos talmudi tudása legyen, hanem világi műveltsége is, hogy alkalmas legyen híveinek lelki-szellemi irányítására, és a közösség külső képviseletére. A prédikáció középpontba kerülésével nagy jelentősége volt a szónoki képességeinek is. (1)

Ennek az új típusú rabbinak egyik kiemelkedő megtestesítője volt Bernstein Béla (1868-1944) szombathelyi, majd nyíregyházi rabbi. Aki amellett, hogy kitűnő rabbi volt, a történetíró rabbik nagy nemzedékéhez tartozott, (2) aki a két világháború között a status quo hitközségek főrabbijaként küzdött a zsidó felekezet egységének a helyreállításáért, (3) mindemellett kiváló pedagógiai érzékkel megáldott oktatóként tevékenykedett a zsidó oktatás területén.

Bernstein 1882-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti Rabbiképzőben. Az 1889/90-es tanévet a liberális-konzervatív irányzatú breslaui Jüdisch-theologisches Seminárban töltötte. 1890-ben Lipcsében bölcsészdoktori oklevelet szerzett és 1892-ben avatták rabbivá Budapesten. (4) Még ugyanabban az évben foglalta el a szombathelyi hitközség rabbi székét.

Augusztus 20-án megtartotta székfoglaló beszédét. (5) A szónoklat hűen tükrözte az emancipált magyar zsidóság korabeli felfogását, miszerint a jó zsidó jó hazafi is egyúttal: „És nekünk csak őseink példáján kell buzdulnunk, kik a legszigorúbb hithűségben éltek, mint odaadó polgárok a nem akaratuk folytán ideiglenes hazában, csak őket kell követnünk s akkor mindig hű, önfeláldozó fiai leszünk hazánknak…”

Hosszú pályáján mindig különös hangsúlyt kapott az ifjúság nevelése. Az egységes tanterv véglegesítése előtti vitában Bernstein Béla is kifejtette véleményét. (6) A cikkből megismerhetjük nevelési felfogását, de a múlt század elei neológ zsidóságnak a vallásosságáról is képet kaphatunk. A vallásoktatás célja szerinte, hogy a zsidó gyermekeknek a szükséges vallásos ismereteket nyújtsa és pedig úgy, hogy egyrészt vallásos tudatát, felekezeti önérzetét fejlesszék, másrészt a vallás gyakorlatára képesítsék.

Pedagógiai tevékenységének külön területét alkotta irodalmi munkássága. 1898 és 1907 között négy kötetben került kiadásra az un. IMIT (7)-biblia. Az első kötet – Mózes öt könyve – anyagát Bernstein Béla ültette át magyarra, (8) a korabeli nyelvérzéknek megfelelő, jól érthető és a lehetőség szerint szó szerinti szöveggel. (9) A fordítás minőségét jelzi, hogy alapul szolgált az 1994-ben megjelent két nyelvű bibliához. Az 1898-ban kedvező sajtóvisszhanggal fogadott mű (10) nem tartalmazta a héber szöveget. Ennek hiányát Bernstein Béla érzékelte, így elkészítette a magyar fordítást a héberrel együtt. Majd Mózes öt könyvéhez a haftórák magyar nyelvű változatát is. (11) A középiskolák 3-6. osztályai számára a zsidóság történetét, a 7-8. osztályosoknak zsidó vallástan tankönyvet írt, (12) melyek több kiadást is megértek.

Bernstein Béla történelmi kutatásaival egy új zsidó identitás kialakítására törekedett. (13) A 19. század végén és a 20. század elején a magyar – zsidó történetírásban jelentős szerepet betöltő helytörténeti kutatás az egyes hitközségek múltjának a feltárására koncentrálódott, mely a zsidó közösségekre vonatkozó adatokat adta közre, létrejöttük körülményeit, intézményeik kiépítését stb.

Ezek a történetek alkalmasak voltak arra, hogy a zsidó és a nem zsidó közvélemény számára bizonyítsák a magyar-zsidó történelmi kapcsolatok pozitívumait, s ezzel erősítették az asszimiláció ideológiáját. (14) Vas megyére vonatkozó helytörténeti munkáinak az adja meg a különös értékét, hogy ő még tanulmányozhatta azokat a hitközségi iratokat, amelyek azóta elpusztultak, s a mai kutató számára elvesztek. 1900-ban Breslauban jelent meg dolgozata a Die Toleraztaxe der Juden in Ungarn címmel, melynek helytörténeti változatát – A türelmi adó Vas megyében – az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve közölte 1902-ben. (15) Különösen értékes Vas megye legrégibb hitközségéről, a rohonciról szóló kétrészes cikke, (16) melynek képanyaga a ma már nem látható templombelsőt és liturgiai tárgyakat örökítette meg. 1912-ben kezdte közölni folytatásokban a Magyar Zsidó Szemlében

„A zsidók története Vasmegyében” című tanulmányát, melyet 1915-ben fejezett be. (17) Rendszeresen publikált a Magyar Zsidó Szemle című tudományos folyóiratban, a Múlt és Jövő című havi lapban, az Országos Rabbiegyesület havi közlönyében a Magyar Izraelben, a magyar zsinagóga című homiletikai folyóiratban, az Egyenlőség, a Zsidó Szemle hetilapokban. Írt a Magyar Zsidó Almanachban, és állandó szerzője volt az IMIT illetve a Zsidó Évkönyveknek. (18)

A helytörténeti dolgozatok mellett fő kutatási területe volt a zsidók részvétele az 1848-49. évi szabadságharcban. Az 50. évfordulóra jelent meg legismertebb műve „Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók”, melyhez Jókai Mór írt előszót. (19) Bemutatja a zsidók helyzetét a reformkorban, a márciusi forradalomban –itthon és külföldön. A forradalmat követő zsidóellenes zavargásokat. A szerző adatok sokaságával próbálja bizonyítani bátor küzdelmüket a honvédség soraiban. (20) A művet a kedvező vélemények mellett a történész szakma erősen kritizálta, a forráskritika hiányát, elfogultságot róva fel neki. (21) A vegyes fogadtatás ellenére Bernstein nem hagyott fel a témakör tanulmányozásával és 1939-ben megjelentette kötete második, átdolgozott kiadását. (22) Az átdolgozás nemcsak az eltelt 40 év során feltárt új ismereteket kívánta felvonultatni, de a megváltozott politikai helyzetben .- az első zsidó törvény már érvényben volt, a második elfogadás előtt állt – a zsidóság jogfosztása elleni érvként is akart szolgálni a közös történelmi múlt felelevenítésével. (23)

bernsteinb__la_nyiregyhaza.jpg
A nyíregyházi egykori status quo zsinagóga


1909-ben, 17 évi tevékenység után hagyta el Szombathelyt. 1908 novemberében tartotta meg próbaszónoklatát Nyíregyházán a status quo hitközségnél. Beszéde óriási sikert aratott, hallgatói meleg ovációban részesítették. A rabbi a meghívást először visszautasította, később mégis elfogadta. (24) Távozásának okát nem sikerült kideríteni. Anyagi okok nem lehettek, mert a hitközség elöljárósága a fizetésjavítási kérelmét megszavazta, de egyéb kívánságait nem volt hajlandó teljesíteni. A vasi zsidóság emlékkönyve például családi okokra hivatkozik. (25) Deutsch Gábor a rabbinak a közösségénél erősebb konzervatív beállítottságában látja az okot, mely talán többször vezethetett konfliktushoz közöttük. (26) Ez utóbbit látszik alátámasztani, hogy status quo hitközség meghívását fogadta el. (27) 1928-ban 23 szervezet létrehozta a Status quo Hitközségek szövetségét, azzal a céllal, hogy helyreállítsák a zsidó felekezet egységét. A szövetség központja Debrecen lett, világi elnöke Dr. Fejér Ferenc. (28) 1929. február 24-én az elnök küldöttség élén Nyíregyházára érkezett, és ünnepélyes gyűlés keretében átadta a mandátumát Bernstein Bélának, aki a szervezet vallási vezetője lett. (29) Szervezkedésük okát is ő fogalmazta meg, ugyancsak az Egyenlőség hasábjain. (30) Elismeri, hogy mindenütt a világon több irányzata van a zsidóságnak. A magyarországi irányzatok ellentétei szerinte azért olyan mélyek, mert itt az állam feltétlenül elismerte és támogatta a szakadást. Eredetileg talán a szabadelvűség, a lelkiismeret szabadsága lehetett az ok, de úgy véli, a szakadás elmélyülésében szerepet játszott a kormányoknak az a törekvése, hogy a különböző zsidó irányzatokat kijátsszák egymás ellen. Célja lehetett a szövetségnek az is, hogy a kongresszusi Lőw Immánuel, az ortodox Reich Koppel mellé harmadiknak Bernstein Bélát szerették volna bejuttatni a Felsőházba. Ez a kísérlet azonban nem sikerült. (31)

Negyven éves papi jubileuma Nyíregyházán valóságos népünnepély volt. A zsidó papot egyházi és világi vezetők tisztelték meg a hálaadó istentiszteleten. (32) Nem csak a rabbi kar, hanem az egész felekezeti közvéleményünnepelte. (33) Hetvenedik születésnapja alkalmával írt méltatásában Dr. Groszmann Zsigmond írta róla 1938-ban: „Egyéni adottságaihoz tartozik a felekezeti tanügy iránt érzett buzgalma, a kartársi összetartás és megbecsülés ápolása, valamint a minden tevékenykedésében megmutatkozó lelkiismeretes pontosság…A kiváló pap, pedagógus, historikus fáradhatatlanságától, férfias lendületétől joggal vár még sokat a magyar zsidóság.”

1944-ben, a tekintélyes rabbi talán elkerülhette volna, hogy gettóba vigyék. A fia is segítette, hogy Budapestre költözhessen. Ő azonban nem hagyta el gyülekezetét. A gettóba állítólag nem vitt magával mást, mint a sétabotját, cvikkerét, imazsákját és jegyzetekkel teli bibliáját. (34) Deportálták, ahol mártírhalált halt.

JEGYZETEK


1 Katzburg, Nathaniel: Fejezetek az újkori zsidó történelemből Magyarországon, Bp. 1999. 94-100. p

2 Az Országos Rabbiképző első történelem professzora Kaufmann Dávid volt. A Kaufmann-tanítványoknak köszönhetjük egyes városok, megyék zsidóságának történetét, Pollák Miksa a soproni, Büchler Sándor a budai, Kecskeméti Ármin a Csanád megyei, Bernstein Béla a Vas megyei zsidóság történetét írta meg.

3 Egyenlőség 1929.febr.9.5-6.p.

4 Életére lásd: Újvári Péter szerk. Zsidó Lexikon. Bp. 1929. 111-112. p., Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. III. köt. Bp. 1941. 114-116.p., Kenyeres Ágnes főszerk.: Magyar életrajzi lexikon. I. köt. Bp. 1967. 197. p.

5 Beköszöntő beszéd, tartotta a szombathelyi zsinagógában 1892. augusztus 20-án Bernstein Béla kerületi rabbi. Nagy-Kanizsa, 1892. 13 p.

6 Bernstein Béla: Egyöntetű vallásoktatásunk tanterve =Magyar-Zsidó Szemle 1904.72-73.p.

7 Izraelita Magyar Irodalmi Társulat

8 A szombathelyi Izr. Elemi Iskola Értesítője az 1902-1903. tanévről 7. p.

9 Szentírás. I. kötet A Tóra. Mózes öt könyve. Bp. 1898. 410.p . Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 8.

10 Irodalom. A szentírás magyarul.= Vasvármegye1898. febr. 13. 9. p.

11 A Tóra. I.,II.,III.,V., könyv. Iskolai használatra ford. Bernstein Béla. Bp. 1902. 140, 116, 121, 103 p., A haftórák Mózes öt könyvéhez. Haftarot lahamísá humsé Torá. Ford., bev. Bernstein Béla Nyíregyháza, 1928. 235 p.

12 Balázs Edit - Mayer László: Bernstein Béla, a tudós rabbi In: Bernstein emlékkönyv 12-13. p., Bernstein Béla: Zsidó vallástan (3. kiadás) Nyíregyháza 1936. 105 p.

13 Balázs Edit-Katona Attila: „…zsidónak maradni és magyarnak lenni…” Mozaikok a szombathelyi zsidóság történetéből, Szombathely 2004. 7.p.

14 Katzburg, Nathaniel A magyar-zsidó történetírás problémája. Miért nem volt magyar Dubnov, zsidó Szekfű? Bp. 1995. 4-6. p. (MTA Judaisztikai Kutatócsoport. Értesítő, 12.)

15 Bernstein Béla: Die Toleranztaxe der Juden in Ungarn. Auf Grund archivalischer Quellen.In: Gedenkbuch zur Erinnerung an David Kaufmann. Hrsg. M. Braun, F. Rosenthal, Breslau 1900. 599-628. p. Uő.: A türelmi adó Vasmegyében In: Évkönyv, szerk. Bánóczi József. Bp. 1902.184-207. p.( Az Izraelita magyar Irodalmi társulat kiadványai, 14. ) Uő.:A türelmi adó Vasmegyében In: Bernstein emlékkönyv 215-240. p.

16 Bernstein Béla: Egy régi hitközség emlékeiből.= Múlt és Jövő 1914. 55-89., 202-205. p.

17 Bernstein Béla: A zsidók története Vasmegyében.= MzsSz 1912. 251-266. p., 1913. 161-205. p., 243-274. p.,1914. 17-49. p.,105-121. p., 265-279.p.,1915. 9-24., 89-99.p. Bernstein Béla: A zsidók története Vasmegyében In: Bernstein emlékkönyv 25- 213.p.

18 Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok biliográfiája, 1847 – 1992. Sajtó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia, Barabás Györgyi Bp. 1993. Nr. 18.,46., 70., 87., (Hungaria Judaica 3.)

19 Bernstein Béla: Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók. Bp. 1898. VIII. 344 p. ( Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, 10.)

20 Róbert Péter: Bernstein Béla a történetíró. Elhangzott a „Méltatlanul elfeledve” c. az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen a Magyar Tudomány Napja 2004 konferencián 2004. november 24. www.or-zse.hu

21 Büchler Sándor: Bernstein Béla: Zsidók a magyar szabadságharcban = MZsSz 1899. 180-185.p., I.J. (valószínűleg Illésy János): Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók = Századok 1899. 445-460. p.

22 Bernstein Béla A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Jókai Mór előszavával. A zsidó honvédek névjegyzékével. 2. átdolg. Kiad. Bp. 1939. 270 p. A Múlt és Jövő Kiadó újból megjelentette: Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Jókai Mór előszavával. Sajtó alá rend., a képeket vál. És az utószót írta Kiss József. Bp. 1998. 334 p.

23 Balázs – Mayer i.m. 14. p.

24 Távozásának körülményeiről: A szombathelyi főrabbi távozása=Vasvármegye 1908. nov. 20. 4.p., Bernstein Béla Nyíregyházán=Szombathelyi Friss Újság 1908.dec.2. 2.p., Marasztalják a főrabbit= Vasmegyei napló 1908. dec. 3.3.p.,Nyíregyházi küldöttség a főrabbinál= Vasmegyei napló 1908. dec.25. 3.p., Dr. Bernstein Béla főrabbi marad= Vasmegyei Napló 1909. jan. 14. 2-3.p., A szombathelyi főrabbi távozása= Vasmegyei Napló 1909. febr. 12. 3.p.

25 A vasi zsidók. Emlékére a mártírhalált szenvedett vasmegyei zsidóságnak. Szerk. Löwinger Avraham Albert. Tel-Aviv-Jaffa, 1974. 41.p.

26 Deutsch Gábor: A status quo szent. Elhangzott a „Méltatlanul elfeledve” c. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen a Magyar Tudomány Napja 2004 konferencián, 2004. november 24-én. www. or-zse.hu

27 Bernstein Béla: Nem kell reform! Szabadság, de nem szabadosság= Egyenlőség, 1932. április 20.

28 Deutsch i.m.

29 Dr. Bernstein Béla főrabbi ünneplése= Egyenlőség 1929. márc. 2. 16. p.

30 Bernstein Béla: Mit akarunk? =Egyenlőség 1929.február 9.5-6.p.

31 Deutsch i. m.

32 Egy nagy magyar keresztény pap „Izrael géniuszáról” =Egyenlőség, 1932. szeptember 12. 1-2.p.
33 Dr. Bernstein Béla negyvenéves papi jubileuma= Egyenlőség 1932. ápr. 9. 12.p.
34 Deutsch i.m.


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Holokauszt 80: Főhajtás az áldozatok előtt Nagykállóban
Zsidó világ
Történelem: A spanyol zsidók és Jehuda Ibn Gabirol