A hűség legendája – Emlékezőhely Nagyszőlősön

Kárpátinfo.net / Kovács Elemér

Felemelő és megrendítő pillanatokban egyaránt bővelkedett a Nagyszőlős központjában, a legendás Perényi kastélytól alig kőhajtásnyira felállított emlékmű avató ünnepsége. Négy család, amelynek tagjait a városból elsodorták a huszadik század viharai, most emlékező helyet hoztak létre.

Hogy emlékezzünk mindazokra, akik a 20. század valamely tébolyult eszméjének váltak áldozataivá, akiket kifosztottak és szülőföldjük elhagyására kényszerítettek, megsemmisítésre szántak, kivégeztek.

A hatalmas vörös gránittömbből készült mementót az Aykler, a Hokky, a Perényi és Weisz-Livnat család ma élő tagjai egymással összefogva azért hozták létre, hogy ne feledjük: e békés, soknemzetiségű és sokvallású város lakóinak közel a felét áldozattá tették a második világháború okozói és az azt követő önkényuralmi rendszer hatalmaskodói.

Kitaszítottak, megalázottak, halálra szánt áldozatok voltak ők valamennyien, hangsúlyozta az avató ünnepség megnyitóján Aykler Tóth Zsuzsa, aki a Megtagadva című könyvében már korábban emléket állított ezeknek az embereknek. Aki férjével, Aykler Bélával immár bő két évtizede azért szervezi a Magyarságismereti Mozgótábort, hogy a Kárpát-medencében megszűnjenek a nemzetiségi, faji és vallási ellentétek. Az immáron több mint ezer tagot számláló Rákóczi-kör tagjai közül most is jó néhányan tiszteletüket tették ezen az alkalmon.

A szülőföld, az itt élő emberek végtelen szeretete segít felemelkedni minden korábban elszenvedett sérelmen, hangsúlyozta Bocskay István, Nagyszőlős polgármestere. Ám ehhez erős, megbocsátó lélekre van szükség. Ukrajna keleti részében háború dúl, ám itt, Kárpátalján béke van, hangsúlyozta Tóth István, beregszászi magyar főkonzul. A nyugalmat most azok a városlakók biztosítják, akiknek elődei tisztelték és becsülték a más népek képviselőit, azok szokásait, kultúráját.

nagysz__k__s_3.jpg

Példaértékű és már-már emberfeletti az a tett, amit az emlékműállítás elindítója, Weisz Sándor mindannyiunk Sutija véghezvitt – mondta Szalipszki Endre, ungvári vezető konzul. – Nem mindennapi személyiség az, aki így tudja gyakorolni a megbocsátást és az emberszeretetet.

Csatlakozva ezekhez a gondolatokhoz, Szabó Stefánia, torontói magyar konzul arra emlékeztetett, hogy Weisz Sándor néhány évvel ezelőtt megjelent könyvének ezt a címet adta: Nagyszőlős, a világ közepe.

nagysz__l__s_2.jpg

Perényi Zsigmond, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára családja nagyszőlősi kötődése kapcsán azt hangsúlyozta: biztos jövőt csak a múlt pontos ismeretére építhetünk. Papp Tihamér ferences rendi szerzetes arra emlékeztetett, hogy a környéken ötszáz évvel ezelőtt megtelepedett ferencesek sorsa egybefonódott Nagyszőlős mindenkori lakóinak életével.

Végezetül Weisz Sándor gyerekkora Nagyszőlőséről beszélt. A második világháború előtti kisváros többnemzetiségű polgárai – a magyarok zsidók, ruszinok mellett szép számban éltek itt svábok is – tisztelték és becsülték egymást. Reméljük, hogy így lesz ez a jövőben is. A fasiszták koncentrációs táborát megjárt férfi az emlékművön, négy nyelven – magyarul, héberül, ruszinul és ukránul – olvasható feliratra utalt: a múltat be kell vallani – hogy legyen jövő. Az együttlétet Hasoly Alexandra énekszolgálata tette felemelővé.