Könyvajánló – Colette Sirat: A zsidó filozófia a középkorban

Peremiczky Szilvia / MAZSIHISZ

Könyvajánló rovatunkban nagy hangsúlyt fektetünk az olyan könyvek bemutatására, amelyek az egyes területeket összefoglaló módon mutatják be, azzal a céllal, hogy a kiindulópontot kereső érdeklődők átfogó képet kaphassanak egy-egy témáról. A magyarországi zsidó történelmet, az egyetemes zsidó történelmet, a magyar zsidó irodalmat és a zsidó folklórt bemutató kötetek után most egy filozófiatörténeti munkát ajánlunk.

A Logos kiadó gondozásában 1999-ben megjelent Colette Sirat könyve ugyan „csak” a középkori zsidó filozófiát mutatja be, de mivel a zsidó filozófia egyik (talán) legnagyobb hatású és legpezsgőbb korszakáról van szó, ezért méltán tekinthetjük alapműnek a zsidó filozófiai gondolkodás megismeréséhez. A kiadványt fordította Saly Noémi.

A könyv felosztása és szerkezete jelzésértékű: az első rész Maimonideszig, azaz RaMBam-ig tárgyalja a középkori zsidó filozófiát, a második rész pedig a Maimonidesz utáni időszakot mutatja be. Maimonidesz a zsidó filozófia talán legnagyobb alakja, a középkori zsidó gondolkodásé mindenképpen, így személye és életműve nemcsak vízválasztó, hanem az általa kidolgozott komplex rendszer nagyhatásúnak és emblematikusnak is bizonyult.

A könyv a judaizmus és a filozófia első találkozásának leírásával kezdődik, majd bemutatja azt a folyamatot, amelynek révén az antik görög filozófia nagy irányzatai (főleg az arisztotelészi és a platóni filozófia) a zsidó gondolkodás tárgyaivá váltak. Voltak, akik elutasították, mint például Jehuda Halevi, míg mások – Slomo ibn Gabirol vagy Maimonidesz – integrálni próbálták. Ennek a zsidó filozófiai hagyománynak a központja (néhány kivételtől eltekintve) az 1492 előtti Andalúzia és Provence volt, míg a kiűzetést követően a reneszánsz Itália, Provence, Törökország és Jemen játszottak fontos szerepet a zsidó gondolkodásban. Számos gondolkodó – Slomo ibn Gabirol, Maimonidesz, Jichák Abravanel és fia León Hebreo – a kor keresztény gondolkodóira is jelentős hatást tesznek, noha Slomo ibn Gabirolt – görög-latin formában: Avicebrolt/Avicebront – a 19. századig arab filozófusnak hittek.

Colette Sirat a kéziratok és a nyomtatott szövegek tanulmányozása alapján mutatja be azokat a filozófiai-teológiai fogalmakat, konstrukciókat és elméleteket, amelyek a zsidó és az egyetemes filozófiában is nagyhatásúnak bizonyultak. Az impozáns bibliográfiát Turán Tamás hungarika-bibliográfiája egészíti ki, amely önmagában is rendkívül fontos gyűjtemény, és a középkori zsidó filozófia magyar kutatástörténetének kiindulópontja.