Élő kultúra, élő emlékezet – Debreceni Zsidó Napok 2025

Május 6-11. között immár hagyományszerűen rendezték meg a Debreceni Zsidó Napok és a XXVI. Kárpát-medencei Zsidó Szervezetek Találkozóját, melynek keretében zsidó dallamokkal, közösségi eseményekkel és izgalmas előadásokkal találkozhattak az érdeklődők. A  programsorozat valódi közösségi ünnepet kínált – zsidó és nem zsidó érdeklődőknek egyaránt.

Május 8-án került sor a Debrecen és Határon Túli Testvérhitközségeinek XXVI. Nemzetközi Konferenciájára a Debreceni Orthodox zsinagógában, mely a Hagyomány, örökség, hit címet viselte. Az ünnepélyes konferenciamegnyitón beszédet mondott dr. Papp László Debrecen polgármestere, dr. Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke, Dr. Fekete Károly református püspök, Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, dr. Németh István, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöki titkára, Asztalos Richárd evangélikus lelkész, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke és Prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. 

Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke

dr. Grósz Andor elmondta, hogy nagy öröm és megtiszteltetés számára Debrecen városában, ebben a gazdag zsidó hagyományokkal bíró közösségben köszönteni a jelenlévőket, majd arról beszélt, hogy e találkozás mélyebb értelmet is hordoz: kifejezi az összetartozást – határokon, korszakokon és generációkon át.

 "Összeköt bennünket a múlt, amelyben felmenőink közösen formálták zsidó hagyományainkat a Kárpát-medencében. Összeköt bennünket a jelen, amelyben közös kihívásokkal nézünk szembe. És remélem, összeköt bennünket a jövő is, amelyet együtt kívánunk építeni utódaink számára."

Emlékeztett rá, hogy e hármas köteléket tartja egybe évezredes hitünk, amelyből erőt meríthetett a zsidóság, ami megtartotta a közösséget.

A mai világban újra felerősödnek azok a hangok, amelyek kizárásra, gyűlöletre építenek. Az október 7-i terrortámadás után különösen érezzük az antiszemitizmus sötét hullámait. Ezért is fontos, hogy most itt vagyunk – együtt, egymásért. Ahogyan a Talmud tanít bennünket: „Minden zsidó felelős a másikért.”

Megköszönte a rendvezvény szervezőinek erőfeszítéseit, kiemelte között Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnökének odaadó munkáját is. 

A Zsidó Utcafesztivál egyszerre ünnep és tanúságtétel: megmutatja, hogy jelen vagyunk, hogy zsidó kultúránk élő és gazdag, hogy közösségeink nemcsak őrizik a múltat, hanem alkotnak is, formálják a jövőt. Kívánom, hogy ez a találkozó legyen a megerősödés, az összefogás és a remény alkalma. Hogy a hagyomány, az örökség és a hit ne csak emlék, hanem élő valóság legyen – a múlt tiszteletében, a jelen felelősségében és a jövő építésében.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke felidézte, hogy immár 25. alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei zsidó szervezetek találkozóját. A hagyomány átadásának jelentőségét hangsúlyozta:

„A zsidó vallás egyik alappillére a hagyomány. Az őseinktől megkapott ismeretek és tudás mindig végig kíséri életünket, zsidóságunkat. Hagyományainkat ápoljuk, fontosnak tartjuk, minden korban van aktualitása."

Elmondta, hogy az orthodox zsinagóga ikonikus helyszíne egyike a legfontosabb épített örökségnek a városban, amelyet kötelességük ma is ápolni. Beszélt a Stadtallendorf városával való együttműködésről is, a két város diákjai által megerősített kapcsolatról, melynek keretében egy olyan projekt kialakításán dolgoznak, ami példaértékű módon dolgozza fel a múlt traumáit. 

"Az a város, ahonnan elhurcolták a zsidó polgárokat és az a város, ahol kényszermunkát végeztek és embertelen körülmények között laktak, napjainkban együttgondolkodva dolgozzák fel a múlt eseményeit. ennek eredményeként oktatási programot valósítunk meg, levonva a Holocaust pusztításának tanulságait" – emelte ki Horovitz Tamás elnök.

A partnerség célja, hogy követve a Magyarországról (többek között Debrecenből) elhurcolt zsidó nők – köztük Fahidi Éva- életét, együttesen dolgozva a kirekesztés és a rasszizmus ellen, életben tartva a holokauszt emlékét. E jelentős együttműködés a két város polgármestereinek részvételével, a Debreceni Egyetem és a stadtallendorfi Dokumentációs és Információs Centrum (DIZ) kutatóinak közreműködésével, a Debreceni Zsidó Hitközség támogatásával valósul meg. Dr. Papp László polgármester egy lehetséges diákcsere költségeit rendelkezésre bocsájtotta az iskolák számára, azonban a partnerek sikeresen pályáztak az Erasmus+ KA220 programban, így mindkét iskola tanulóinak ingyenesen nyílt lehetősége részt venni a tanulmányutakon. Intézményenként így 15-15 tanuló vesz részt a programban. 

A hatnapos rendezvénysorozaton fellépett többek között Pásztor Anna, Karin Sarkisjan örmény énekes, Gerendás Péter, az Anima Sound System, az Agyagbanda Együttes, illetve Tordai Zoltán és zenekara, valamint a Debreceni Dixiland Band is. Továbbá a látogatók találkozhattak Röhrig Géza Kossuth-díjas színésszel. A találkozó házigazdája Novák Péter színész, zeneszerző volt. Laczkó Zsuzsa író könyvbemutatója, Király György festőművész kiállítása és Edelényi Vivien színésznő Szabó Magda estje is színesítette a programkínálatot, amely bőven kínált izgalmas produkciókat a gyermekeknek és családoknak is.

A Stadtallendorfba elhurcolt zsidó nők sorsát bemutató megrázó kiállításmegnyitóra május 8-án került sor. A tárlat központi témája az 1944. augusztus 13-án Auschwitz-Birkenauból Stadtallendorfba deportált nők személyes és közösségi sorsa, akik túlnyomóan 18 év alattiak voltak. A debreceni zsidó nők közül közel ezer főről beszélünk, akiket munkatáborba küldtek, és töltények, bombák gyártására kényszerítették őket. A kiállítás létrejöttét a H80 Emlékév Program keretében a Mazsihisz, a Mazsök és Magyarország Kormánya támogatta.

A kiállítás különlegessége nemcsak tematikájában, hanem helyszínében is rejlik: a Debreceni Zsidónegyed egykori ortodox mikvéje méltó környezetet biztosít a történetek bemutatására. A szakmai anyag összeállításában a Debreceni Egyetem és a stadtallendorfi DIZ közösen vettek részt, több neves kutató – köztük Prof. Dr. Bartha Elek, Dr. Nagy Éva, Dr. Forisek Péter és Heller Zsolt – közreműködésével.

A programsorozat zenei és irodalmi eseményei idén is sokakat megszólítottak. A sokszínű, zsidó kulturát és történelmet elénk táró programok mind azt az üzenetet hordozták: a zsidó kultúra nem egy múltba zárt világ, hanem élő, pulzáló jelen, aminek őrzése és megtartása a mi felelősségünk.

Fotók: Miskolczi János / Debreceni Zsidó Hitközség

Zucker-Kertész Lilla beszámolója