A per újratöltve, avagy kié volt és kié lett Franz Kafka?

Kié Franz Kafka? Izraelé, mert zsidó volt, annak ellenére, hogy sosem járt ott, és még egy utca sincs róla sehol az országban elnevezve? Vagy Németországé, mert német nyelven írt, annak ellenére, hogy húgai a hitleri rezsim áldozataiként haláltáborokban tűntek el? Ilyen kérdéseket boncolgat Benjamin Balint riportkönyve, amely az Európa Kiadónál jelent meg Kafka utolsó pere címmel.

Franz Kafka a halála előtt arra kérte legjobb barátját, Max Brodot, hogy minden hátrahagyott írását égesse el. Max Brod elárulta ugyan barátját azzal, hogy nem teljesítette kérését, ám megmentette az utókor számára a 20. század egyik legnagyobb írójának legfontosabb műveit. 

Ezért a hagyatékért kezdődött nyolcvan évvel később Izraelben egy hosszan elhúzódó pereskedés Izrael állam, Németország és egy nő között, aki sosem találkozott Kafkával és akinek kalandos úton került birtokába ez a felmérhetetlen értékű kincs. A per arról szólt, hogy kié Kafka? Izraelé, mert zsidó volt, annak ellenére, hogy sosem járt ott, és még egy utca sincs róla sehol az országban elnevezve? Vagy Németországé, mert német nyelven írt, annak ellenére, hogy húgai a hitleri rezsim áldozataiként haláltáborokban tűntek el? Miképpen lehet biztosítani, hogy valóban mindenki számára hozzáférhető legyen? 

Németország és Izrael is magának akarta az író hagyatékát: a zsidó állam azzal érvelt, hogy Kafka zsidó volt, és a náci Németország puszította el a családját. Németország pedig úgy vélte: a Német Irodalmi Archívum szakmailag sokkal felkészültebb Kafka hagyatékénak feldolgozására, mint az Izraeli Nemzeti Könyvtár. A per 2016-ban ért véget az izraeli legfelső bíróságon, amely úgy döntött: Brod és Kafka hagyatéka az Izraeli Nemzeti Könyvtárat illeti meg. 

Franz Kafka (1883-1924)

Benjamin Balint  izraeli-amerikai irodalomtudós egy oknyomozó újságíró és egyben egy értő irodalomkritikus szemével tárgyilagosan, többféle nézőpontból tárja fel egy prágai születésű, a németet anyanyelvének tekintő izraeli nő és két olyan ország jogvitáját, amely saját viharos múltjának feledtetésére is próbálja felhasználni egy olyan író irodalmi hagyatékát, aki egyetlen szépirodalmi művében sem jelölt meg konkrét helyszínt. 

A könyv széles képet nyújt a második világháború előtti Prága szellemi életéről, a születőben levő Izrael államról és megismerjük Max Brodot, a hihetetlenül termékeny, a maga korában közismert, ám kevéssé tehetséges, Izraelbe kivándorolt prágai írót, akire ma már senki nem emlékezne, ha valóban megtette volna, amire barátja kéri. 

Benjamin Balint angolul 2018-ban, Kafka’s Last Trial: The Case of a Literary címmel megjelent riportkönyve akár regényként is olvasható, annyira izgalmasan mutatja be Kafka és Brod barátságát, a II. világháború után önmagát kereső Izraelt és Németországot. Balintnak  közelebb sikerül hoznia az olvasóhoz Max Brodot, rajta keresztül pedig Kafkát. Aki szereti Kafkát, és néhány óra borzongós olvasgatás után azzal a gondolattal teszi le A kastélyt vagy A pert, hogy a valóságban azért nem pont így történnek a dolgok, mindenképp olvassa el Balint könyvét, hogy megtudja: de, pontosan így történik minden a valóságban is.

Benjamin Balint: Kafka utolsó pere, Európa Könyvkiadó, 2019. 4299 Ft.

Forrás: Európa Kiadó, 444.hu