Élet Menete: „Mi jöttünk ki Egyiptomból, mi szabadultunk fel Auschwitzban”

Az időjárás is megtisztelte a budapesti Élet Menetét azzal, hogy a rendezvény előtt egy órával elállt az eső. Ennek köszönhetően gyönyörű, napsütéses időben vonulhatott a mintegy kétezres tömeg az Embermentők emlékművétől a Margit szigetre, a Hajós Alfréd uszodáig – így alkotva szimbolikus ívet az embermentő hősiesség eszménye, valamint az eszményi életformát megtestesítő első magyar olimpikon, Hajós Alfréd holokauszttúlélő között.

Két év kényszerű kihagyás után Budapesten ma újra együtt menetelhettünk, hogy emlékezzünk a vészkorszak áldozataira, kifejezzük tiltakozásunkat a faji, vallási, etnikai és minden más kirekesztés ellen, s felhívjuk a figyelmet az antiszemitizmus elleni küzdelemre. Az idei volt immár a tizenhetedik menet az Élet Menete Alapítvány szervezésében, amely most úgy döntött, hogy az Újpesti rakpart egykori csillagos házai mellett fölállított Embermentők emlékművétől indítja az utat. 

Még a rakparton Verő Tamás főrabbi arra hívta fel a figyelmet, hogy a menetet szokás szerint holokauszttúlélélők vezettik, de most ott lesznek velük néhányan a Világ Igazai közül, név szerint Almási Béla, Kossák József és felesége, valamint Abonyi Ivánné és férje.

– A túlélők és az igaz emberek jelenléte a mai napon hatalmas megtiszteltetés számunkra, köszönjük, hogy velünk vannak – fogalmazott a főrabbi.

Ezután Michel Gourary, az Élet Menete nemzetközi szervezetének (March of the Living) európai igazgatója szólt a megjelentekhez, aki Verő Tamás főrabbihoz hasonlóan megköszönte, hogy a túlélők és a Világ Igaza díj kitüntetettjei eljöttek a mostani rendezvényre.

– Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk: a világ nem felejti el, ami Európában és Magyarországon történt a vészkorszakban, nem felejtjük el, hogy majd' hatszázezer embert gyilkoltak meg pár hónap leforgása alatt – mondta Michel Gourary. – Sajnos egyre kevesebb köztünk a túlélő, ezért a fiatalokra hárul az a nemes feladat, hogy megőrizzék az emlékezést. 

A menet résztvevőinek címezve szavait az európai igazgató így fogalmazott:

– Az Élet Menete nemzetközi szervezetének nevében köszönöm, hogy itt vagytok, s hogy kiálltok az igazságért, hiszen nálatok van az igazság. Együtt kell kimondanunk: hogy a világ soha nem fogja elfelejteni, ami történt. 

Ezután Kardos Péter főrabbi gyászimája következett, majd a menet a sófár ősi hangjaira kezdett vonulni a rakparton a Margit-híd felé, majd onnan a szigetre fordulva a Hajós Alfréd uszodához. A résztvevők között ott volt a zsidó közélet több vezetője, így többek között Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, valamint Szabó György, a Mazsök Alapítvány vezetője is. 

Indul a menet

A Pozsonyi út sarkán egy „köztes” produkciót szerveztek a résztvevők számára: Bódi Mónika,  a Sabbáth Shong Klezmer Band hegedűművésze játszott egy szögesdrót-kerítést ábrázoló díszlet előtt, miközben a holokauszt áldozatainak a nevét olvasták fel. 

A Hajós Alfréd uszoda előtt fölállított színpadon Király Viktorral kezdődött a műsor, aki először a Jiddise máme című dalt énekelte nagy sikerrel, majd felhangzott tőle Marvin Gaye szerzeménye, a What's Going On? (Mi történik?) című dal, amely kiváló választás volt Király Viktor részéről, hiszen az 1970-es években írott, megrendítő erejű dal számos vonatkozásban ma is aktuális.

A résztvevők az Újpesti rakparton (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Az aktualitásokra helyezte a hangsúlyt beszédében Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke, projektvezetője is, aki a szomszédos Ukrajnában folyó háború kapcsán arra emlékeztetett, hogy nem szabad közönyösnek maradnunk az emberi szenvedések láttán.

– Ma, 2022-ben hihetetlenül hangzik, de a férfiak a fronton, az asszonyok és a gyerekek százezrei pedig menekülnek, és sokszot azt sem tudják, hogy hol lelnek menedéket – mondta Gordon Gábor –, és az ilyen tragédiákkal szemben mi nem maradhatunk közönyösek. Hiszen mi nagyon jól tudjuk, hogy mihez vezethet egy társadalomban a közöny, a félrenézés. 

A Baltazar Színház produkciója következett, majd Dani Dayan, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet elnöke szólt a megjelentekhez, aki videóüzenetében az antiszemitizmus elleni harc és az emlékezés fontosságát emelte ki. Mint mondta, a vészkorszak áldozataira való emlékezés munkájának a következő négy alappillére létezik: a gyász, a tudás, az érzelmi bevonódás, valamint a tanulságok levonása. 

Az érzelmi bevonódás kapcsán  Dani Dayan a tegnap véget ért Pészach ünnepét hozta fel példaként, s mint kifejtette: miképpen Pézsach napjaiban újra átéljük, hogy kijöttünk Egyiptomból, a rabszolgaság országából, ugyanígy át tudjuk élni azt is, hogy mi vagyunk azok is, akik felszabadultak Auschwitzban. 

Ezután Oláh Ibolya, Födő Sándor és Furák Péter zenei előadása következett, majd Jákov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete beszélt, aki beszédének középpontjába a fiatalabb generációk megszólítását helyezte. Mint mondta, a diszkrimináció, a rasszizmus és antiszemitizmus elleni harcban nagy szükség van arra, hogy a fiataloknak megtanítsuk, mi történt a vészkorszakban Európában és Magyarországon. Jákov Hadas-Handelsman külön köszöntötte a holokauszttúlélőket, akik kapcsán elmondta: ők azok, akik szemtanúként összekötik a jelent a múlttal, s akik a személyes tapasztalataikkal és életükkel emlékeztetnek minket a történtekre. „Legyen a holokauszt örök figyelmeztetés az emberiség számára!” – zárta beszédét a nagykövet.

A rendezvény a Lauder iskola Rév Kata és Bíró Eszter által vezetett Sirim kórusának előadásával ért véget. 

(Címlapkép: Máthé Zoltán/MTI)