Egy mikve és öt zsinagóga: mesélő épületek Komáromban

2020. Augusztus 07. / 14:55


Egy mikve és öt zsinagóga: mesélő épületek Komáromban

Mikve, azaz zsidó rituális fürdő az Eötvös utcában? Sportcentrum a neológ zsinagóga helyén? Komárom legrégebbi zsinagógájának fala az Európa udvar német házának oldalán? Ezekről mesélnek a zsidó kulturális örökség megmaradt épületei. Tegyünk egy sétát közöttük a belvárosban egy térkép és a Komáromi régió hetilapja segítségével!

A hely, ahol járunk, a Menház, a komáromi zsidóság utolsó, szimbolikus épülete, 1896. október 11-én, a millennium évében, a helyi zsidó közösség virágkorában adták át, Komárom központjában. Az egykori Hajnal (ma Štúr) és Eötvös utcák sarkán álló épület látta a 20. század eseményeit. A rendszerváltás után lett rá lehetőség, hogy kívül-belül felújítsák, Helyet kapott itt a zsidókönyvtár, egy mikromúzeum, a hitközség irodája, közösségi termek. Négy évvel ezelőtt, a Menház 120. évfordulójára újabb négy helyiség újult meg. Itt van a város egyetlen működő zsinagógája. Páratlan érték a belvárosban található nagy udvara, amely nemrég újult meg, évente több rendezvénynek, koncertnek ad otthont.

A nagy zsinagógaA nagy zsinagóga

Fischer Ferenc tervezte a Menházat

„Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége Lajtán innen és Lajtán túl című könyve 2018-ban jelent meg, amelyben számunkra eddig ismeretlen érdekességre bukkantunk Komárommal és a Menházzal kapcsolatban. A komáromi születésű Fischer Ferenc (1871–1921), Zsolnay Vilmos egyik legjobb barátja, több igényes szecessziós középülettel és villával gazdagította Komárom és Budapest utcáit. Első munkáját szülővárosának tervezte: az Izraelita Jótékony Egylet szegénymenházát 1895-ben. Később, 1902-ben ő tervezte a komáromi Takarékpénztárt is, amely a város legszebb szecessziós épülete“ – mondta Paszternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke. A Menház és a kis zsinagóga iránt érdeklődők a menhaz@menhaz.sk címen jelentkezhetnek.

A kis zsinagóga belülrőlA kis zsinagóga belülről

Négy zsinagóga a belvárosban, egy odaát

Hárman hajolunk egy remek térkép fölé a Menházban, a Komáromi Zsidó Hitközség székhelyén Paszternák Antal elnökkel és Kollár Zoltán vezetőségi taggal. „A Paszternák családban van két ügyes fiú, Tamás és András, 25 éve szerkesztik a Hitközségi Híradó című havilapot. Emellett évente vannak egyéb kiadványaink, egy képeslap, egy kötet. Vagy éppen ez a várostérkép, amelyen számokkal jelölték a zsidó kulturális örökség emlékeit” – tudatta Kollár Zoltán.

A nagy zsinagóga ma – előtte Paszternák Antal és Kollár ZoltánA nagy zsinagóga ma – előtte Paszternák Antal és Kollár Zoltán

Először a legnagyobb zsinagógáról faggattam őket, amely ma sportcentrum. „1944-ig működött a nagy, neológ, vagyis modern, haladó szellemű zsinagóga, akárcsak az Ispotály utcai idősotthon mögött található ortodox zsinagóga. A háború után csak álltak, elég rossz állapotban. Az egyiket 1950-ben, a másikat 1955-ben adta el a Komáromi Zsidó Hitközség, olyan kevesen jöttek vissza híveink közül a deportálás után. A második világháború előtt mintegy 2500 tagja volt a Komáromi Zsidó Hitközségnek, abból nagyjából 300 komáromi tért vissza, és ez a kis közösség nem tudta fenntartani a zsinagógákat. Intézményeknek adták el az épületeket olyan feltétellel, hogy szüntessék meg a zsinagóga jellegüket” – avatott be Paszternák Antal.

A hatalmas neológ zsinagóga zöldségnagyraktár volt, majd egy borüzem vásárolta meg. A ma mellette álló hotel helyén egykor traktorok szállították a szőlőt a borhoz. Pedig gyönyörű épület volt – ahogy a Menház kiállításának egyik képe mutatja. Rabbija, Dr. Schnitzer Ármin Zsidó kultúrképek (Az életemből) című kötetét öt éve adta ki a Komáromi Zsidó Hitközség.

A Gyalókai-villaA Gyalókai-villa

A sarkon álló hatalmas épülettől a Menház felé elhaladunk a Gyalókai-villa mellett. Egy zsidó származású mérnöké volt, aki a városra hagyta azzal, hogy legyen benne óvoda vagy iskola. Oktató-nevelő intézményeknek adott otthont, majd a néhai neológ zsinagógával együtt megvásárolta a sportcentrum tulajdonosa. Mellette található a most is működő menházi kis zsinagóga főbejárata. „Ritkán használjuk ezt a főbejáratot, amelynél a város elhelyezett két emléktáblát a holokauszt áldozatainak emlékére. Az eredeti bronztáblát a Hitközség 1992-ben állította, azután pár év múlva, egyik napról a másikra eltűnt” – jegyezte meg Paszternák Antal.

Ebédlő és társalgó a zsinagóga helyén

A harmadik, az ortodox zsinagóga ma már az Ispotály utcai idősek otthona része. A falát is más színűre, világoszöldre festették.

„Körbeépítették az egykori ortodox zsinagógát, de meghagyták a jellegzetes ablakot és a hatágú csillagot. 2007 elhelyeztünk a falán egy emléktáblát. Étterem van a földszinten, az emeleten pedig egy társalgó. Ebbe a zsinagógába a nagyon vallásos zsidók jártak. 1907-ben épült” – sorolta az elnök.

(...)

Eötvös utca kilenc szám

Az Eötvös utca 9 szám alatti házat 1930-ban kezdte építeni a Komáromi Zsidó Hitközség. Rabbik és a hitközség alkalmazottai laktak benne. Itt volt a kóser mészárszék, a pészachi maceszsütöde, és az épület udvar felőli földszintjén az esővízzel táplált mikve. A mikve, a zsidó rituális fürdő a vallásos élet egyik feltétele. A hagyományok szerint a temető után a második, amelyet létrehoz egy letelepedő zsidó közösség, csak ezt követi a zsinagóga vagy az imaház. Az Eötvös utca 9. ma is a Komáromi Zsidó Hitközség tulajdona. A házban alkot Miriam Neiger-Fleischmann, a komáromi születésű, Jeruzsálemben élő festőművésznő.

MikveMikve

„Sok évig nem is tudtuk, hogy ott van a rituális fürdő. Tizenöt évvel ezelőtt fedeztük fel, amikor elkezdtünk a ház renoválásával foglalkozni. A háború előtt a vallásos zsidók használták ezt a fürdőt” – mesélte Kollár Zoltán. „Minden menstruáció után a hölgyeknek el kellett menniük a mikvébe, és csak utána élhettek házaséletet a férjekkel. A nagymedencében teljesen el kellett merülniük a hölgyeknek a víz alatt. A kis medence arra szolgált, hogy ha valaki új edényt vásárolt, ahhoz, hogy a kóser háztartásában használni tudja, először el kellett vinnie a mikvébe, be kellett mártani és utána lehetett használni. Fontos volt, hogy természetes vizet, esővizet vezettek a mikvébe. Utána már keveredett vezetékes vízzel, de az előírás a természetes víz volt” – magyarázta Paszternák Antal.

Bárány János, fotók: a szerző

A teljes írás ide kattintva olvasható el

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek