A gemátria egy numerológiai rendszer, amelyet a kabbala (zsidó miszticizmus) művelői fejlesztettek ki, és amelyben a héber betűk számoknak felelnek meg. Görög hatásra alakult ki, és a bibliai szövegek értelmezésének eszközévé vált.
A gemátriában minden héber betű egy számmal van jelölve (például alef = 1, bét = 2, stb.). Egy szó számértékét az egyes betűk értékének összeadásával lehet kiszámítani. A bibliaértelmezés területén a kommentátorok a szavak számértékének azonosságára alapozzák az érvelést. Ha egy szó számértéke megegyezik egy másik szó számértékével, akkor a kommentátor kapcsolatot vonhat le e két szó és a sorok között, amelyekben szerepelnek, és ezt felhasználhatja a következtetéseinek bizonyítására.
A héber ábécé a számmisztikában
1 Álef א
2 Bét ב
3 Gimel ג
4 Dálet ד
5 Hé ה
6 Vav ו
7 Zajin ז
8 Hét ח
9 Tét ט
10 Jod י
20 Kaf כ
30 Lámed ל
40 Mém מ
50 Nun נ
60 Számeh ס
70 Ajin ע
80 Pé פ
90 Cádi צ
100 Kof ק
200 Rés ר
300 Sin ש
400 Táv ת
500 mondatvégi Káf ך
600 mondatvégi Mem ם
700 mondatvégi Nun ן
800 mondatvégi Pé ף
900 mondatvégi Cádi ץ
Ki hisz a gemátriában?
Bár a Talmudban és a Midrásban rendszeresen használták a gematriát, a rabbinikus irodalomban nem játszott központi szerepet. A rabbik alkalmanként alkalmazták e rendszert a bibliai levezetések alátámasztására, de nem támaszkodtak rá túlságosan nagy mértékben. Sokkal inkább a logikus érvelés használatára helyezték a hangsúlyt álláspontjuk alátámasztása közben.
A gemátria azonban alapvető fontosságú a kabbala, a zsidó misztikus hagyomány szempontjából. A kabbalisztikus kozmológiai rendszer alapja azon a meggyőződésen nyugszik, hogy Isten a világegyetemet a héber betűk és azok számértékeinek ereje által teremtette. Valóban, az Örökkévaló számos neve és azok permutációi a kabbalában olyan számértékekkel rendelkeznek, amelyekről úgy gondolják, hogy hatalmas erőt tartalmaznak.
A gemátria központi szövegei
A „gematria” kifejezés a görög „geometria” szóból származik, és a fogalom megtalálható Platón görög filozófus írásaiban. A rabbinikus irodalomban először Rabbi Eliezer Harminckét szabály baraitája című művében jelenik meg, amelyet i. sz. 200-ban írt. Ez a szöveg, amely a hivatkozásokon kívül ma már nem létezik, 32 szabályt dolgozott ki a héber biblia értelmezésére. A 29. szabály a gemátria használatára vonatkozott.
A Széfer Jecirá a legkorábbi kabbalisztikus szöveg (habár kabbaláról csak a 13. századtól beszél a szakirodalom - a ford.), amelyet feltehetően az i. sz. 2. században írtak, és ez volt az első olyan zsidó misztikához kapcsolódó mű, amely kidolgozta a gemátria rendszerét. Ez a szöveg a héber ábécé erején keresztül Isten világegyetem teremtésével és Isten nevének változataival foglalkozik. Úgy vélték, a miszticizmussal foglalkozó személy ezt a tudást felhasználhatja a teremtés erőinek hasznosítására. A Széfer Jecirá állítólag tartalmazza a gólem, a legendás, sárból készült lény megalkotásának utasításait, amelyet a prágai Maharal népszerűsített a 16. században.
Az 1200-as években az askenázi haszidok („német pietisták”, rabbik egy csoportja, akik a judaizmus misztikus és aszketikus formáját gyakorolták, nem összetévesztendő az 500 évvel később kialakult haszidizmussal) hivatkoztak rá és használták a gemátriát misztikus írásaikban. Írásaik hatással voltak a Kabbala kasztíliai iskolájának Abraham Abulafiára, akinek meditációs technikái közé tartozott az Isten különböző neveiről való elmélkedés. Az izraeli Cfátban élő kabbalista Mose Cordovero 1542-ben összeállította a Pardes Rimonim (A gránátalmák kertje) című kézikönyvet, amely számos olyan szakaszt tartalmaz, amik a gemátria korábbi rendszereit fejtik ki és dolgozzák ki. A 17. századi mozgalom (amelynek követői úgy hitték, hogy vezetőjük, Sábatai Tzvi a messiás) és a 18. századi haszid mozgalom a kabbalisztikus hagyományra építkezett, és misztikus írásaikban eszközként tekintettek a gemátriára.
Híres példák a Gemátria-alapú érvelésre
A gemátria egyik híres példája a Genezis 14:14 értelmezése, amely a Harminckét szabály baraitájában, valamint más talmudi és midrási hivatkozásokban is megjelenik. Ez a vers megemlíti azt a 318 férfit, akik Ábrám (később a Teremtés könyvében Isten Ábrám nevét Ábrahámra változtatja) háztartását alkották, akiket Ábrám magával vitt, hogy legyőzze a nemrég rokonát megtámadó seregeket. Az „Eliézer” (Ábrám szolgája) név számbeli megfelelője 318; ezért a szöveg azt sugallja, hogy valójában csak Eliézer volt az, aki Ábrámmal jött, nem pedig mind a 318 férfi. Egy haszid szöveg, a Kedusát Lévi a gemátriát használja arra, hogy további következtetéseket vonjon le ebből a versből. E szöveg megfigyeli, hogy a „siach” szó (héberül a beszélő vagy beszélgető) számértéke 318. Ezért a szöveg azt állítja, hogy Ábrám az Isten szent nevének kimondásával, annak erejével győzte le ellenségeit.
A gemátria nagy része Isten különböző neveire és e nevek erejére összpontosít. Az Elohim név betűi számértékének összege 86, ami megegyezik a hateva (Természet) szó értékével. Ez az egyenértékűség arra enged következtetni, hogy az Elohim az isteni jelenlétre utal, ahogyan az a fizikai világban megnyilvánul, szemben a JHVH névvel, amely a mennyei világegyetemhez kapcsolódik.
A gemátriában hívők napjainkban
A történelem során egyesek úgy hitték, hogy a Tóra olyan titkokat tartalmaz, amelyeket a gemátria segítségével fel lehet fedni, és amelyek segítségével meg lehet jósolni a történelmi eseményeket. Ez a hit a mai napig tart, és Michael Drasin 1997-ben megjelent The Bible Code című bestseller (és sokat kritizált) könyve tette népszerűvé. Egyes haszid közösségek, amelyek a kabbalisztikus irodalom tanulmányozásával foglalkoznak, úgy vélik, hogy a Tóra a gemátria szemüvegén keresztül olvasva a jelenlegi eseményekre vonatkozó nyomokat tartalmaz.
A szkeptikusok azonban megjegyezték, hogy a gemátria szöges ellentétben álló vélemények alátámasztására is alkalmazható „bizonyítékként", attól függően, hogy ki milyen szavakat és kifejezéseket emel ki és számol ki. Ennek egy kissé tréfás illusztrációja egy olyan kísérlet volt, amely az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztását próbálta megjósolni a jelöltek nevének gematriája alapján. A cikk szerzője megmutatta, hogy ez az érvelés ugyanolyan könnyen alkalmazható bármelyik jelölt győzelmének megjóslására. Ennek ellenére a gemátria továbbra is vonzónak számít bizonyos körökben.
A My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
