Magyar zsidó arcképcsarnok: Perlott Csaba Vilmos (1880-1955)

Perlrott-Csaba Vilmos a magyar avantgárd festészet és grafika egyik úttörője és legkiemelkedőbb képviselője 1880-ban Békéscsabán született, és 1955-ben Budapesten hunyt el. Felesége, Gráber Margit (1895-1993) szintén jeles festőművész volt.

Tanulmányait a Budapesti Iparrajz Iskolában jeles magyar művészeknél végezte. 1903-tól rendszeresen a nagybányai művésztelepen tölti a nyarakat, ahol Iványi-Grünwald Béla volt a mestere, és a magyar Vadak csoportjának egyik vezető alkotójaként tevékenykedett. 1906-ban párizsi ösztöndíjban részesült, ahol először a Julian Akadémia hallgatója, majd Henri Matisse tanítványa lett. A legnagyobb hatást Paul Cézanne, Paul Gaugin, El Greco, Ferenczy Károly és a német expresszionisták tették művészetére. A párizsi művészeti élet számos neves személyiségével kapcsolatban állt, többek között Gertrude Steinnel. Párizsban először 1907-ben a Salon d’Automne-ban, a Függetlenek Szalonjában állított ki, a fauvistákkal egy teremben. 

A következő évben, majd két további alkalommal önálló kiállításai is voltak, emellett Európa több országában is voltak kiállításai. A magyarországi művészeti életben is tevékeny maradt: 1910-ben Iványi-Grünwald Bélával és más alkotókkal megalapították a kecskeméti művésztelepet, de Nagybányán is változatlanul alkotott, és az 1924-1949 között működő KUT (Képzőművészek Új Társasága) köréhez is csatlakozott. Hosszabb ideig élt Franciaországban és Németországban is, de az 1930-as évek közepétől egyre több időt töltött Szentendrén. Ezekben az években Magyarországon is több kiállítása volt, 1939 után azonban már csak az OMIKE művészakciójának keretein belül állíthatott ki, amelynek valamennyi kiállításán részt vett. 

A soá idején munkaszolgálatra hívták be. 1949-ben az z OMIKE választmányi tagja lett, és ugyanettől az évtől a Szentendrei Festők Társaságában alkotott. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Művészetére számos alkotó és iskola tett befolyást, és az új stílusok eredményeit is szívesen alkalmazta, mint a fauvizmust, a kubizmust és Picasso munkásságának egyes elemeit. Mindezt a hagyományos stílusokkal ötvözte, azonban képi világa egyedi és összetéveszthetetlen. Kassák Lajos 1947-ben így jellemezte művészetét: „Sem rajongó magyarázói, sem megbűvölt követői nem akadtak, s ma mégis ábrázoló modern festészetünk egyik úttörője.”. Művészetében zsidó motívumok is felbukkannak, ennek egyik példája a Gyertyagyújtás (Sabbat) című festménye.

Szülővárosában, Békéscsabán a Hírességek Sétányán emlékkő viseli nevét, 2016-ban Békéscsabán, 2017-ben pedig a 13. kerületi Dráva utca 12. szám alatti házon is emléktáblát avattak tiszteletére.

Felhasznált források:

 ▪ Harsányi László (2019), A fényből a sötétbe. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évtizedei 1909-1950 . Napvilág: Budapest
 ▪ https://budapestgaleria.hu/_/kiallitasok-2007-budapest-kiallitoterem/graber-margit-es-perlrott-csaba-vilmos-kettos-arckep/
 ▪ https://www.kieselbach.hu/muvesz/perlrott-csaba-vilmos_886
 ▪ http://collections.milev.hu/exhibits/show/milev100/81uj