Perlrott-Csaba
Vilmos a magyar avantgárd festészet és grafika egyik úttörője és
legkiemelkedőbb képviselője 1880-ban Békéscsabán született, és 1955-ben
Budapesten hunyt el. Felesége, Gráber Margit (1895-1993) szintén jeles festőművész volt.
Tanulmányait
a Budapesti Iparrajz Iskolában jeles magyar művészeknél végezte. 1903-tól
rendszeresen a nagybányai művésztelepen tölti a nyarakat, ahol Iványi-Grünwald
Béla volt a mestere, és a magyar Vadak csoportjának egyik vezető alkotójaként
tevékenykedett. 1906-ban párizsi ösztöndíjban részesült, ahol először a Julian
Akadémia hallgatója, majd Henri Matisse tanítványa lett. A legnagyobb hatást
Paul Cézanne, Paul Gaugin, El Greco, Ferenczy Károly és a német
expresszionisták tették művészetére. A párizsi művészeti élet számos neves
személyiségével kapcsolatban állt, többek között Gertrude Steinnel. Párizsban
először 1907-ben a Salon d’Automne-ban, a Függetlenek Szalonjában állított ki,
a fauvistákkal egy teremben.
A következő évben, majd két további alkalommal
önálló kiállításai is voltak, emellett Európa több országában is voltak kiállításai.
A magyarországi művészeti életben is tevékeny maradt: 1910-ben Iványi-Grünwald
Bélával és más alkotókkal megalapították a kecskeméti művésztelepet, de Nagybányán
is változatlanul alkotott, és az 1924-1949 között működő KUT (Képzőművészek Új Társasága)
köréhez is csatlakozott. Hosszabb ideig élt Franciaországban és Németországban
is, de az 1930-as évek közepétől egyre több időt töltött Szentendrén. Ezekben
az években Magyarországon is több kiállítása volt, 1939 után azonban már csak
az OMIKE művészakciójának keretein belül állíthatott ki, amelynek valamennyi
kiállításán részt vett.
A soá idején munkaszolgálatra hívták be. 1949-ben az z
OMIKE választmányi tagja lett, és ugyanettől az évtől a Szentendrei Festők
Társaságában alkotott. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.
Művészetére
számos alkotó és iskola tett befolyást, és az új stílusok eredményeit is
szívesen alkalmazta, mint a fauvizmust, a kubizmust és Picasso munkásságának
egyes elemeit. Mindezt a hagyományos stílusokkal ötvözte, azonban képi világa
egyedi és összetéveszthetetlen. Kassák Lajos 1947-ben így jellemezte
művészetét: „Sem rajongó
magyarázói, sem megbűvölt követői nem akadtak, s ma mégis ábrázoló modern
festészetünk egyik úttörője.”. Művészetében zsidó motívumok is
felbukkannak, ennek egyik példája a Gyertyagyújtás (Sabbat) című
festménye.
Szülővárosában,
Békéscsabán a Hírességek Sétányán emlékkő viseli nevét, 2016-ban Békéscsabán,
2017-ben pedig a 13. kerületi Dráva utca 12. szám alatti házon is emléktáblát
avattak tiszteletére.
Felhasznált források:
▪ Harsányi László (2019), A fényből a sötétbe. Az Országos Magyar
Izraelita Közművelődési Egyesület
évtizedei 1909-1950 . Napvilág: Budapest
▪ https://budapestgaleria.hu/_/kiallitasok-2007-budapest-kiallitoterem/graber-margit-es-perlrott-csaba-vilmos-kettos-arckep/
▪ https://www.kieselbach.hu/muvesz/perlrott-csaba-vilmos_886
▪ http://collections.milev.hu/exhibits/show/milev100/81uj
