Ma 120 éve kezdődött a Zsidó Nemzeti Alapot létrehozó cionista kongresszus

Bázelben 1901. december 26-án immár ötödik alkalommal ült össze a Cionista Világkongresszus, amely sorsdöntő rendezvénynek bizonyult: a tanácskozás negyedik napján, december 29-én döntöttek a ma is létező Zsidó Nemzeti Alap (Keren Kajemet Le-Jiszráel – KKL) megalapításáról. A KKL létrehozásában Herzl Tivadar mellett az a Johann Kremenezky játszott főszerepet, akinek az Orion Villamossági Rt. megalapítását és Orion márkanevet köszönhetjük.

A Zsidó Nemzeti Alap megalapításának gondolata és megvalósítása az 1880-as évektől, az újkori letelepedés kezdetétől felvetődött azzal céllal, hogy a zsidó nép adományaiból földeket vásároljon Izrael Földjén. A nemzeti alap gondolata cionista körökben nagy hatást váltott ki, megalakulásával pedig a cionizmus ideológiájának egyik tartópillérévé is vált – írja Forgács András az Egy hű barát című írásában, amelyben azt mutatja be, hogy Herzl Tivadar mellett milyen nagy szerepet játszott a KKL megalapításában Herzl egyik legjobb barátja, Johann Kremenezky, avagy (ahogyan vállalkozásai révén Magyarországon ismertté vált) Kremenezky János osztrák gyártulajdonos. 

A Keren Kajemet Le-Jiszráel (angol nevén: Jewish National Fund – JNF) megalapítása a kezdetektől éles vitát váltott ki, ugyanis a cionista mozgalom tagjai sokáig nem tudtak megegyezésre jutni a leendő Izrael állam területén megvásárolni tervezett földek tulajdonjogáról. Mint Forgács András az említett tanulmányában írja, már az 1897-es első cionista kongresszuson kirobbant a vita arról, hogy a megszerzendő földek leendő birtokosai kik legyenek: magánszemélyek vagy a megalapítandó állam. Arra a következtetésre jutottak – írja Forgács –, hogy a föld nemzeti tulajdona meggátol számos igazságtalanságot. Azt állították, hogy azokban az országokban, ahol a földtulajdon nemzedékeken keresztül egy-egy társadalmi vagy egyéb csoport kezében van, nem tudja kikerülni az ebből származó egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat. 

Ezért azt vallották, hogy a leendő új államban, ahol kétezer év után mindent újból kell megteremteni, ezeket a problémákat el lehet kerülni, és a Tóra útját kívánták követni, amely egyértelműen kimondja, hogy a föld egyetlen emberhez sem tartozik. „És a föld ne adassék el véglegesen, mert enyém a föld, mert jövevények és zsellérek vagytok ti nálam, birtokotok egész országában kiváltást engedjetek a föld számára." 

A nagy horderejű ügy az 1901. december 26-án összeült ötödik Cionista Világkongresszus negyedik napján, december 29-én került napirendre, méghozzá drámai körülmények között. A beszámolók szerint maga Herzl Tivadar nem tartózkodott a teremben, amikor Johann Kremenezky szavazásra bocsátotta a Zsidó Nemzeti Alap létrehozásának kérdését. A küldöttek azonban – Kremenezky megdöbbenésére – nem szavaztak meg a KKL megalapítását: azzal érveltek, hogy az Alap létrehozásának jogi háttere bizonytalan. 

A szavazás után Kremenezky meglett férfi létére – ekkor már 51 éves volt – elsírta magát. Herzl Tivadar ekkor visszament a terembe, s minden szónoki képességét és tekintélyét latba vetve elérte, hogy a kongresszus újra szavazzon a kérdésről. 

A tudósítások szerint Herzl ezt a kérdést szegezte neki a küldötteknek: „Akarjátok, hogy elindítsuk most a nemzeti alapot, akarjátok vagy nem?”. Mivel a teremben többségében voltak az igen hangok, Herzl így folytatta: „A jogotokban áll eldönteni, hogy elhalasszuk a nemzeti alap létrehozását két évvel, vagy akár egészen addig, míg eljön a Messiás!”. Mivel erre a terem minden sarkából felzúgtak a „nem”-ek, Herzl bejelentette: „Az alap az egész zsidó nép tulajdona lesz!”. Szavai hatására a kongresszus azonnal megismételte a szavazást, amelyen 105 igen szavazattal 82 ellenében létrejött a Zsidó Nemzeti Alap. 

Az Alap által végrehajtott első földvásárlás három évvel később, 1904-ben történt Galileában, majd 1906-ban az alap által folyósított kölcsönből hozták létre Jaffa mellett az Ahuzat Bayit nevű városnegyedet, amivel lerakták a későbbi Tel Aviv alapjait.

A tudósításoknak köszönhetően percre pontosan tudjuk, hogy a ma is létező és virágzó Zsidó Nemzeti Alap mikor született: a szavazás eredményét este 7 óra 40 perckor hirdették ki, a zsidó naptár szerint az 5638. év Tévét hónapjának 19. napján. A KKL-JNF a mai napig a zsidó időszámítás szerint tartja számon a megalakulását, ez az oka annak, hogy az alap idén december 23-án (Tévét hónap 19-én) ünnepelte megalakulásának 120. évfordulóját.  

Johann Kremenezky (1850-1934)
Ogyesszában született 1850-ben, majd villamosmérnöki képesítést szerzett, és a villamosiparban tevékenykedve gazdagodott meg. Bécsben 1882-ben részt vett az Első Osztrák-Magyar Elektromos Világítási és Erőátviteli Vállalat létrehozásában, amelyből később megalakult az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság, azaz a Tungsram. Kremenezky  Budapesten is vállalkozásba fogott: 1924-ben alapította meg az Orion Villamossági Részvénytársaságot, amely 1925-ben vezette be a piacra az Orion márkanevet. Fiatalkorától meggyőződéses cionista volt, vállalkozásaiból sok pénzt áldozott a mozgalom céljaira. 

Forrás: KKL-JNF.org