„Ha majd támad közötted próféta vagy álomlátó"

– Mi a különbség a világ népei és a zsidók prófétái között? –erre a kérdésre keres magyarázatot Szerdócz Ervin rabbi a REÉ hetiszakasz kapcsán. Mint írja: a zsidó próféta nem jósol, hanem figyelmeztet. A helytelen, bűnös köz- és vallási élet következményeire hívja fel a figyelmet, ritkán egy személyre, legtöbbször az egész társadalomra kivetítve. A zsidó próféta jövőre vonatkozó kijelentése mindig feltételesen módban történik.

Leo Lowenthal  a„Hamis próféták” c. könyvében kifejti, hogy minden jó vezetőben van némi prófétai attitűd és minden prófétában van vezetői képesség. Mindkettő agitál, befolyást gyakorol népére, megjelenése tekintélyt parancsoló. A különbség kettőjük között az, hogy a vezetőt választják, a prófétát elismerik. Közös bennük, hogy hitelességüket tévedhetetlenségük biztosítja. A világi vezető tévedhetetlensége a hatalomgyakorlásának eszköze.

A világi vezető az általa vezetett nép akaratát képviseli. A próféta azonban közvetít: „Az igét, amelyet számba tesz az Isten, azt fogom mondani” – mondja Bileám, a moabita próféta (IV.M. 22/38).

Hosea próféta maradéktalanul végrehajtja Isten – ismerjük el – abszurd utasítását: „Menj és végy magadnak parázna nőt!” (Hos.1/2.) Jehezkiél próféta parancsot kap: „Edd meg a tekercset és menj beszélj Izrael házához!” A próféta maradéktalanul végrehajtja a parancsot, és beszámol „élményéről”: „Megettem, édessége szájamban olyan volt, mint a méz.” (Jehezk.1/2-3.)

A prófétai tevékenység nem kényelmes, nem jár anyagi előnnyel, tisztelettel. Mózes a beszédhibájára hivatkozva próbál a prófétai felkérés elől kitérni: „Nem vagyok a szónak embere…nehézajkú és nehézbeszédű vagyok én.” (II.M.4/10.) 

Jeremiás az életkorára hivatkozik: „…íme, én nem tudok beszélni, mert fiatal vagyok” (Jer. 1/6.). Jóna próféta menekül Isten utasítása elől: „és fölkelt Jóna, hogy megszökjék Társisba az Örökkévaló elől.” (Jóna 1/3)

A görögök gyakran vak prófétái a jósok, akik megmásíthatatlan és elkerülhetetlen sorsról tudósítanak. A zsidó próféta nem jósol. Figyelmeztet. A helytelen, bűnös köz- és vallási élet következményeire hívja fel a figyelmet, ritkán egy személyre, legtöbbször az egész társadalomra kivetítve. A zsidó próféta jövőre vonatkozó kijelentése mindig feltételesen módban történik.

Mi a különbség a világ népei és a zsidók prófétái között? „A rabbik mondják, olyan ez, mint a király, akinek felesége van és van ágyasa is. Amikor feleségéhez megy, nyilvánosan teszi, amikor ágyasához megy, napnyugtakor, titokban teszi. Így tesz az Örökkévaló is, aki csak éjszaka jelenik meg a világ népei előtt.” (Vajikra Rabba 1/13) „Ment az Örökkévaló Avimelekhez éjszakai álomban.” (I.M. 20/3) „Ment az Örökkévaló Lábánhoz éjszakai álomban.” (I.M.31/24) „Ment az Örökkévaló Bileámhoz éjszaka.” (IV.M. 22/20)

Izrael népe prófétáinak Isten nappal jelent meg: „És megjelent neki az Örökkévaló Mámré terebintusainál, amidőn ő ült a sátor bejáratánál mikor a nap a legmelegebben sütött.” (I.M.18/1) „Azon a napon beszélt az Örökkévaló Mózeshez Egyiptom földjén.” (II.M. 6/28) „...és aznap beszélt az Örökkévaló Mózessel Szináj hegyén.” (IV.M.3/1)

Mózes a legnagyobb próféta, az egyedüli a próféták között, aki szemtől szemben látta az Örökkévalót. Mi a különbség hát Mózes és minden más próféták között?

Vájikrá Rabba1/2-ben ez áll: Rabbi Juda mondta: Minden más próféta, kilenc tükrön (szpekuláriosz) keresztül látta az Örökkévalót, ahogy írva van: „Mint egy kép leképződése volt annak, amit láttam: bementem a városba, és a látomások képei, amit láttam a folyó felett, leborultam és arcomra estem.” (Jehezk. 43/3)

Mózessel kapcsolatban olvassuk: „Vele szájról szájra beszélek, világosan és nem homályos szavakban, az Örökkévaló hasonlóságát látja ő.” (IV.M.12/8) Rabbi Pinchász rabbi Hóseá nevében mondja: 

Ahogy a király megjelenik háza előtt, lepel vagy egyéb választófal nélkül. Isten dicsősége (Sechina) ezen a világon csak a zsidók előtt volt látható, de az eljövendő világra vonatkoztatva van írva: „Megnyilatkozik majd Isten dicsősége és látni fogják.” (Jes. 40/5)