Dr. Radvánszki Péter: „Itt az számít, hogy ki vagy, nem pedig az, hogy ki voltál”

A New York-i székhelyű Rabbinical Assembly (RA) európai elnökévé dr. Radvánszki Pétert, a Páva utcai zsinagóga rabbiját nevezték ki. Ez jelentős pozíció, elvégre az RA a konzervatív/maszorti zsidó mozgalom vezető szervezete, amely a világon a legtöbb konzervatív rabbit tömöríti. A rabbit többek között arról kérdeztük, hogy miként lett e világszervezet európai elnöke, s ebbéli minőségében milyen feladatok várnak rá. 

A Rabbinical Assembly (RA) a világon a legnagyobb lélekszámú konzervatív zsidó szövetség, amelynek mintegy 1600 rabbi a tagja az összes kontinensen. Az ortodoxia és a reformzsidóság között helyezkedik el, hangsúlyozva a hagyománytiszteletet és a modernizmust egyaránt (a héber maszorti szó „hagyományőrzőt” jelent). A maszorti mozgalom elkötelezett a hagyományok tisztelete mellett, miközben rugalmasabban közelít a haláchához és a modern világ kihívásaihoz. Az RA nagy hangsúlyt fektet a zsidó oktatásra, etikára és a társadalmi igazságosságra.

– Hogyan került rendszeres munkakapcsolatba a Rabbinical Assembly-vel? 
– Ennek az az előzménye, hogy amikor Londonban tanultam egy ottani rabbiképzőben, akkor az a Jonathan Wittenberg volt a rabbim és egyben mentorom, aki a Rabbinical Assembly európai elnöki posztját betöltötte. 

Az ő szellemisége és gondolkodása nagy hatást gyakorolt rám, az például nagyon szimpatikus nekem, hogy nem konzervatívnak nevezi magát, hanem a „nem fundamentalista zsidóság” rabbijának. 

De mivel ő igen elfoglalt ember – nemcsak a rabbinikus munkája, hanem amiatt is, mert roppant népszerű Angliában, könyveket publikál, sokat szerepel és rendszeresen publikál a sajtóban – sok esetben engem kért meg arra, hogy helyettesítsem, képviseljem őt a szervezet elnökségében (Executive Council). Jobbára online-megbeszéléseken kellett részt vennem, de személyesen is jelen kellett lennem a szervezet vezetőségi ülésein New Yorkban, New Jersey-ben, Jeruzsálemben.

– A rendszeres helyettesítésből hogyan lett európai elnöki pozíció?
– Jonathan Wittenberg rabbi egy idő után belátta, hogy az elfoglaltságai nem teszik lehetővé, hogy ezt a munkát száz százalékosan ellása, ezért a visszavonulás mellett döntött. Tavaly májusban, amikor Nizzában gyűlt össze a Rabbinical Assembly európai tagozata, felkértek rá, hogy a továbbiakban én vezessem az európai tagozat összejöveteleit, majd idén született meg az a döntés, hogy én leszek Jonathan Wittenberg rabbi utóda. Nagyon megtisztelő, hogy egy zsidó világszervezet európai elnöke lehetek, de azért tudni kell, hogy ez nem egyszemélyes vezetést jelent, ez csapatmunka, például két RA-tag Izraelből segíti az adminisztratív meg egyéb munkákat.  

– A Rabbinical Assembly-nek milyen kapcsolódási pontjai vannak a neológiával? 
– A neológia nem tagja a maszorti irányzatnak, viszont partneri viszonyban áll vele, így például az RA-nak vannak olyan tagjai is, akik neológ rabbik. Azt pedig hangsúlyoznom kell, hogy az említett partneri viszony már mintegy 150 éves múltra tekint vissza, azokra az időkre, amikor a maszorti mozgalmat még pozitív-historikus zsidó irányzatnak nevezték. A neológia ennek a pozitív-historikus zsidó irányzatnak a magyarországi ága, olyannyira, hogy a budapesti rabbiképző valójában a breslaui (ma: Wrocław, Lengyelország – a szerk.) Zsidó Teológiai Szeminárium mintájára jött létre. 

A neológia könnyen azonosult a pozitív-historikus zsidó irányzattal, mert az elutasította a radikális reformzsidóság vallási újításait, ugyanakkor nem fogadta el az ortodoxia merev ellenállását a modernitással szemben. 

Inkább olyan középutat javasolt, amely pozitívan viszonyult a hagyományhoz, tehát nem akarta elvetni a haláchát, ugyanakkor történeti szemlélettel vizsgálta a zsidó vallást és törvényeket. Megjegyzem, ebből a szempontból a német és a magyar zsidó élet a XIX. században párhuzamos fejlődést mutatott, mindkettő támogatta a zsidó közösségek integrációját, és mindkettőre jellemző volt a szent szövegeink és a történelmünk tudományos igényű vizsgálata. 

Fontosnak tartották és tartják ma is, hogy érdemes tudományos módszerekkel is közelíteni a szövegekhez, ugyanakkor ezt hagyománytisztelő módon teszi. 

Számomra ez ma is nagyon fontos alapja a konzervatív/maszorti zsidóságnak is, és azon belül a neológ zsidóságnak is. A közös nevező tehát az említett breslaui Zsidó Teológiai Szemináriumban kikristályosodott szellemi irányzat, amit később átvett a budapesti rabbiképzés is. Ami pedig ma meghatározó, az a zsidó fundamentalizmus elutasítása mind a maszorti mozgalomban, mind a neológiában. Ez azért eléggé komoly kapocs.

– Ezen a szellemi alapon állva ön hogyan definiálja a neológiát?
–  Schweitzer József professzor szerint a neológia a konzervatív judaizmus sajátosan magyar változata. 

– Térjünk rá arra, hogy az RA európai elnökeként milyen feladatokat kell ellátnia? Hiszen nyilván nem annyiból áll a munkája, hogy levezet egy-egy összejövetelt.
– Hadd emeljem ki annak az új etikai kódexnek a megismertetését, elfogadtatását, amin éveken át dolgozott a szervezet, és aminek a kidolgozásába az utolsó fázisban én is bekapcsolódtam. Már kész van, letölthető az internetről, most következik az a szakasz, hogy a tagok átnézik és véleményezik. A visszajelzéseket össze kell gyűjteni és ki kell értékelni, ami fontos feladat lesz. 

– Mennyire szigorú ez az új etikai kódex? Ha egy rabbi megszegi, akkor eltávolítják az RA-ból?
– Aki nem tartja be a kódexet, az etikai bizottság elé kerülhet, viszont nem az az elsődleges cél, hogy a szervezet kipenderítsen tagokat, hanem az, hogy segítsen visszailleszkedni, ha valaki helytelenül cselekedett valamilyen szempontból. Egy tagtól a szervezet csak végső esetben válik meg, például akkor, ha semmilyen módon nem ismeri el, hogy hibázott. 

– Európa melyik országában a legerősebb, legnagyobb a konzervatív/maszorti mozgalom?
– Angliában. Aztán következik Franciaország, utána Németország. Magyarországon is van konzervatív/maszorti közösség, ez a MAROM Egyesület keretein belül működik Schönberger Ádám vezetésével.

– Milyen elképzelései, tervei vannak arra vonatkozóan, hogy a magyar neológia és az RA kapcsolata szorosabb legyen?
– Az például már az én javaslatomra történt, hogy az európai tagozat gyűlése idén Budapesten legyen, és ez meg is valósult idén májusban (az erről szóló beszámolónkat  ITT olvashatják – a szerk.). Ami pedig a legfontosabb célkitűzés: a folyamatos kapcsolattartás és párbeszéd az érintett felekezetek között, ami fontos együttműködéseket eredményezhet. Ilyen lehet például az, hogy magyar neológ rabbik tanulmányutakat tegyenek európai vagy észak-amerikai konzervatív/maszorti zsidó közösségek tanulmányozása céljából. Azzal ugyanis kölcsönösen mindenki csak nyerhet, ha minél többet tudunk egymásról, a más kontinenseken élő hittestvéreinkről.

– Végül egy személyes kérdés: mi motiválta leginkább arra, hogy elvállalja az európai elnöki posztot?
– Egyrészt úgy éreztem, hogy a munkámat becsülik meg azáltal, hogy alkalmasnak tartanak erre a pozícióra. Másrészt nekem személyesen, mint rabbinak roppant inspiráló az a professzionális szakmai közeg, ami a konzervatív/maszorti rabbik közösségét jellemzi ebben a szervezetben. Meghallgatjuk egymást, tanulunk egymástól, szóval nagyszerű dolog egy ilyen kiváló rabbikból álló közösséghez tartozni. 

Erősen megfog az a tudományos elmélyültség és elkötelezettség, ahogyan a Tórát, a Talmudot és más szövegeket tanulmányozzák, továbbá rokonszenves az is, hogy mennyire emberi és mennyire békés ez a rabbiközösség.

Békességre törekvő emberekkel pedig nagyon jó együtt lenni és remek dolog együtt tanulni. Az igaz, hogy bekerülni eléggé nehéz, hiszen a felvételi folyamat számomra két éves volt, ez idő alatt a jelöltnek be kell bizonyítania, hogy megüti a tagság feltételéül szabott szakmai mércét. De miután  bekerült az ember, utána senki nem kérdezi, hogy honnan jössz, milyen családban nevelkedtél, hanem itt az számít, hogy te ki vagy, nem pedig az, hogy ki voltál.

Fotó: Ritter Doron