Csillogás és katasztrófa: Lapok a szombathelyi
zsidóság történetéből 1828-1914 – ezzel a címmel jegyezi új kötetét két helyi
kutató-történész, Szántóné dr. Balázs Edit és dr. Katona Attila, akik
hiánypótló művet tettek le az asztalra, bemutatva a szombathelyi zsidóság
szerepét a város robbanásszerű fejlődésében az 1840-es évek emancipációjától az
első világháborúig. Ez a kötet a csillogás időszakát idézi, de már készülőben a
vészkorszak borzalmait dokumentáló folytatás is.
A hiánypótló és a lebilincselő szó jutott először
eszébe dr. Nemény András szombathelyi polgármesternek, amint nekifogott a
könyvnek, és amint haladt vele, ez az érzés csak erősödött, mondta a kötet
bemutatójának nyitóbeszédében a Berzsenyi Dániel Könyvtár pótszékezett,
zsúfolásáig megtelt kistermében – A tudósítás eredetileg a Savaria Fórum internetes
oldalán jelent meg.
A mű felkavaró is egyben, mert egyfajta szembesítő
ereje van, nem csak a múltról, de a jelenről is szól, tette hozzá, annyi
személyes megjegyzést megengedve, hogy Szombathely 26. polgármestereként bizony
szokott gondolkodni azon, hogy elődei különböző helyzetekben hogyan reagáltak.
Dr. Nemény András polgármester hiánypótlónak tartja a monográfiát
A mű egyfajta iránytű is, ami megmutatja, hogy a
magyar történelem nem érthető meg a zsidóság szerepe nélkül, akik a magyar
nemzet alkotó tagjai szerettek volna lenni. Dr. Nemény András, ha tehetné,
kötelezővé olvasmánnyá tenné minden szombathelyinek - a megjelenést a megyei
jogú város is támogatta.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc, a művet kiadó kőszegi
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete nevében arról beszélt, hogy a holokauszt és az
azt megelőző, Nyugat-Magyarországon a
Kőszeg-Szombathely-Körmend-Veszprém-Nagykanizsa tengely mentén végbement
fejlődés időszaka máig nem kellően feldolgozott terület. Pedig - még ha nehéz
is, hiszen időben nincs olyan messze a vészkorszak - érdemes szembenézni vele,
és a bemutatott kötet egy lépés ebbe az irányba, amit reményei szerint újabb
munkák követnek majd.
Prof. dr. Miszlivetz Ferenc szerint szembe kell nézni a múlttal és nekiállni feldolgozni, mégha ez nagyon nehéz is
Dr. Mátay Mónika történész a könyv méltatása
közben kiemelte, ilyen átgondolt, elemző mű a szombathelyi zsidóságról még
nem született, látható, hogy profi kutatómunka áll mögötte. Ez a
monográfia a csillogásról szól, de készülőben a folytatás, ami a
katasztrófát dolgozza majd fel. A könyv módszertanára utalva felhívta a
figyelmet annak társadalomtörténeti jelentőségére, amit szembeállított azzal,
hogy a magyar oktatás elsősorban politika történetet szokott mesélni. A szerzők
nagyszerű egyensúllyal kapcsolják össze a globális (ország) és lokális
(város) folyamatokat az egyéni, emberi sorsokkal - a személyes
életutak, portrék, mikro történetek nagy erősségei a tanulmánynak. Prof. dr.
Csorba László történész is azt hangsúlyozta, hogy a mű remekül fűzi egybe a kis
és nagy töreténeteket, pontosan látjuk, hogyan fonódik össze az egyén sorsa
Szombathelyével és Magyarországéval. "Komoly, változatos képanyag, kiváló
tipográfia, nagyszerű térképek, kimagasló portrék", jár a dicséret a grafikusnak
is, mondta Csorba.
Dr. Mátay Mónika és a mellette ülő prof. dr. Csorba László is a kötet egyik nagy erősségének nevezte a több rétegű történetmesélést
Megszólaltak természetesen a szerzők is, dr. Balázs
Edit elmondta, hogy Katona Attilával harminc éve kutatnak, nem ez az első közös
kötetük, nagyon jól kiegészítik egymást. Attila a "korszakos" a
csapatban, ő pedig a zsidó felelős.
Szántóné dr. Balázs Edit szerint szerzőtársával nagyon jól kiegészítik egymást
Katona Attila megköszönte Tilcsik György nyugalmazott levéltáros, Mayer László és Spiegler Tibor közreműködést, hozzáfűzve: a hosszú 19. század egyik fordulópontja a magyar történelemben az emancipáció: kinyíltak a lehetőségek - fejlődés jött az országban, városban és a zsidó családok között is, a könyv azt is igyekszik bemutatni, hogy nem volt elég maga a történelmi lehetőség, az egyéni képességek is kellettek hozzá, hogy ezzel valaki élni tudjon.
Dr. Katona Attila: nem volt elég a történelmi lehetőség, a személyeken múlott, tudtak-e élni vele
A Csillogás és katasztrófa: Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből 1828-1914 főszereplői a városi középosztálybeli csoportok: értelmiségiek, polgárok. A könyv gondolatmenetének gerince a zsidóság politikai és társadalmi emancipációjának bemutatása.
Fotók: Bonyhádi Zoltán / Savariaforum.hu
A zsidóság betelepülésének az 1840. évi 29. törvénycikk nyitott utat, egy évtized alatt háromszázra emelkedett az izraeliták száma, és így a korábbi Rohonc helyett egyre inkább Szombathely lett a vasi régió zsidó szellemi és szervezeti középpontja. Meghatározó téma az ortodox és neológ irányzatok szétválása, a monográfia részletesen elemzi a nagy vitakérdéseket, így a nyelvhasználattal, az oktatásüggyel kapcsolatos eltérő nézeteket s az egész időszak során vizsgálja az antiszemitizmus hullámait.
