A Föld az Örökkévaló szent ajándéka – bánjunk vele tisztelettel

A zsidóság már akkor környezetvédő és természetvédő volt a földi élővilág fenntarhatósága érdekében, amikor ezek a fogalmak (környezet- és természetvédelem, fenntartható fejlődés) még nem is léteztek. Bölcseink a Tórából vezették le, hogy az embernek joga van kihasználnia a bolygó erőforrásait, de kötelessége megóvnia is. Írásunk apropója, hogy a világ ma ünnepli a Föld napját.

A zsidó vallás és hagyomány évezredek óta hangsúlyozza a természet tiszteletét és megóvását, hiszen az Örökkévaló művének elsmerése és megszentelése alapvető pillére a zsidó tanításnak. Hagyományainkból fakadó üzenet és értelmezés, hogy a Földnek az emberiség a gondozója, a „kertésze”, és a bolygót az Örökkévaló bölcsességének gyümölcseként kell kezelnünk.

Fotó: Warren Griffiths/Pixabay

Miután Isten megteremtette a világot és „jónak” látta azt, az embert helyezte az Édenkertbe, hogy azt „megmunkálja és őrizze”. A „megmunkálni és őrizni” szavak kettős felelősséget fejeznek ki: az embernek joga van használni a Föld erőforrásait, de ugyanakkor kötelességünk megóvni, fenntartani és gondoskodni róla. 

Nem tulajdonosként, hanem Isten partnereként kell viszonyulnunk a teremtett világhoz. (Jonathan Sacks rabbi egyik kedvelt kifejezése, hogy az ember az Örökkévaló „partnere, társa a teremtésben.”)

Az ügyelés és odafigyelés fontosságát hangsúlyozza a szombat ünneplése is, ami többek között arra emlékeztet minket, hogy időt kell szentelni a pihenésre és a természet áhítatos megfigyelésére. 

Fotó: Adrian Kirby/Pixabay

Közismert a zsidóságban a „bál táschit” (a pazarlás, a puszítás tilama), amely eredetileg a gyümölcsfák kivágásának tilalmára vonatkozott háború idején. De a zsidó bölcsek értelmezésében sokkal szélesebb körű jelentést kapott: kiterjesztették mindenféle felesleges pazarlásra, erőforrás-pusztításra és a természet indokolatlan károsítására. 

A bál táshcit arra ösztönzi a zsidóságot, hogy fenntartható módon gazdálkodjon a természeti erőforrásokkal, arra tanít minket, hogy tiszteljük az isteni teremtés minden elemét, és bánjunk a Föld kincseivel mértékletesen és gondosan.

Hasonló eszmény mutatkozik meg a hétévente visszatérő smita év parancsában is, amely előírja a mezőgazdasági földek rendszeresen ismétlődő pihentetését, lehetővé téve a talaj regenerálódását. Ez arra emlékeztet minket, hogy a Föld végső soron nem a mi tulajdonunk, mi „csak” használatban kaptuk. 

Fotó: Kanenori/Pixabay

A tu bisvát ünnepe, vagyis a „fák újéve” már kifejezetten a természettel való kapcsolatot és annak megbecsülését helyezi a középpontba.

A környezetvédelem és a fenntarthatóság értékei szervesen illeszkednek a zsidó értékrendbe, mivel ezek hozzájárulnak a Föld és annak élőlényei iránti felelősség tudatosításához és gyakorlásához. A zsidó hagyományban gyökerező gondolkodásmód arra ösztönöz minket: tiszteletteljesen kell bánnunk a Földdel, hiszen az élet és a létezés az Örökkévaló szent ajándéka mindannyiunk számára.

Borítókép: Bkrmadtya Karki/Pixabay