Szombatfogadás családi körben – amíg meg nem nyílnak a zsinagógáink

2020. Március 20. / 15:52


Szombatfogadás családi körben – amíg meg nem nyílnak a zsinagógáink

Ez a szöveg egy szombatfogadó kisokos, leírja, miért szép és fontos a szombatfogadó szertartás, hány részből áll, hogyan tagolódik, mikor mit kell csinálni, mondani benne. És hogy milyen hatalmas spirituális vigaszt jelenthet nekünk most is, amikor nem lehetünk együtt. Haladók is használhatják talán és kezdőknek is ajánlott, csatlakozzanak most, virtuálisan és mikor megnyílnak a zsinagógák, várjuk Önöket.

Jó szombatot kívánunk mostani és leendő híveinknek és minden más irányzat, zsinagóga híveinek a Földön. Messze vagyunk egymástól, de együtt vagyunk.

Miért jó szombatot fogadni?

A szombat spirituális jelentése legalább kettős: erőt gyűjteni, megújulni, felismerni korlátainkat. Nem lehet mindig dolgozni, meg kell állni néha. És ebből következik az, amit most mindannyiunknak meg kell tanulunk a Földön. Hogy a termelés nem minden. Nem kell mindig buherálni valamit a világgal. Néha meg lehet állni, körbenézni, gyönyörködni benne. Úgy hagyni a Teremtést, ahogy van, megóvni, vigyázni rá.

Mi a Szombatfogadás szertartása?

A közösségi szombatfogadás két részből áll: az első részt mindössze 500 éve, az 1500-as években, a lenyűgöző észak-izraeli kisvárosban, Cfáton élő híres kabbalisták, misztikus Istenkeresők találták ki: hat zsoltárt éneklünk el a Szombat köszöntésére, a hét mindegyik napja kap egy külön zsoltárt. Mindegyik zsoltár éneklése alatt elgondolkozhatunk a magunk mögött hagyott napokról. Fontos, hogy legyen a napjaink között most is, a bezártságban is különbség. A zsoltárok segítenek, hogy megőrizzük a szokásainkat, ne hagyjuk egybefolyni a napokat, megőrizzük a tartásunkat, ne adjuk meg magunkat a reményvesztett tétlenségnek.

A zsoltárok az örömről szólnak, hiszen a Szombat, a megújulás idejének érkezése örömünnep. Egy házibuliba hívnak tulajdonképpen, arra bíztatnak, hogy énekeljünk az Örökkévalónak, másik részük pedig egy koronázási szertartásra invitál, az Örökkévaló lép bennük trónra a Föld és az egész világ királyaként. A 95.-től a 99.-ig zsoltárig sorban haladunk, utolsóként a 29. zsoltárt énekeljük

A szertartásban szerepet kap az ismétlés, az elmélyülés eszközeként, a dallamok hosszan, elnyújtottan énekelhetőek, beléjük lehet feledkezni. A zsoltárokhoz és az énekelhető imákhoz linkeket mellékelünk, arról, ahogy énekesek vagy közösségek éneklik őket. Van, ahol fonetikus átírást, van, ahol a magyar fordítást adjuk meg, van, ahol, rövidebb szövegek esetén, mindkettőt. Sokszor jobb, ha a jobban érthető magyar szöveggel imádkozunk, ha nem tudunk jól héberül, az Örökkévaló a világ minden nyelvén ért.

1. A szombatfogadó dalok éneklése

95. zsoltár
Menjünk, énekeljünk a Jóistennek (Lehu neránená L’Ádonáj)

96. zsoltár
Énekeljünk új dalt a Jóistennek (Siru L’ádonáj Sir Hádás)

Érdemes elgondolkozni rajta, hogy legyen ugyanaz a zsoltár mindig új dal, hogyan lehet mindegyik, mostanában különösen egyforma napunk új és új dal a Jóisten dicséretére

97. zsoltár
A Jóisten trónra lép, örvend a világ (Ádonáj máláh tágel há Árec)

A szöveg azt jelenti, „hallotta Cion és örült, örvendeztek Júda gyermekei” . Fonetikus átírásban: „sáméá vátiszmáh Cion vátágelná bnot Jehudá”, ezzel a szöveggel lehet énekelni 

98. zsoltár
Énekeljünk új éneket a Jóistennek – megint (Mizmor síru L’Ádonáj sir hádás), 7 perc 19 másodperctől zsoltár. Magasztaljuk Örökkévaló Istenünket (Romemú Ádonáj elohénu)

A magyar szövege a részletnek: „Magasztaljuk Örökkévaló Istenünket és hajoljunk meg Szent Hegyénél. Romemú Ádonáj Elohénu vehistáhávu le hár kodsó”, ezzel a szöveggel lehet énekelni

29. zsoltár
Szolgáljátok az Örökkévalót:  https://www.youtube.com/watch?v=6ojD0VRXGic

Lehá Dodi
Az első részt egy népszerű, fülbemászó dallamú kabbalista ének zárja, szintén a 19. századból, a Lehá Dodi, vagyis „menjünk kedvesem”, menjünk a Szombat menyasszonya elé, köszönteni Őt. A Szombat a menyasszony, mi, Izráel népe várjuk Őt. A misztikusok dala a szombatról és a nyomában járó Megváltás közeledtéről szól, hiszen a Szombat a Megváltás előhírnöke. A szombatfogadás itt lezárul, ezután a péntek esi ima (a hétköznapi este ima kicsit átalakított változata) következik, két további zsoltár felvezetésével 

92. zsoltár
A Szombat napjára írt zsoltár, a 92. nyitómondata szerint „Jó dicsérni a Jóistent”. És ez a lényege annak, amit csinálunk. Jó együtt énekelni, még ha csak a technika közvetítésével vagyunk is együtt most, jó kiönteni a szívünket, várni a Szombatot, a pihenés idejét, a különleges időt, amelyet mindenhol különlegessé lehet tenni. Jó énekelni, hálát adni Neki, jó dalolni a Jóistennek, még ha esetleg egyedül is vagyunk, mert Ő hall minket, ott van. Mindannyiunk mellett, mindig.

A részlet, amelyet rá lehet énekelni, fonetikus átírásban:
„Cádik kátámrár jifráh, jifráh, cádik kátámár jifráh, keerez báLvánon Jiszge, keerez bálvánon jiszge, keeerez báLvánon jiszge, keeerez báLvánon jiszge, jiszge”

Magyar fordításban: „Az igaz, mint a pálmafa úgy virágzik, magasba szökken sudáran, mint a Libánon cédrusa.” A jó embereknek van okuk, ha nem is mindig látszik, van, mert lesz okuk az örömre. Nemsokára.”

93. zsoltár
Az utolsó az esti ima előtt, ismét az Ő trónralépéséről, az időről, amikor az Igaz virágzik majd, mint a datolya és magasba szökken sudáran, mint a cédrus. 

2. Az esti ima

A Smá Jiszráél, legismertebb, legfontosabb imánk tulajdonképpen tanúságtétel, Istenbe vetett hitünk kinyilvánítása. Előtte két áldást mondunk és esténként utána is kettőt. Az első áldásban az Univerzum Urához fohászkodunk, aki a csillagot mozgatja, megköszönjük neki a mai estét.

Az áldás fordítása: „Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki szavával elhozza az estét, bölcsen nyitja a kapukat, belátásával változtatja az időket, cserélgeti a nap és évszakokat, irányítja a csillagképek mozgását akarata szerint. A nap és az éj Teremtője, aki elgörgeti a fényt a sötétség elől és a sötétséget a fény elől. Ő múlatja el a napot és hozza el az estét, ő különböztet meg nappalt és éjszakát, Seregek Ura a neve. Élő és Örökkévaló Isten, uralkodj rajtunk örökkön-örökké. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki elhozza az éjszakát.”

Sötétben, nehezebb időkben éppen úgy tudnunk kell hálát adni, mint a fény idején, mert eljön újra az is. A zsidó napok este kezdődnek és a fénybe tartanak.

A második áldás nem a Világok Alkotójáról és mozgatójáról, a Természet Uráról, hanem az ember barátjáról, szövetségeséről szól. Isten, a világegyetem alkotója, tud rólunk véges emberi lényekről és szeret bennünket. Méghozzá „áhávát olám”, végtelen szeretettel.

„Örök szeretettel szeretted meg népedet, Izráelt, megtanítottad nekünk Tórádat, törvényeidet, előírásaidat. Ezért, Örökkévaló Istenünk, fektünkben és keltünkben a Te rendeleteidről szólunk és Tórád szavainak örvendezünk szüntelenül. Mert ez az életünk és napjaink kitöltője, ez jár az eszünkben éjjel és nappal. Ne vond meg tőlünk szereteted soha. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki szereti népét, Izraelt.”

A Smá, Izrael hitvallása, három Tórai bekezdés egybeszerkesztése. A Smát minden nap legalább kétszer, reggel és este mondjuk el, az esti ima része. Híres első sorát hangosan, a jobb kezünkkel a szemünket eltakarva mondjuk.

„Halld, Izráel, az Örökkévaló a Mi Istenünk, az Örökkévaló Egy”

Fonetikus átírásban: „Smá Jiszráél, Ádonáj Elohénu, Ádonáj Ehád”

A Smá-ima bemutatása és magyar fordítása Raj Tamástól: http://www.zsido.hu/vallas/sma.htm

A következő áldás, az Emet ve Emuná azt ígéri, hogy kiszabadít Bennünket a földi hatalmak kezéből a Jóisten ahogy Egyiptomban tette és ahogy a Messiási időkben teszi majd.

A végén a Jóisten felfoghatatlan nagyságáról énekelünk. Ki olyan, mint Te, Örökkévaló?

A Főima közeledik, előtte békés éjszakáért imádkozunk. Most különösen aktuális ez az áldás. 

A magyar fordítás: „Adj békét elpihenésünk idejére, Örökkévaló és kelts majd fel az életre Bennünket. Terítsd ránk békességed sátorát, vezess minket útmutatásoddal és válts meg bennünket nagy nevedért. Oltalmazz bennünket, hárítsd el fejünk felől az ellenség fenyegetését, a ragályt, a kardot, az éhséget és a csüggedtséget. És távolítsd el közelünkből a Vádlót (Szátán) és vonj minket óvó árnyékodba, mert őrző és segítő Isten vagy, megbocsátó és könyörületes Isten. Védelmezz minket jártunkban és keltünkben, adj életet és békét, most és mindörökké. Terítsd ránk békességed sátorát. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki békessége sátrát kiterjeszti ránk, Izráel egész népére és Jeruzsálemre.”

A Főima előtt felidézzük a Szombat megtartásának parancsát: „Őrizzék meg Izrael gyermekei a Szombatot, tartsák meg minden nemzedékben, örök szövetségként. Örök jel köztem és Izrael gyermekei között, mert hat napon át alkotta az Örökkévaló az eget és a földet és a hetedik napon visszavonult és megpihent.” (A héber „megpihent” ige jináfás, ebben benne van a nefes szó, amely lelket jelent. A szombat nem semmittevés, hanem a befelé forduló figyelem révén a teremtés átlelkesítése). Ezt a bibliai idézetet (Mózes második könyve, 36. fejezet, 16.-17. vers) már állva mondjuk és állva is maradunk a Főima végéig.

A Főimát suttogva mondjuk, magunkban. A péntek esti Főima hét áldásból áll, megemlékezünk az Ősatyák érdemeiről, Isten végtelen hatalmáról, szentségéről, a szombatról imádkozunk a Templomi szolgálat visszaálltásáért Jeruzsálemben, hálát adunk az Örökkévalónak és természetesen azzal zárjuk a Főimát, hogy békéért könyörgünk.

Áldás: „Áldott vagy Te, Örökkévaló, Istenünk, Atyáink Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene, hatalmas, erős, félelmetes Isten, Magasztos Isten, jótevő, mindennek Teremtője, aki megemlékezik az Ősatyák érdemeiről és megváltót küld gyermekeinek nagy nevéért, szeretetében. Királyunk, segítőnk, megmentőnk, védelmezőnk. Áldott vagy Te, Örökkévaló, Ábrahám védelmezőké”

Áldás: „Hatalmad örök, Örökkévaló, halottak feltámasztója, segítő hatalmad óriási (ő fúvatja a szelet és hullatja az esőt). Aki fenntartja végtelen szeretetében az életet, feltámasztja a holtakat nagy kegyelmében, felsegíti az elesettet, meggyógyítja a beteget, megszabadítja a foglyokat és hű marad a porbasújtottakhoz. Ki olyan, mint Te, hatalmas tettek Ura, ki mérhető Hozzád, életet elvevő és adó Király, megváltás hozója. Bízhatunk Benne, hogy feltámasztod a holtakat. Áldott vagy Te, Örökkévaló, holtak feltámasztója.”

Áldás: „Szent vagy és Szent a Te neved és a Szentek szakadatlanul Magasztalnak Téged. Áldott vagy Te, Örökkévaló, a Szent Isten.”

Zsoltár: „Te szentelted meg a hetedik napot neved számára, Ég és Föld teremtésének lezárását, és megáldottad a napok között és szentté tetted az idők között, ahogy a Te Tórádban áll: És elvégeztetett az ég és a föld és minden seregük.  Elvégezte Isten a hetedik napon művét, melyet alkotott és megnyugodott a hetedik napon minden művétől, melyet alkotott. És megáldotta Isten a hetedik napot és megszentelte azt, mert azon nyugodott meg minden művétől, melyet teremtett Isten és alkotott” (Mózes I, 2, 1-3)

„Istenünk és őseink Istene, teljen örömöd megpihenésünkben, szentelj meg Bennünket parancsolataiddal és részesíts minket Tórádból, örvendeztess meg jóságoddal, deríts fel megváltásoddal, tisztítsd meg szíveinket, hogy hűen szolgáljunk Téged. És hagyd ránk örökül, szeretetedben és jóságodban, szent szombatodat, hogy neved megszentelője, Izráel népe megpihenhessen. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki megszenteli a szombatot.”

Zsoltár: „Teljék kedved népedben, Izraelben és imáikban és állítsd vissza az áldozati rendet Szentélyedben. És fogadd szeretettel Izrael áldozatait és imáit és teljék örömed mindig abban, ahogy néped, Izrael szolgál Téged. Engedd meglátnunk, ahogy visszatérsz kegyelmesen Cionba. Áldott vagy Te, Örökkévaló, akinek Jelenléte visszatér Cionba.”

Zsoltár: „Hálát adunk Neked, mert Te vagy Örökkévaló Istenünk és őseink Istene mindörökké. Életünk szirtje, megváltásunk pajzsa vagy Te minden nemzedékben, Hálát kell adnunk és dicsérnünk Téged, életünkért és lelkünkért, amelyek kezedben vanna és hétköznapi csodáidért és jóságodért, amelyek minden időben, reggel és délben és este velünk vannak, Te vagy a Jóság, mert nem merül ki kegyelmed és a kegyelem, mert nem szűnik jóságod, mindig Tebenned bíztunk.

Mindezekért legyen áldott és magasztalt a Neved, királyunk örökké, Minden élő Neked hálálkodik örökké és szívből dicsőíti neved, segítőnk és megváltónk, szelá. Áldott vagy Te, Örökkévaló, akinek Jóság a neve és akihez a hála szól.”

Zsoltár: „Hozz örök és mélyről fakadó békét Izraelnek, népednek, mert Te vagy minden béke kútfeje és kedvedet leled mindig abban, hogy békéddel áldd meg néped, Izraelt. Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki békéjével áldja meg Izrael népét.”

Az imarendbe beépült, személyes záróima:

„Legyenek szavaim és szívem gondolatai kedvesek Előtted, Örökkévaló, szirtem és megváltóm.

Óvd meg, Uram, nyelvemet a rossztól és ajkamat a gonosz beszédtől. Átkozóim előtt legyen csöndes a lelkem, legyen olyan lelkem mások előtt, mint a por. Nyisd meg lelkemet Tórád előtt és parancsolataidat kövesse lelkem. És gátold meg rosszakaróim terveit. Tedd meg neved kedvéért, jobbod erejének kedvéért, szentségedért, Tórádédért, a neked kedvesek nyugalmáért. Válts meg jobboddal és felelj szavamra. Legyenek szavaim és szívem gondolatai kedvesek előtted, Örökkévaló, szirtem és megváltóm.

Aki békét teremt a magasságokban, az teremtsen békét közöttünk és egész Izráel számára, és mondjuk, ámen.

Legyen akaratod, Örökkévaló Istenünk, hogy felépíted a Szentélyt minél előbb, még a mi napjainkban és részesítesz Tórádban és ott szolgálunk Téged istenfélően, mint a régi időkben. Akkor majd Júda és Jeruzsálem áldozatai kedvesek lesznek az Örökkévalónak, mint a régi időkben, a régmúlt napjaiban.”

Lezárás:

Ezután, a szertartás végéhez közeledve megismételjük a 4. áldásban idézett tórai bekezdést, amelynek kezdete: És bevégeztetett az Ég és a Föld és minden seregük… (azért, hogy olyan ünnepeken is elhangozzon legalább egyszer, amelyek szombatra esnek, mert olyankor az ünnepi Főimában nem szerepel)

Ezt követi a „hétrészes áldás, a hét főimabeli áldás rövid megismétlése.

A záróima van már csak hátra, az Áléjnu: a mi feladatunk, hogy dicsőítsük a Mindenség Urát. 

A záróima utolsó sora szerint: „És lészen az Örökkévaló királlyá az egész földön; ama napon egy lesz az Örökkévaló és egy az ő neve. Ez a sor Zakariás prófétától való és előrevetíti az emberi nem teljes egységét, amire most, egy mindannyiunkat egyformán érintő veszély idején különösen fontos emlékeznünk. Ezzel a reménnyel zárul a Szombat fogadása.”

Vacsora előtt: a szombat megszentelése és a gyerekek megáldása. Az ünnepi vacsora előtt szokás megáldani gyerekeinket.

Lányoknak ezt mondjuk: „Tegyen Téged olyanná Isten, mint Sárát, Rebekát, Ráhelt és Leát” (az ősanyákat). Fonetikus átírásban: „Jeszimeh Elohim ke Szárá Rivká, Ráhel ve Leá.”

Fiúknak: „Tegyen Téged olyanná Isten, mint Efrájimot és Menásét” (József gyerekeit). Fonetikus átírásban: „Jeszimhá Elohim keEfrájim uki Menáse.”

Aztán mindegyiküknek elmondjuk a Tórából (Mózes 4. könyve, 6, 24-26) a „kohanita áldást”, a papi áldást. A papok a Szentélyben az Örökkévaló áldását közvetítették a népnek feladatuk ellátása közben. A szülők a gyerekeiknek ugyanezt kell közvetítsék.

Az ünnep megszentelése – a kiddus – első része a már kétszer idézett: És bevégeztetett-kezdetű tórai szöveg megismétlése. Aztán két áldás következik, az ünnepi borra és magára az ünnepre.

„Áldott vagy Te, Örökkévaló, Világ Királya, aki a szőlőtő gyümölcsét teremtette.

Áldott vagy Te, Örökkévaló, Világ Királya, aki megszentelt Bennünket parancsolataival és kedvét lelte bennünk, és örökségül adta nekünk szeretetből a Szent Szombatot, amely a Teremtésre emlékeztet. Hiszen kezdete a Szombat a szent ünnepeknek, emlékeztető az egyiptomi kivonulásra. Mert minket választottál és bennünket szenteltél meg a népek közül és nekünk adtad Szombatodat örökségnek. 

Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki megszenteli a Szombatot.”

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Mert az ember másokért él – Jó szombatot!
Zsidó világ
„…és szólította a gyülekezés sátrából…"
Mazsihisz hírek
Átadtuk a budapesti iskolások ajándékát a Beeri Kibucnak