Történelmi évforduló: Einstein e napon változtatta meg világfelfogásunkat

Minden idők egyik legnagyobb tudósa, Albert Einstein 104 évvel ezelőtt, 1916. március 20-én publikálta általános relativitáselméletét Die Grundlagen der Allgemeinen Relativitätstheorie (Az általános relativitáselmélet alapjai) címmel. Ekkor a zsidó származású tudós mindössze 37 éves volt, és máris: halhatatlan. 

Az Ulmban született Albert Einstein (1879-1955) nem csak kivételes tehetségének, hanem midnen bizonnyal annak is köszönhette ragyogó intellektusát, hogy családja művelt, olvasott, széles látókörű emberekből állt. Még kisgyerek volt, de már nem mesekönyveket, hanem tudományos műveket adtak a kezébe, ennélfogva alig volt tíz éves, amikor már olvasta Kant főbb munkáit. 1900-ban szerzett fizikus oklevelet, 1905-ben doktorált, majd a zürichi, később a prágai egyetem professzora lett. 

Számára csak egy átlagos nap lehetett 1916. március 20-a, ám az emberiségnek a fizikai világról alkotott képét gyökeresen megváltoztatta az a pontosan 104 évvel ezelőtt a Porosz Tudományos Akadémián közzétett tanulmány, amely az általános relativitáselmélet alapjait fektette le.

Nem csak a relativitáselméletet köszönhetjük a Nobel-díjas fizikusnak, hanem azt is, hogy bebizonyította az atomok létezését, pontosabban szólva módszertant alkotott a megfigyelésükre. Az ő munkássága révén alakulhatott ki a kvantummechanika, és tőle tudjuk, hogy a fénysebesség állandó. 

Ha kinyitjuk a hűtőszekrényünket, gondoljunk arra, hogy voltaképpen ezt is ő találta ki, méghozzá a nagy magyar tudóssal, Szilárd Leóval közösen. A két zseni által 1936-ban szabadalmaztatott hűtőgép egészen meglepő utat járt be: ma ezzel a technikával hűtik az atomerőművek reaktorait.