Egy esendő, nagy művész halálára – elhunyt Benkő Dániel

Hetvenkét éves korában elhunyt Benkő Dániel lant- és gitárművész, akit munkásságért a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Tisztikeresztjével tüntettek ki 1998-ban. Televíziós szerepléseivel megosztotta a közvéleményt, de azt senki sem vitathatja el tőle, hogy az apai ágon örmény, anyai ágon pedig zsidó származású művész nagyon sokat tett le a klasszikus magyar gitárművészet asztalára.

Ha anyai nagyapját – aki büszke cionistaként Palesztinában akart új életet kezdeni –, Ciprus közelében nem tartóztatják föl több száz társával együtt az angol hadihajók, akkor a magyar zenei kultúra szegényebb lett volna egy extravagáns művésszel – hiszen ha a nagypapa kivándorlási terve sikerül, akkor Benkő Dániel 1947-ben valószínűleg a későbbi Izraelben születik meg. Így hát Magyarország lett a szülőhazája, a magyar kultúra anyanyelvét beszélte, de sem őseit, sem származását nem tagadta meg soha. 

Kivételes gitáros tehetség volt, a klasszikus zene mestere, aki már fiatalon a Zeneakadémián taníthatta azt, amihez a legjobban értett, és amiről az 1970-es években országszerte elhíresült: a mesteri színvonalú gitárjátékot. Ontotta magából a különböző zenei lemezeket, s mivel jó képességű előadó volt, egyre több televíziós- és rádióműsorba hívták szerepelni.

Minden bizonnyal akad ebben az országban olyan fiatal nemzedék, amely nagy feltűnést keltett bulvárműsorokból ismeri őt, de azt kell mondanunk: ők nem ismerik igazán. Igen, megosztó, esendő és gyarló ember volt, de nagy művésznek született, akinek lant- és gitárjátékáról még évtizedek múlva is  elismeréssel szólnak majd a leendő zenészek.

Legyen neki könnyű a föld!

(Fotó: Ripost.hu)