A múlt figyelmeztet – Salgótarjánban a mártírokra emlékeztek

Salgótarjánban a zsidó temetőben gyűltek össze helyiek, elszármazottak és vendégek, hogy közösen emlékezzenek meg azokról a zsidó mártírokról, akiket 1944 nyarán Salgótarjánból és környékéről hurcoltak el Auschwitzba. Az esemény méltó folytatása volt a városi holokauszt-megemlékezésnek, amelyre június 13-án került sor.

Verő Tamás főrabbi

Az emlékező közösséget dr. Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga főrabbija köszöntötte, aki emlékeztetett: „1944. június 13-án indult el az a halálvonat, amely Salgótarjánból, Nógrád keleti feléből és a közeli Heves megyei falvakból 2018 zsidó embert szállított Auschwitzba. A gettót a város három egymáshoz közeli pontján alakították ki – ezek lettek a remény utolsó helyei, mielőtt az embertelenség végleg elragadta őket.”

A gyászimát Zucker Immanuel, a Bethlen téri zsinagóga főkántora tolmácsolta a megjelenteknek.

Zucker Immánuel főkántor

Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere beszédében hangsúlyozta: „A mártírok napja nem csupán a gyász pillanata, hanem a szembenézésé, a tisztán látásé és a morális újraépítkezésé is.” Kiemelte, hogy Salgótarján történetéből sem lehet kitörölni a vészkorszak rémségeit:

„A mártírok sorsa arra figyelmeztet bennünket, hogy milyen törékeny lehet az emberi méltóság, ha a társadalmat a félelem, a gyűlölet, az előítélet vezérli. Ezért is közös felelősségünk, hogy ébren tartsuk az emlékezetet. Mert minden elfeledett történet, minden elhallgatott igazság újabb lehetőséget teremt a történelem legsötétebb fejezetének megismétlődésére.”

Kreicsi Bálint polgármester

A Salgótarjáni Zsidó Hitközség elnöke, dr. Tóth Andrea olvasta fel Prof. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének erre az alkalomra küldött üzenetét. 

"Ha az emlékezet elhalványul, ha a gyűlölet újra hangot kap, ha a többség ismét hagyja és félrenéz – akkor újra megnyílhat az út a múlt sötétsége felé. Ezért nemcsak emlékezni kell – cselekedni is.”

Az esemény egyik legmegrendítőbb pillanata Zmora Arnon történetének felidézése volt. Édesanyja, Ruti, aki holokauszttúlélők leszármazottja, – héberül elmondott, majd magyarul is tolmácsolt – szavaiban felidézte, hogy fia 2023. október 7-én reggeltől kezdve izraeli életeket mentett, majd csapatával négy túszt szabadított ki a gázai fogságból. Súlyosan megsérült, és Izraelbe szállítása után hunyt el. Ruti zárómondata egyetlen mondatban foglalta össze mindazt, amit a mártírokra való emlékezés jelent:

„Ám Jiszrael cháj – A zsidó nép él.”

A megemlékezést követően a résztvevők megtekintették a Deutsch Mózes Emlékház kiállítását, az imaterem emléktábláit, és az elszármazottak a helyi közösséggel együtt az Izrael teremben beszélgethettek.

Zucker-Kertész Lilla