Új sorozat: Heti zsidó történelem – Julius Caesar átlépi a Rubicont és ez jó a zsidóknak

Úgy kezdődött, hogy a zsidók veszekedtek és úgy végződött, hogy Róma, vagyis Pompeius, Caesar későbbi nagy ellensége meghódoltatta őket, bevette Jeruzsálemet és megszentségtelenítette a Szentélyt. Érthető, ha a zsidók a polgárháborúban a zsidók Caesar oldalára álltak és valóban nem volt nagyon rossz dolguk az ő uralkodása alatt.

Pompeius eldöntötte, hogy az önálló zsidó államot, amelyet a Makkabeusok szabadítottak fel és az ő utódaik uraltak viharos körülmények között, Róma alattvalójává teszi. Ebben segítségére volt, hogy a viszálykodó uralkodójelöltek segítséget is kértek tőle, rá akarták beszélni, hogy az ő oldalukra álljon. Pompeius döntött, megostromolta és elfoglalta az időszámításunk előtti 60-as években Jeruzsálemet, bábját trónra ültette és a munkát el is végezte. Így veszett el a zsidó állam függetlensége. Ráadásul Pompeius behatolt a Szentély legelzártabb, legmagasztosabb részébe, a Szentek Szentjébe és ezzel megszentségtelenítette. Nem volt népszerű a zsidók között.

Amikor 2067 éve ezen a napon, január 10-én Julius Caesar átlépte a Rubicont, hogy ők is Pompeiusszal háborúban meccseljék le, ki a főnök, a zsidók számára is izgalmas idők következtek. Caesart választották és itt-ott be is besegítettek neki zsidó hadtestek a győzelembe, amiért cserébe némi korlátozott autonómiát kapták immár a birodalom részeként, enyhült rajtuk az adók nyomása, felépíthették, megerősíthetek valamelyest Jeruzsálemet és a part menti városaikat Caesar uralkodása alapvetően nem rossz emléke a zsidó történelemnek, de a filoszemita zsarnokok is meghalnak egyszer és a problémák újrakezdődnek.

Szóval, ha azt halljuk, hogy valaki átlépte a Rubicont, akkor gondolhatunk arra, hogy ez majd a zsidóknak most is jó lesz. Vagy nem, ezt előre nehéz megmondani.

Csak az izgalmas idők garantáltak mindig, lesz miről írnunk ezután is új sorozatunkban, amely arról számol majd be, mi történt az egyes napokon a zsidó világtörténelemben.