Mai születésnapos: Kurtág György, a világhírű magyar-zsidó zeneszerző

Temesváron tanul, ahová nem ér el hazája közigazgatása, ezért nem deportálják. Az ’56-os forradalomnak köszönheti legfontosabb ihletőit és egy zsidó pszichológust, aki miatt újra tud majd komponálni és a modern, kortárs zene egyik legnagyobb figurájává lehet.

Már kamaszként elmélyült tanulmányokat folytat Dél-Erdélyben, Temesváron első mestere, Eisikovits Mihály kezei alatt, aki egyszerre volt Bartók és Kodály tanítványaként a magyar és a zsidó népzene legalaposabb ismerőinek egyike, aki éppen úgy rajongott a hászid folklórért, ahogy Adyért és a hászidizmustól szintén inspirált Kányádi Sándorért. A bécsi döntések értelmében Dél-Erdélyt nem kapta vissza Magyarország és a sors groteszk fintora, hogy ez, épp ez mentette meg a fiatal Kurtág Györgyöt a deportálástól, emiatt maradt – alighanem – életben.

A modern zene más mestereihez hasonlóan mindig a csend, az elnémulás közelében jár és közegében születik nála a zene, szinte a semmi, az anyagtalanság mozdul meg és válik hangzássá munkáiban, amelyek szinte önkínzóan tömörek és nehezek. Sokszor elmondja, hogy kamarazenetanári munkája a kompozíció kínjához képest szinte felszabadulás volt számára, igaz, csak az ő számára, a növendékeit, közöttük Kocsis Zoltánt és Schiff Andrást – mindig alaposan megkínozta maximalizmusával.

Mestere, Eisikovits hatása itt-ott közvetlenül is visszaköszön, a Kafka-töredékekben például, amelynek egyik darabja a Hászid tánc. Kafka elementáris hatást gyakorolt Kurtág képzeletére, ehhez társult még Samuel Beckett, a Kafkát a legvégső végletekig végiggondoló szerző, a Godotra várva és A játszma vége írója. Őt elsősorban az ’56-os forradalomnak köszönhette Kurtág: a friss Heti Válasznak adott interjújában meséli, hogy a forradalom leverése depresszióssá, munkaképtelenné tette, ebből az állapotból hozta vissza egy év párizsi tartózkodás, amely Beckettel és egy Marianne Stein nevű, magyar zsidó eredetű pszichoanalitikussal is megismertette: a nála kapott terápia segítette vissza az alkotáshoz, Kurtág maga is úgy gondolja, hogy életművét félig-meddig neki is köszönhetjük.

És Kurtág feleségének, Kurtág Mártának nem kevésbé: ő hallja először a kompozíciókat és tökéletes zenei ízlése és képzettsége egyfajta gétként is működik Kurtág és a külvilág között: semmi, ami nem tökéletes, nem jut át rajta. Fia, Ifj. Kurtág György természetesen maga is zeneszerző.

Mint minden nagy zenész, egyszerre nagy hatású és folytathatatlan: ő az, aki még mindig folytatja saját életművét, éppen az első operáján dolgozik most, immár 91 évesen. Erről is beszámol a Heti Válasznak adott interjújában és arról is, hogyan kéne Kodályt követve megújítani a zenepedagógiát Magyarországon.

Érdemes lesz rá figyelni a következő 29 évben is, amennyi még a 120-ig hátravan. Alig várjuk, hogy jövőre újra köszönthessük.