Könyvajánló – Glässer, Norbert; Zima, András: A királyhűség jól bevált útján

Glässer, Norbert; Zima, András (szerk.), (2016), „A királyhűség jól bevált útjain”. Rendi és nemzeti kötődések. SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék: Szeged. A kiadvány ide kattintva érhető el.

„A királyhűség jól bevált útján… – Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között” címmel, Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara oktatójának és az OR-ZSE tanárának, Zima Andrásnak szerkesztésben jelent meg az OR-ZSE, a SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszéke és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport közös szervezésben 2014. november 4-5. között Szegeden rendezett kétnapos konferencia előadásainak anyaga.

A konferencia, amelynek folytatására 2016. október 27-én az OR-ZSE-n került sor, az Osztrák-Magyar Monarchia, Ferenc József uralkodása és az első világháború korszakának nemzeti és felekezeti recepcióját és emlékezetét járta körül, kiemelten foglalkozva a kor és Ferenc József uralkodásának zsidó értelmezésével és megélésével.

A konferencián és a kötetben az OR-ZSE-t Oláh János rektorhelyettes, Fenyves Katalin, az egyetem docense, Zima András egyetemi adjunktus, Illyés Bence judaisztika szakos hallgató és Hrotkó Larissza azóta doktori fokozatott szerzett doktorandusz képviselte. Oláh János Löw Immánuel egyik beszédét elemzi, amelyet szegedi főrabbiként 1896-ban a millennium kapcsán mondott el. A beszédben a főrabbi a zsidó és a magyar történelem párhuzamait emelte ki. Fenyves Katalin a császárhűség és a magyar nemzeti és zsidó elkötelezettség megélését vizsgálta, Illyés Bence pedig egy első világháborús zsidó katonai imakönyv különböző olvasatait elemezte. Hrotkó Larissza előadása a magyar zsidó női identitást helyzetük és kötődéseik alakulásán, a szerepek változásain keresztül mutatta be. Vér Eszter Virág előadása szintén újszerű témát és megközelítést kínált: a népszerű Sissy, azaz Erzsébet királyné kultuszát a zsidó közösségek megemlékezésein keresztül vizsgálta, Glässer Norbert pedig az uralkodó zsidó recepcióját járta körül.

A konferencia előadásai részint az első világháború százéves évfordulójához kapcsolódtak, részint a többnyelvű és többnemzetiségű, többvallású Monarchiát kívánták új történelmi paradigmák, irányzatok módszereivel bemutatni. A konferencia fókuszában a recepció és a csoportidentitás állt, egyszerűbben fogalmazva annak bemutatása, hogy különböző nemzeti, vallási és társadalmi csoportok hogyan élték meg, hogyan értelmezték azt a közeget, amelyben éltek, hogyan viszonyultak a monarchiához, az uralkodópárhoz, milyen változásokon ment keresztül ez a viszony, és hogyan élték meg a Monarchia végét, azaz az első világháborút.

Az 1867-es emancipációs törvény évfordulóján különösen érdekesek a korabeli zsidó olvasatok, amelyek egyúttal az emancipáció legkorábbi, egyidejű értelmezésébe és értékelésébe is betekintést nyújtanak.

Peremiczky Szilvia