07.18. 20:16, kimenete: 07.19. 21:32 
A múlt vasárnap véget ért budapesti könyvfesztiválra időzítve jelent meg Heller Ágnes filozófiatörténeti sorozatának harmadik, az újkorral foglalkozó kötete a Múlt és Jövő Kiadó gondozásában.
A négy kötetesre tervezett filozófiatörténetet a világhírű filozófus az egyetemi kurzusok mintájára szerkesztette meg: a négy könyv négy szemeszter, és minden szemeszter 14 előadás, azaz kötetenként Heller 14 fejezetet ír. Az ókorral foglalkozó első kötet 2016-ban jelent meg, a 2017-ben kiadott második rész a középkort és a reneszánszt tárgyalja, az első fejezete Augustinussal (Ágostonnal) foglalkozik, míg az utolsó, tizennegyedik „előadás" témája Francis Bacon.
A sorozat most napvilágot látott része az újkori filozófiát tartalmazza, és olyan nagyságokról olvashatunk benne, mint (sorrendben) Descartes, Pascal, Hobbes, Mandeville, Spinoza, Locke, Berkeley, Shaftesbury, Leibniz, David Hume, Adam Smith, Montesquieu, Rousseau, Voltaire, Diderot, Condorcet, Lessing, Mendelssohn, Kant, Fichte, Schelling és végül Hegel.
Heller Ágnes „szemináriumára" érdemes „beiratkozni", hiszen a filozófus a sorozatot a „gólyáknak" szánja: azoknak az érdeklődő laikusoknak, akiket foglalkoztatnak a filozófia nagy kérdései, ám eddig nem találtak hozzájuk könnyen befogadható, élvezetesen és szórakoztató igényességgel megírt útmutatót. Módszeréről egy interjúban azt mondta: „Azt mondják, hogy az úgynevezett hasznos tudás lényegesebb a filozófiánál, de ez nem igaz. Az az ismeret, ami most hasznos, pár év múlva senkit sem érdekel, ezzel szemben a filozófiai tudás mindig érvényes és használható lesz, főleg azért, mert a jó életről beszél. Tehát azért írom ezeket a könyveket, hogy legyen valami tápszerük azoknak a fiataloknak, akik ezt az iskolában nem kapják meg. Igyekeztem úgy megírni, hogy mindenkinek érthető legyen, ezért szerkesztettem meg előadások formájában”.
A könyv bemutatóján Kőbányai János, a kiadó vezetője azt mondta: miután a negyedik – Hegeltől a 20. századig tartó kötet – is megjelenik, terveik szerint mind a négy részt megjelentetik egy box-ban is, s ennek a négy kötetes doboznak remélhetőleg minden, az európai gondolkodás iránt érdeklődő hazai olvasó könyvespolcán ott lesz a helye.
Kácsor Zsolt
| Heller Ágnes Budapesten születik 1929. május 12-én. Ő is ott van 1944-ben a Duna-parton, édesapját Auschwitzban gyilkolják meg: a kérdés, ami elvezeti a filozófiai etikához, amire egész életében választ keres, úgy hangozhatna: a holokauszt megtörtént. Hogyan lehetséges? Lukács György tanítványi köréhez csatlakozik, onnan tűnik ki már egészen nagyon korán. Érdemi marxista filozófiai teljesítménye ahhoz a munkához járul hozzá, amely a marxizmust újra akarja értelmezni az emberről szóló filozófiai tudásként. Eszerint a marxizmus radikalizálja a modernitásnak azt a programját, hogy az ember – eredendő, születési kötöttségeitől függetlenül – azzá lehet, amivé teszi magát. A marxizmus így az ember kiteljesedését, igazi önmagává válását, az elidegenedés, eldologiasodás megszűnését ígérte. Ez a forradalom a reneszánszban kezdődött, nem véletlen, hogy Heller egyik legfontosabb könyvének A reneszánsz ember a címe. A létező szocializmus kritikájával a Lukács-iskola egyre gyanúsabb lett. Heller nyíltan is színt vallott 1968-ban, miután Csehszlovákiát megszállták a Varsói Szerződés, így Magyarország csapatai. Tiltakozó nyilatkozatának komoly következményei lettek: az 1973-as „filozófus-per” lényegében betiltotta a marxista filozófiát Magyarországon, Helleréket emigrációba kényszerítette. Így indult az ő és férje, Fehér Ferenc közös világkarrierje, amely immár nem is olyan nagyon lassú búcsú volt mindenféle marxizmustól és minden átfogó világmagyarázó koncepciótól. Életszeretete, életereje megtörhetetlennek és kimeríthetetlennek látszik a 90-hewz közeledve is. Titka, hogy kitartóan érdekesnek és figyelemreméltónak találja a világot. Isten tartsa meg sokáig közöttünk. (Forrás: Mazsihisz.hu) |
.png)
