Bréking: A nőnap is zsidó találmány

A szociáldemokrata nőmozgalmár, Clara Zetkin javaslatára ünnepeljük 1911-től a Nemzetközi Nőnapot. Zetkin később a kommunista párhoz csatlakozott: a náci hatalomátvétel előtti utolsó parlament első, ünnepi ülését neki kellett volna megnyitnia, ez alkalomból zsidózta le kórusban a náci sajtó.

zetkin_luxemberg.jpg
Clara Zetkin és Rosa Luxemberg 1910-ben / Wikimedia Commons

Pedig ő maga valójában nem volt zsidó, ízig-vérig árja volt származását tekintve: az az ember volt zsidó, akivel az életét együtt élte le, a férje. Szociáldemokrataként küzdött a szociális és a nemi egyenlőségért, a munkások és a nők jogaiért, aztán, legjobb barátnőjéhez, a valóban zsidó forradalmár Rosa Luxemburghoz hasonlóan szakított a szociáldemokráciával, amikor egykori elvtársai a háborús uszítók közé álltak 1914-ben: Kommunistaként a Weimari Köztársaság egész rövid korszakában parlamenti képviselő volt, 1932-ben ő volt a Reichstag legidősebb tagja. Így vált ekkoriban a náci gyűlölködés első számú céltáblájává: kommunistaként, Moszkvát szolgáló hazaárulóként és „zsidóként”. A hírhedt náci szócső, a Völkischer Beobachter szerint szégyenletes, hogy egy zsidó nő elnöki majd a Reichstagot és remélik, hogy ebben a formájában ez lesz az utolsó parlament: reményeik valóra váltak. Clara Zetkin a náci hatalomátvétel évében, 1933-ban hunyt el 76 évesen.

Jól tudjuk, hogy az emberek közötti egyenlőséget célzó minden felvetés „zsidó” dolog némelyeknek és büszkék vagyunk rá, hogy így van, mert igazuk van. Tényleg zsidó dolog. Jól sejtették a nácik, végső soron a nőnap is zsidó találmány.

A Szentírás elején olvassuk, hogy a Jóisten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert férfivá és nővé. Ez az egyenlő emberi méltóság elvének alapja: közös Istenképmásiságunk. A Teremtéstörténet másik elbeszélése szerint Ádám hozzá illő, őt kiegészítő segítőtársat kapott az Úrtól, mert „nem jó az embernek egyedül”. Ádám egyedül nem volt sem boldog, sem működőképes a frissen teremtett világon. Érzelmileg és fizikailag is rászorult Évára, aki kiegészítette őt és csak ketten lettek egy testté. Különböznek egymástól, kiegészítik egymást és méltóságukban egyenlőek. Egyenlőnek kell tehát lenniük az élet minden területén a családtól a munkahelyig a Tóra tanítása szerint.

Ma sokkal inkább így van, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig nem teljesült a Tóra elvárása, van még mit tennünk.

Boldog nőnapot kívánunk minden olvasónknak.