A hazai zsidóság legfőbb érdekvédelmi szerveként lépünk föl az antiszemitizmus ellen

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) december 15-én, vasárnap tartott közgyűlést, amelyen a küldöttek meghallgathatták Heisler András elnöki tájékoztatóját, majd a következő napirendendi pontokat vitatták meg: reformzsidó közösségek társult tagként való felvétele; alapszabály-módosítási javaslat; történeti és társadalomtudományi műhely megalapítása; alapítvány alapítása a Rumbach Zsinagóga – Együttélés háza működtetésére; a 2018-as zárszámadás tárgyalása. A rendezvényen Kökényesi Gábor forgatott. 

A Mazsihisz közgyűlése Radnóti Zoltán főrabbi imájával kezdődött, majd a napirendi pontok elfogadása után Heisler András tartott elnöki beszámolót. A szövetség vezetője beszédében fölhívta a figyelmet az antiszemita jelenségeknek a társadalmi- és politikai életben, valamint a sajtóban tapasztalható,  aggasztóan növekő számára, s megerősítette, hogy a Mazsihisz a hazai zsidóság legfőbb érdekvédelmi szervezeteként minden lehetséges eszközzel fölveszi a harcot e veszélyes tendencia ellen. Megemlítette, hogy találkozót kért Orbán Viktor miniszterelnöktől a helyzet megbeszélésére, de választ egyelőre nem kapott. 

Erdélyi Miklós hódmezővásárhelyi küldött felszólalása alapján a közgyűlés határozatban ítélte el Lázár János parlamenti képviselő azon akcióját, hogy megkoszorúzta Horthy Mikós kenderesi sírját, a küldöttek arra kérték a magyar kormányt, hogy Lázár tettétől határolódjon el.

Hatalmas vita bontakozott ki azzal a napirendi ponttal kapcsolatban, amely lehetővé tette volna reformzsidó szervezetek (a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesület és a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület) társult tagként való felvételét a Mazsihiszbe. Az előterjesztésben az olvasható: „a Szövetség tagja lehet minden olyan magyarországi önálló bejegyzésű hitközség és magyarországi zsidó hitközség vagy szórvány, amely elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti a Szövetség Alapszabályát, azt kétoldalú egyezmény keretében – elfogadva és figyelembe véve a Magyar Állammal már megkötött és fennálló megállapodásokat, egyezményeket – megerősíti, és kinyilvánítja, hogy az Írott és a Szóbeli Tan, valamint a zsidó vallásjogi hagyományok szabályait tiszteletben tartó szervezetek közössége, és ezen szabályok szerint működik. A Taghitközségek joga, hogy ezen § a) pontjában rögzítettek alapján meghatározzák saját vallási irányzatukat a Tóra, a Misné Tóra, a Sulchan Aruch és a Döntvényirodalom-Kommentárok keretei között”. 

Habár az előterjesztést komoly előkészítő munka előzte meg, a küldöttek közül többen megkérdőjelezték a szervezetek felvételének szükségességét. Mivel a közgyűlésen több tucat küldött nem jelent meg, az előterjesztés annak ellenére nem kapott zöld utat, hogy sokkal többen voksoltak mellette, mint ellene: 47 igen szavazatot kapott, és 22 nemet. 

Hasonlóan járt az az előterjesztés, amely szerint a szövetség elnöke – aki társadalmi tisztségviselőként látja el feladatát –  a tevékenységéért a vezetőség döntése szerint tiszteletdíjban részesülhetett volna. Az előterjesztésre 54-en igennel, 16-an nemmel szavaztak, de ez kevés volt az elfogadáshoz szükséges többséghez.

A testület elfogadta a Mazsihisz történeti és társadalomtudományi műhelyének megalapítását, valamint azt az előterjesztést is, amely alapítvány alapítására ad felhatalmazást a Rumbach Zsinagóga – Együttélés háza működtetésére. A küldöttek ezen kívül megtárgyalták és elfogadták a 2018. évi zárszámadást is. 

A mostani közgyűlésen adták át az idei Magyarországi Zsidóságért díjat hét arra érdemes személynek. Az elismerést Csendes Tünde, Gyekiczky András, Hábel János, Lednitzky András, Réthelyi Miklós, Szécsi József és Urbán Teréz vehette át a magyarországi zsidóság érdekében végzett, példamutatóan magas színvonalú munkájáért.

A záróimát Szerdócz Ervin főrabbi mondta.