Most induló építészettörténeti sorozatunkban húsz olyan budapesti épületet mutatunk be, amelyeket zsidó építészek tervezetek. A sorozat első részét olvashatják.
Quittner Zsigmond: Gresham-palota
Quittner Zsigmond (1857-1918) igazi szakmai hírnevét azon két, egymástól eltérő stílusirányzatot képviselő épülete hozza meg, melyek éppen egymás mellett állnak a budapesti Széchenyi téren a Duna parton: az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank eklektikus székháza (ma Belügyminisztérium, 1905) és a magyar és nemzetközi szecessziós építészet legjobbjai között számon tartott Gresham-palota (1907).
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tervezését eredetileg Alpár Ignácra bízzák, de Alpár összekülönbözik a bankelnökkel, így Quittner folytatja az építészeti feladatokat. Alpár kézjegyét viseli az északi fő front- ill. a sarokrész. Az épületszobrászt, Maróti Gézát (aki a Zeneakadémia mellett Detroitban és Mexikóvárosban is otthagyja majd a keze nyomát) Alpár hozza, mellette Margó Ede domborművei és Róth Miksa műhelyének mozaikjai díszítik a palotát.
Egy évvel a banképület után kezdi el Quittner a Gresham-palota tervezését, amely formai megjelenésében, ornamentikai felületeiben alig mutat hasonlóságot a pár méterrel mellette álló másik Quittner-műtől. Ez nem véletlen, hiszen ezen a palotán Quittner aktív partnere az a Vágó József, aki ízig-vérig szecessziós építész.
Az angol Gresham Biztosító székházaként épülő palota (1847 óta a biztosítóé a telek) tervezésére Angliában írnak ki pályázatot. Ezt Quittner megnyeri. Az épület mozgalmas homlokzati elemeivel már-már szobrászati alkotásnak tetszik. Quittner ismét együtt dolgozik Maróti Gézával és Róth Miksával, sőt, olyan nagyságoktól is rendel szobrászati és kovácsoltvas mesteri munkákat, mint Telcs Ede, Ligeti Miklós és Jungfer Gyula. Quittner elképzelései szerint alakul ki az épület előtti tér is.
Az épület ma a neves Four Seasons hotellánc ékköve, Budapest elsőszámú luxusszállodája.
Hajós Alfréd: Nemzeti Sportuszoda
A 19. század első évtizedeiben világszerte megkezdik a stadionok mellett a korszerű versenyuszodák építését is. A sportesemények igazolják, hogy azokban az országokban, ahol nincs fedett uszoda, hanyatlik az úszósport, hiszen a versenyzőknek nincs alkalmuk egész évben felkészülni.
„Magyarország akkor kezdett lemaradni a világversenyekről, amikor Amerikában, Ausztráliában, Svédországban, Németországban uszodákat építettek és e nemzetek kerültek a magyarok elé.” – mondja Hajós Alfréd 1929 januárjában a Magyar Hírlap tudósítójának (1)
1929. március elején a főváros tanácsa elveti a Gellért fürdő mellé építendő uszoda tervét (amit korábban Sebestyén Artúr és Hajós is támogat), mivel nem megfelelő a telek fekvése, ekkora uszoda építéséhez további területeket kellene kisajátítani, ami tetemesen megnövelné a költségeket. Ekkor néhány új ötlet is felmerül: a Lukács vagy a Császár fürdő szomszédságában, esetleg Lágymányoson épülhetne fel az új uszoda. A végleges döntés áprilisban születik: az új uszoda a Margitszigeten lesz. Tervpályázatot írnak ki a fedett uszoda elkészítésére. A tervpályázaton az első és a harmadik díjat is Hajós Alfréd nyeri. Így Hajós tervezheti az uszodát.
1930. március 17-én Klebersberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter teszi meg az első ünnepélyes kapavágást és december 4-én már próbaversenyeket rendeznek az új uszodában. Hajós Alfréd kívánsága, melyet 1929. szeptember 4-én mond Az Est tudósítójának, teljesül: „Ebbe a munkába egész szívemet belevittem...egyetlen vágyam, hogy a fedett uszoda az én nevemmel legyen kapcsolatban.”
A fedett uszoda vasbeton szerkezete a belépőt fogadó látvány legmeghatározóbb eleme. A medence és a mennyezet között 14 méter a távolság. Mire Hajós ehhez az épülethez ér pályáján, már a szecesszió és az eklektika stílusai után jár, jóval letisztultabb formavilágú, modern épületeket tervez – haladva a korral, jól ráérezve az építészet legfrissebb változásaira.
Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert arat: a neves francia szaklap, a L'Architecture d'Aujourd'hui részletesen számol be róla. Az uszodát 1937-ben, majd 2005-2006-ban is bővítik. Nevében pedig már ott találjuk alkotója és egyben első (úszó) olimpiai bajnokunk nevét is.
Lajta Béla: Fővárosi Vakok Intézete
A mexikói úti Vakok Intézete (ma hosszú neve van: Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium) Lajta Béla (1873-1920) első jelentős középülete, amely a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére épül, és melyhez az anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester (Ybl Miklós több művének kivitelezője) végrendeleti alapítványa nyújtja. Engedélyezési terve 1905-ben, a módosított 1907-ben készül, az intézményt a következő év decemberében avatják fel. A hosszan húzódó építkezés Lajta építészi fejlődésének meghatározó idejére esik.
Bor Ferenc így írja le az épületet (2): „A szabadon álló, T-alaprajzú, téglaarchitektúrájú, négyszintes, magastetős, R. Norman Shaw, A. Messel, E. Saarinen és E. Wood hatását is mutató épület nagyvonalú kompozícióját a népművészetből vett díszítések egészítik ki. A boglyaíves bejárati építmény fa ajtajának pásztorfaragásai, Ószövetségből vett feliratai, az állatmintás kovácsoltvas kerítés a magyar költők Braille-írású verseivel, a kiváló alaprajzú épület belső terrazzója, kovácsoltvas lépcsőkorlátja ma is megvan, de a bútorozás megannyi részlete eltűnt. A Wechselmann-féle Vakok Intézete a századelő magyaros törekvései között egyedül áll, elkészültekor nincs még egy városi épület, amelyen a magyar népművészet formakincse ily erősen és tisztán.”
Hofstätter Béla - Domány Ferenc: Dugattyús-ház
1937-ben épül a Hofstätter Béla (1891-1944) - Domány Ferenc (1899-1939) építészpáros kiemelkedő közös modernista műve, a Dugattyús-ház, azaz a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztárának bérháza Budán, a Margit körút 15-17-ben. A belsőépítészeti tervezéssel Wigand Lászlót bízzák meg.
A lakások alaprajzi elrendezése korszerű. Bennük már külön WC található, a szobák fürdőszobán vagy gardróbon keresztül, a külön gazdasági bejárattal megközelíthető konyhák szagfogó előtéren át kapcsolódnak a lakás többi helyiségéhez. Az elegáns ívesen átforduló, mészkőburkolatú saroktömeg, a patinás lépcsőházi előtér és a gyönyörű felülvilágítós lépcsőtér a két köralaprajzú lifttel teszi a házat igazi különlegességgé. A két épületszárnyat 7 méter széles karakteres épületrész köti össze.
A lépcsőfokok és a lábazat zöld műkőből, a padlózat barnás-zöld márványozott gumipadlóból készül. A falakat a plafonig kockamintás tapéta fedi. Az előcsarnok falait ruszkicai márvány borítja.
A pincében helyet kap a Weiss Manfréd-gyártmányú ikerkazán, a vasbetonváz alapjai, valamint a ház alapzatát átszövő, egyetlen pontba lejtő csőrendszer automata szivattyú háza is, amely a talajvizet pumpálta bele a városi szennyvízhálózatba. A terepviszonyok miatt a Margit utcai házrész alatt dupla pince van. A lejtés miatt a két szárny emeletei fél szinttel egymástól eltolva kerülnek kialakításra. Ez azt jelenti, hogy a lépcsőház minden egyes fordulójából (pihenőjéből) 3-3 lakás nyílik: nincs üresjárat.
A lakások közül emeletenként egy darab ún. garzonlakás, és két nagyobb polgári lakás készül. Az úgynevezett jelzőt azért érdemli ki a garzon, mert még így is egy másfél szoba + hallos lakásról beszélünk, amelyhez erkély is tartozik. Felszereltségben tehát nem, csak méretében különbözik a szomszédaitól. A nagy lakások 2-3 szoba + hall + cselédszoba kialakítással készülnek, méghozzá úgy, hogy a szobák mindegyikéhez tartozik utcára nyíló erkély is. A személyzet számára külön „gazdasági folyosó” is kialakításra kerül. Ez gyakorlatilag egy rövidke gang vagy erkély, amely a lépcsőházból nyílik, és egy előtéren keresztül a konyhákba, illetve az előszobákba vezet, valamint innen nyílnak a kamrák is, amelyeket a lakásból, belülről nem lehet megközelíteni.
A legfelső szint sorsa is különlegesen alakul. A szárnyak felső szintjeire ugyanis még egyet kell felhúzni a szomszéd tűzfal teljes magasságának eléréséhez. A Margit körút fölé egy irgalmatlanul nagy, 6 szoba + 2 hallos lakást építenek, amely még így sem foglalja el az alatta levő szint teljes alapterületét, így óriási tetőterasszal is rendelkezik.
A ház híres lakója a neves matematikus Hajós György. Érdekesség, hogy Szabó István részben ebben a házban forgatja a Napfény íze című filmjét.
Sebestyén Artúr - Hegedűs Ármin - Sterk Izidor: Gellért fürdő és szálló
1918-ra, nyolc év építkezés után felépül a Gellért fürdő és szálló. 1905-ben hirdetnek pályázatot az épületre, az egykori Sárosfürdő helyén és két elsődíjas pályamű születik: Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin, valamint Sterk Izidor műve. A végső terveket 1909-re készítik el, ezek ötvözése kerül végül kivitelezésre. Az épületcsoport alaprajzi konstrukciója Sterkké, és elképzelései szerint valósul meg a vendéglő, a kávéház és a bejáratok. Sebestyén a homlokzatot, Hegedűs a belső tereket tervezi. A szálló rész robosztusabb, plasztikusabb, a fürdőépület könnyedebb, játékosabb formájú. (Több építészettörténész szerint a szálló rész Hegedűs műve, Sebestyéné pedig a fürdő, de ebben nincs egységes vélemény.)
A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi. A színes mozaikokkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba juthatunk. A csarnok tíz díszablaka Hende Vince festőművész kartonjai alapján Róth Miksa üvegfestőműhelyében készül el.
Merőlegesen a fogadócsarnokra helyezkedik el a fürdő uszodája, melynek tetőszerkezet mozgatható. Az úszómedence fölött karzat található, többek között innen közelíthető meg a büfé és a szabadtéri medencék. Az úszómedence két oldalán folyosó húzódik, ahonnan kis hajóablakokon keresztül alulról látható a medence vize. Az úszómedence egyik oldalról lépcsőn, a medence mélyebb részén vízbe nyúló létrán közelíthető meg.
Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. A női és férfi termál részleg rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay porcelán díszíti. A fedett úszómedence vonalában helyezkedik el a kültéri hullámfürdő medence, egy szinttel magasabban található egy kültéri meleg vizes medence pezsegtetőkkel, valamint egy kültéri szauna. A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készülnek el. A kertben félköríves alakban díszes tartófal található, ennek közepén a fal fölött kagylót mintázó tálak sorakoznak egymás fölött.
A négyemeletes szálloda megnyitáskor összesen 176 szobából áll. A lakosztályokat vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látják el. Röviddel a Gellért szálló és fürdő – férfi és női termálfürdő – átadása után, 1918. október 31-én kitör az őszirózsás forradalom és 1919 végéig a szállodát katonai célokra veszik igénybe.
1927-ben, Sebestyén Artúr tervei alapján elkészül a hullámfürdő, és ekkor 60 új szobát is átadnak. 1933-ban a szálló télikertjében átalakításba kezdenek és egy évvel később megnyitásra került a pezsgőfürdő is.
A szálloda éttermeit már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adják bérbe. 1927-től Gundel Károlynak ítélik oda a bérleti jogokat. Tevékenységüknek, melyet húsz éven át gyakorolnak, nagy része van abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózik a világ grand hoteljeinek sorába.
A II. világháború jelentős sebeket ejt a szálloda épületén, a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiég. Az újjáépítés 1946-ban kezdődik a hegyoldali részen, majd 1957-ben elkezdődik a dunai rész rekonstrukciója is, amelynek végén újra világhírű vendégeket fogad.
Az 1970-es évekig a Gellért szálloda reprezentálja a magyar idegenforgalom élvonalát. A Gellértben fizethet először a vendég saját országának valutájával, itt lép először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi és itt áll először minibár a vendégek szobáiban.
Gottdank Tibor
| 1) Magyar Hírlap, 1929. január 20. 2) http://lajtaarchiv.hu/muvek/1905-1908-wechselmann-ignac-es-neje-neuschloss-zsofia-vakok-tanintezete/ |
