Lenyűgöző szépség kékben, vörösben és aranyban: íme, a Rumbach!
Több évtizedes hányattatás után tavaly június óta újra eredeti fényében és pompájában ragyog a Rumbach Sebestyén
utcai zsinagóga, amelyet olyan lélegzetelállító szépségben sikerült
helyreállítani, mintha vadonatúj volna. Holott ez az épület már 150 éves: nem sokkal a kiegyezés után, 1870-1872
között épült.
Novák Katlalin és Ronald S. Lauder elhelyezik a mezüzét az ünnepléyes átadás napján / Fotó: Révész Tamás
S hogy mi szükség volt a szomszédban álló
Dohány utcai zsinagóga mellett még egy zsidó templomra? Mert az akkori
budapesti zsidóság egy kisebb, konzervatívabb része túlságosan modernnek érezte
az újítás igényével fellépő neológia „fellegvárát”, a Dohány utcai zsinagógát,
ezért olyan zsinagógát akart építtetni magának, ahol az ortodox zsidók is
otthon érzik magukat.
A sors fura szeszélye, hogy az 1870-es évek
elején éppen a konzervatívabb zsidóságnak sikerült olyan modern épületet
emeltetnie, amelynek az új, innovatív építészeti megoldásai ma is méltathatók.
A Rumbach utcai zsinagóga ugyanis a maga korában valószerűtlenül modern,
könnyűszerkezetes technológiával készült: a fiatal, akkoriban még alig 30 éves
tervezője ugyanis azt találta ki, hogy az épületet vaspántszerűen egymásba fonódó, fém tartóelemek
tartják majd össze. Az akkor még ismeretlen bécsi fiatalembert Otto
Wagnernek hívták, s ha a Rumbach zsinagógát alaposabban szemügyre vesszük,
megértjük, hogy az építész miért vált hivatásának világhírű mesterévé.
A bizánci és mór jellegzetességeket mutató, a vörös, a kék és az arany
színeiben pompázó épület kívülről leghangsúlyosabb eleme a vörös csíkokkal
szegett, sárgás színű homlokzata, amelyen minaretekre emlékeztető kis
kupolás tornyokat láthatunk; belül
pedig az épület legmeghatározóbb eleme a csodálatos kupolája, amely a belső
térnek egyszerre kölcsönöz lélegzetelállító mélységet és magasságot.
Az ünnepélyes átadó ünnepség / Fotó: Révész Tamás
A
teljes egészében állami forrásból finanszírozott helyreállítás során a megmaradt
elemeket eredeti mivoltukban újították fel, de voltak olyan építészeti elemek,
amelyeket rekonstrukció útján kellett pótolni. Érdekesség, hogy a Tóraszekrény
előtti mozaikpadló újonnan készült, mégis eredeti: ennek magyarázata az, hogy
az alkotást évtizedekkel ezelőtt felszedték, a mozaik darabokat viszont egy
művész megőrizte – most pedig kockáról kockára újra kirakta! Szenzációszámba
megy a nagyterem tóraolvasó emelvénye, az úgynevezett bima is, amely egyetlen
gombnyomásra süllyeszthető és elrejthető a padló alatt: ez a megoldás teszi
lehetővé nagylétszámú kulturális rendezvények megtartását, a professzionális
hangosítást pedig világszínvonalú hangtechnikai berendezés biztosítja.






Az emeleteken további közösségi és
multifunkciós tereket alakítottak ki, amelyek műhelyfoglalkozások, szakmai összejövetelek, kisebb
konferenciák, művészeti rendezvények, kiállítások, szalon estek, író-olvasó
találkozók, megrendezésére alkalmasak. A vendéglátás színvonaláról kóser
kávéház gondoskodik, amelynek falait zsidó vallási motívumok díszítik.
Látogassanak
el a Rumbach utcai zsinagógába és dupla élvezetben lesz részük: egyszerre
töltekezhetnek meg ennek az egyedülálló épületnek a szépségével és kulturális
programjaink gazdagságával!
Az
idei Zsidó Kulturális Fesztiválon idén különleges programokkal várjuk majd Önöket
szeptember 4. és 11. között.
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
28. Zsidó Kulturális Fesztivál: elindult a jegyértékesítés a Dohány utcai zsinagóga programjaira
Megalakult a Magyar Holokausztkutatók Hálózata Egyesület
Lior Raz Budapesten: a Fauda sztárjával találkozhat a közönség
Jom kipur – A zsidó naptár egyik legszentebb napja
Zsidó vallásjog és állami jog: az élet védelme és a döntés szabadsága – a Mazsihisz állásfoglalása
Péntek este a szombattal együtt köszönt be Szukot, a sátrak ünnepe