Több évtizedes hányattatás után tavaly június óta újra eredeti fényében és pompájában ragyog a Rumbach Sebestyén
utcai zsinagóga, amelyet olyan lélegzetelállító szépségben sikerült
helyreállítani, mintha vadonatúj volna. Holott ez az épület már 150 éves: nem sokkal a kiegyezés után, 1870-1872
között épült.
Novák Katlalin és Ronald S. Lauder elhelyezik a mezüzét az ünnepléyes átadás napján / Fotó: Révész Tamás
S hogy mi szükség volt a szomszédban álló
Dohány utcai zsinagóga mellett még egy zsidó templomra? Mert az akkori
budapesti zsidóság egy kisebb, konzervatívabb része túlságosan modernnek érezte
az újítás igényével fellépő neológia „fellegvárát”, a Dohány utcai zsinagógát,
ezért olyan zsinagógát akart építtetni magának, ahol az ortodox zsidók is
otthon érzik magukat.
A sors fura szeszélye, hogy az 1870-es évek
elején éppen a konzervatívabb zsidóságnak sikerült olyan modern épületet
emeltetnie, amelynek az új, innovatív építészeti megoldásai ma is méltathatók.
A Rumbach utcai zsinagóga ugyanis a maga korában valószerűtlenül modern,
könnyűszerkezetes technológiával készült: a fiatal, akkoriban még alig 30 éves
tervezője ugyanis azt találta ki, hogy az épületet vaspántszerűen egymásba fonódó, fém tartóelemek
tartják majd össze. Az akkor még ismeretlen bécsi fiatalembert Otto
Wagnernek hívták, s ha a Rumbach zsinagógát alaposabban szemügyre vesszük,
megértjük, hogy az építész miért vált hivatásának világhírű mesterévé.
A bizánci és mór jellegzetességeket mutató, a vörös, a kék és az arany
színeiben pompázó épület kívülről leghangsúlyosabb eleme a vörös csíkokkal
szegett, sárgás színű homlokzata, amelyen minaretekre emlékeztető kis
kupolás tornyokat láthatunk; belül
pedig az épület legmeghatározóbb eleme a csodálatos kupolája, amely a belső
térnek egyszerre kölcsönöz lélegzetelállító mélységet és magasságot.
Az ünnepélyes átadó ünnepség / Fotó: Révész Tamás
A
teljes egészében állami forrásból finanszírozott helyreállítás során a megmaradt
elemeket eredeti mivoltukban újították fel, de voltak olyan építészeti elemek,
amelyeket rekonstrukció útján kellett pótolni. Érdekesség, hogy a Tóraszekrény
előtti mozaikpadló újonnan készült, mégis eredeti: ennek magyarázata az, hogy
az alkotást évtizedekkel ezelőtt felszedték, a mozaik darabokat viszont egy
művész megőrizte – most pedig kockáról kockára újra kirakta! Szenzációszámba
megy a nagyterem tóraolvasó emelvénye, az úgynevezett bima is, amely egyetlen
gombnyomásra süllyeszthető és elrejthető a padló alatt: ez a megoldás teszi
lehetővé nagylétszámú kulturális rendezvények megtartását, a professzionális
hangosítást pedig világszínvonalú hangtechnikai berendezés biztosítja.
Az emeleteken további közösségi és
multifunkciós tereket alakítottak ki, amelyek műhelyfoglalkozások, szakmai összejövetelek, kisebb
konferenciák, művészeti rendezvények, kiállítások, szalon estek, író-olvasó
találkozók, megrendezésére alkalmasak. A vendéglátás színvonaláról kóser
kávéház gondoskodik, amelynek falait zsidó vallási motívumok díszítik.
Látogassanak
el a Rumbach utcai zsinagógába és dupla élvezetben lesz részük: egyszerre
töltekezhetnek meg ennek az egyedülálló épületnek a szépségével és kulturális
programjaink gazdagságával!
Az
idei Zsidó Kulturális Fesztiválon idén különleges programokkal várjuk majd Önöket
szeptember 4. és 11. között.
