Ahány ház, annyi sólet – Cserna-Szabó András új könyvéről

2021. Február 22. / 16:54


Ahány ház, annyi sólet – Cserna-Szabó András új könyvéről

Szerző: Kácsor Zsolt

Rézi a páczban címmel a napokban jelent meg Cserna-Szabó András (1974) író legújabb könyve, amely a kulináris világnézetű szerző összesen 26  gasztrohistorikus irodalmi esszéjét tartalmazza. A kötetet két zsidó tárgyú írás miatt ajánljuk a magyar zsidó közösség figyelmébe, amelyekből megtudhatjuk, hogy mikor jelent meg az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyv, továbbá kiderül az is, hogy van-e „igazi” sólet, s ha igen, akkor miért nincs. 


„Apicius, Epikurosz, Hrabal, Krúdy, Mikszáth, Karinthy, Petri, Kövi Pál, Szomory, Dumas, Babits, Jókai, Füst Milán, Márai, Nietzsche, Tömörkény, Krasznahorkai, P. Howard, Agatha Christie, Déryné, Hamvas, Mick Jagger vagy éppen Bodor Ádám – egyfelől"  – olvassuk a kötet ajánlójában. És (tesszük hozzá mi) főbb szerepekben a Bab, a Libacomb, a Marhaszegy, a Libazsír, a Gersli, a Helcli, a Kugli, avagy a fenséges Sólet – másfelől. 

csb.jpgFotó: Helikon Kiadó

A negyvenes magyar írógeneráció egyik legkiemelkedőbb alakja, Cserna-Szabó András a magyar gasztronómiatörténet fényes és kevésbé dicsőséges történetei között kutakodva természetesen a zsidó táplálkozástörténettel is foglalkozik új könyvében, elvégre a kelet-európai zsidó fogyasztási szokások jellegzetes fogásokkal gazdagították a magyar konyha karakterét is. 

Ilyen klasszikus fogás a sólet, amelynek alapreceptje voltaképpen nem más, mint főtt-sült bab főtt-sült kóser hússal – ám e kiindulási bázis alapjain haladva a magyar zsidók a sóletkészítés igen sokféle irányába elmozdultak  az anyagi helyzetüktől és alapanyagbeszerzési akciórádiuszuktól függően. Az Ahány ház, annyi sólet – avagy egy prágai német zsidó szakácskönyvről  címet viselő írásban (71. oldal) Cserna-Szabó egy kis sólettörténeti kirándulásra hív minket Prágától a pesti Király utcáig, Rosenfeld Mártonné Spán Arankától  egészen Rejtő Jenőig.

Mint tudjuk, a nagyon szegény zsidók a sóletet krumplival és kevés hússal, de jó sok kuglival főzték; volt olyan, aki bab helyett borsót használt, gersli helyett pedig rizst; a legtehetősebbek azonban belefőztek-sütöttek akár háromféle húst is, borjútól kezdve marhaszegyen át füstölt libacombig, annyi tojással és helclivel, ami csak belefért. Cserna-Szabó összefoglalálójából kiderül, hogy „eredeti" sólet nem létezik, pontosabban szólva minden zsidó családban az az „eredeti", amit otthon az asztalra pakolnak.

Cserna-Szabó András gasztrohistorikus irodalmi esszéinek középpontjában az étel áll, s minden, ami azzal szorosan összefügg: azaz a nyelv, a történelem, a kultúra és a hagyomány. Egyszóval a civilizáció, amiben élünk és eszünk és olvasunk mindhalálig. 

Ennek szellemében a kötet másik zsidó tárgyú írása a Budapest, 5659. Ádár hóban – avagy az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről címet kapta (79. oldal). Ebben az esszében a szerző annak jár utána, hogy magyar nyelven mikor jelent meg az első zsidó szakácskönyv – igaz, aki a zsidó időszámítást ismeri, az a címből könnyen kiszámolhatja. Ennél nehezebben megfejthetőbb az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyv szerzőségének kérdése, aminek megoldásába Cserna-Szabó András született klasszika-gasztrofilológusként veti magát bele. Nem fogom elárulni, hogy mire jutott, hiszen megtudhatják a kötetből. 

(Címlapkép: Cserna-Szabó a 2019-es Margó fesztiválon. Forrás: Facebook)

Cserna-Szabó András: Rézi a páczban, 2021, Helikon, 225 oldal, 4490 Ft.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek